Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-04 / 53. szám
Péntek, augusztus 4. 3 imiimbi ii .ívmmwnMUM ■ - - ■ ------r—ri-nnMi|-,w Ben es és az orosz szociálforradalmárok. A Rade Pravo mai esti lapja közli, Radek kommunistának egy, a moszkvai Pravdában megjelent cikkét, amely azért érdekes, mert azt állítja, hogy a csehszlovák kormány a szociálforradalmárokat anyagi támogatásban részesitette. Radek hivatkozik a szociálforradalmárok külügyi bizottsága egyik tagjára, Zenzinovra, aki 1921. december 3-án s 21-én :azt jeelntette megbízóinak, hogy Benes dr. megígérte neki, hogy a szociálforradalmárok részér heti ötvenezer koronát fog folyósítani, s arra fog törekedni, hogy ezt az összeget 60—65000 koronára emeljék fel. A jelentés szerint Zenzinov pár nappal december 21-t íjelentés-e előtt is 80000 cseh-szlovák koronát kapott. Harc a nagy adók ellen. A német földművesek szövetsége (Bund dér ^eutschen Landwirte) Morvaország déli részeiben a vagyonadó ellen egy egész sor tüntető gyűlést készít elő. Újabb halasztás a Javorina-ügybeis. A Lidove Noviny arról értesül, hogy a csehszlovák és lengyel kormány között a Javorina- jügyben a végleges megegyezést augusztus 6-áró! jujból elhalasztották. Egyelőre folytatják a tárA német kormány a birodalmi kancellár elnökletével tegnap délután foglalkozott Poin- taré uj jegyzékével. Irányadó . német'körök Véleménye szerint Poincaré újabb fenyegetései mitsem fognak változhatni a német kormánynak a kiegyenlítési fizetésekben tanúsított eddigi álláspontján. A kormány beha- Itóan foglalkozott a márka katasztrofális zuhanásával is, amely szoros összefüggésben áll a francia fenyegető jegyzékkel. Poincaré ultimátuma ugyanis a berlini tőzsdén a külföldi fizető eszközök hallatlan mértékű emel- jkedését idézte elő. A tőzsdén az a vélemény, hogy a francia megszállást nem fogják kiterjeszteni, azonban Poincaréuak szándékában van a megszállott Rainavidékken a német állami bevételeket, vámokat, adókat, a posta és vasúti bevételeket igénybe venni. A -munkáság újabb bérkövetelései miatt több nagyüzem megszüntette a munkát. A birodalmi kormány kénytelen volt a jóvátéteü fizetések fedezésére szolgáló devizavásárlásokat megszüntetni. A birodalmi kancellár délután tárgyalt a koalíciós pártok vezetőive}, valamint a német néppárttal, a német nemzetiekkel és a független szocialistákkal. A pártvezetők a kormánnyal teljesen egyetértenek abban, hogy a feszült kül- és belpolitikai helyzet szükségessé teszi a kormány és az egész német nép megfontolt szilárdságát Ezt a jelentést kapjuk arról a hatásról, ame’ lyet Poincaré kegyetlen ultimátuma Németországban kiváltott. Általánoságban az a vélemény, hogy Poincaré jegyzékét a londoni találkozás prológusaként lehet tekinteni. Ezt a véleményt egyes angol lapok is hangoztatják, bár az angol közvélemény most leginkább Balfour lord jegyzékével van elfoglalva, mely a hadiadósságok törlésének reménységét oszlatta szét. Ezt a jegyzéket az összes nagy angol lapok behatóan tárgyalják. A Times hangoztatja, hogy ámbár az angol jegyzéket formálisan nem Amerikához intézték, közvetve mégis az Egyesült Államokra tartozik, minthogy azokat a körülményeket ecseteli, amelyek Anglia számára lehetetlenné teszik, hogy Németországgal szemben oly nagylelkűen járjon el, mint ahogy szeretné- A lap vélemé- nj-e szerint a jegyzék általában nem javította a jóvátételi kérdés és a szövetségközi adósságok megoldásának lehetőségét. A Daily C h r o n i c 1 e kijelenti, hogy ha Anglia Európában hajlandóságot látna a megnyugvásra, a békére és leszerelésre, szívesen hozna oly 'áldozatokat, amelyek később mindenkinek Icsak javára szolgálhatnának. Az angol közvéleményen kívül Amerikát üs foglalkoztatja az angol jegyzék, méh7 különösen az amerikai politikai és üzleti körökben keltett rendkívüli benyomást. Utalnak arra, hogy Harding elnök egymaga nem határozhatja el a hadiadósságok törlését, minthogy ahhoz a kongreszus felhatalmazására van szükség. Nem látszik valószínűnek, hogy ,a kongresszus egy ilyen törvényt megszavazna. Ezek a körök azt hangoztatják, hogy Balfour jegyzéke az összes hadi- ladósságokat Amerikára hárítja át. Csupán jkevesen hirdetik azt, hogy a kölcsönök tárgyalásokat. A végleges döntés csak az ui csehszlovák kormány megalakulása után fog bekövetkezni. A H!mka-i?ár£ háromszáz tagjának hazaárulást pere. HÜnka hiveinek politikai pőre iránt, amelyet az olmützi esküdtbiróság fog tárgyalni, egyre nagyobb és nagvobb érdeklődés nyilvánul. Az államügyész már elkészítette vádiratát, mely háromszáz oldalnál nagyobb terjedelmű. A vádlottak védői bejelentették a bíróságnál kifogásaikat és más esküdtbiróság delegálását kérelmezték, mivel szerintük az elmützi esküdtbiróság nem illetékes ezen ügy letárgyalására. A vádlottak felett csakis szlovenszkói bíróság itélkezheíik. A Robotnické Noviny vádjai a néppárt ellen. A Slovák a minap azt irta, hogy a csehszlovák kormány kétmillió koronát ajánlott föl egy külön szlovenszkói katolikus párt létesítésére. A Robotnické Noviny most azzal vádolja meg a szlovák néppártot, hogy nemcsak a magyar uralom idején részesült volna anyagi támogatásban a magyar kormány részéről, hanem akkor is, amikor a Slovák szerkesztősége Pozsonyba került és Tuka Béla dr. lett a lap főszerkesztője, nagymeny- nyiségü pénz kapott volna- A lap fölvilágo- sitást kér a szlovák néppárttól a pénz eredetére vonatkozóanlése Amerikának érdekében áll. Az angol és amerikai politikai életben tehát élénk visszhangot keltett Balfour jegyzéke, a tulajdonképpeni hatás azonban a francia politikai közvéleményben lesz észlelhető. Franciaországot érinti legközvetlenebbül a szövetségesek adósságainak függő kérdése s ezért érthető, hogy a francia nacionalista lapok a Balíour-iegyzék közzététele után kijelentik, hogy a szövetségközi adósság rendezése nélkül Poincaré útja céltalan, minthogy a német s ezzel együtt a szövetségközi adósságok leszállítása, valamint a nemzetközi kölcsön lehetetlenné vált. Azonban a Quai d‘Orsayn az angol jegyzékben kezdést látnak, egy Amerikánál teendő közös lépésre. Jólértesült párisi körökben a várható eredményeket a következőkben foglalják össze: A londoni konferencián Németországnak rövid moratóriumot fognak adni, a végleges szabályozást azonban októberig elhalasztják. Októberben valószínűleg uiabb halasztásra kerül a sor, minthogy be keli vár- j niok az amerikai választásokat, ugyanis előzőleg az összes adósságoknak az Egyesült Államokkal közösen végrehajtott szabályozására nem is lehet gondolni. A londoni tárgyalás, mely a legújabb jelentések szerint csak két-három napig fog tartani s melynek lefolyása egy Reuter-jeleníés szerint drámai lesz, kevés biztató auspiciummal kecsegtet. A bonyodalmas helyzet Poincaré és Balfour jegyzéke nyomán még bonyodalmasabb lett s a függő kérdések óriási s megoldhatatlan problémákká érlelődtek. A helyzet kibontakozását senkisem láthatja s igy az a körülmény, hogy Lloyd George ma nyilatkozott az angol alsóházban a jóvátételről és a szövetségesek adósságainak kérdéséről, elsőrendű fontossággal bir, mert talán ad egy-két támasztékpontot a hínárból való ki- evickélés felé! Milyen rendszabályokat tervez Poincaré. Berlin, augusztus 3. (Saját tudósítónktól.) Az United Telegraph jelenti Parisból: Jól értesült körökben úgy hírlik, hogy Poincaré, amennyiben Németország a jóvátételi fizetésekre vonatkozó határozatát nem vonná visz- sza, a következő rendszabályokat lépteti életbe: 1. Nyolcvanezer németet kiutasítanak FI- zász-Lotharingiából- 2. Javaikat a francia állam javára elkobozzák. 3. A gazdag kereskedők Rajna baloldali területen, valamint Düsseldorf, Dulsbnrg és Ruhrort városokban lévő vagyonát lefoglalják. 4. Nit- tel tábornok vezetése alatt a Ruhr-vidé- k«t « franciák rendőri akciót léptetnek életbe. Becs, augusztus 3. (Saját tudósitónk tele- fonjelentése.) Berlinből jelentik: A francia minisztertanács ma délelőtt 11 órakor Poincaré ; elnöklésével ülést tartott, amelyen a londoni konferencia előkészületeivel és a moratórium kérdésével foglalkozott. Francia politikai körökben az a nézet van elterjedve, hogy a kényszerrendszabályok, ámeneket Poincaré ' életbe akar léptetni, az alábbiak lesznek: 1. A rajnai tartományok és Németország többi része közt határsorompókat állítanak fel. 2. A rajnai tartományok és Francia- ország között leszállítják a vámokat. 3. A rajnai tartományokban a francia kormány lefoglalja az áilami bevételeket. Németország nem fizeti az augusztusi részletet. Berlin, augusztus 3. (Saját tudósítónktól,) A Tag jelentése szerint a birodalmi kormány, tekintettel a márka katasztrofális zuhanására, megszüntette a jóvátételi fizetések fedezésére szolgáló valuták vásárlását s valószínű, hogy a német kormány a jóvátéli fizetések augusztus 15=én esedékes részletét nem fogja kiegyenlíteni. Poincaré jóvátétel! tervezete. Paris, augusztus 3. (Havas.) A Petit Párisién a következőkről értesül: A jóvátételi tervezet, amelyet Poincaré Londonban beterjeszt, véglegesen meg fogja határozni Németország adósságait, kapcsolatban a szövetségközi adósságok estleges rendezésével és az ellenőrzési rendszabályokkal. A lap szerint a német adósság ötven milliárd aranymárkában megállapított s azonnal fizetendő első részét változatlanul fenn fogják tartani. A második 70—85 mi'íliárdig terjedő részt fokozatosan törölni fogják, még pedig abban a mértékben, ahogyan Németország az első 50 milliárdot fizetni fogja. Az ily módon csökkentett német adósságokat kizárólag a szőkébb értelemben v-ett károk jóvátételére fogják fordítani. Ezekből az összegekből a nagyobb részt Belgium és Franciaország, a kisebbet Olaszország és a többi érdekelt szövetségesek kapnák. A javaslat megállapítja, hogy a német vámok hozadékát a jövőben közveteíleniil a garancia-bizottságnak kell átutalni, úgyszintén a német kivitellel nyert i devizák egy részét. Németországnak köte1ez- nie kel! magát, hogy valutájának megszilárdításával törődni fog s hogy a garancia-bizottság tevékenységének kiszélesítése elé nem gördít akadályokat. Amennyiben Németország fizetéseit megszüntetné, garancia gyanánt át kell engedni a szövetségeseknek a német ipari társaságok tőkéjének 25 százalékát. lJ&aSZ£l*IIE Francia lapok a cseh-szlovákiai viszonyokról. A konzervatív körökben nagy tekintélynek örvendő Le Gorrespondent-ban egy Gay de Valons nevű publicista nagy cikket irt a cseh-szlovákiai állapotokról és azt a tételt állítja föl benne, hogy a világon a legnagyobb elnyomók a csehek. Va- lons abból iáiul ki, hogy a szlovák nemzet közelebbi rokonságban áll a szerbekhez, mint a esetiekhez. Szerinte Cseh-Szlovákiában 42.5 százalék cseh elnyomja az állam lakosságának 57.5 százalékát alkotó többi nemzetet, igen jól Ítéli meg az itteni viszonyokat, amikor megjegyzi, hogy a cseh-szlovák egység mellett szlovák részről csak két képviselő foglal állást, nevezetesen Hodzsa és Srobár: Bellay trencséni zsupán hirhedt rendeletét idézve rámutat a szlovenszkói nyelvi és iskolai viszonyokra, majd elmondja, hogy három szlovák gimnáziumot szüntettek meg Valons megállapítja, hogy a szlovákoknál még szomorúbb a magyarok és németek helyzete. Kijelenti, hogy a földbirtokreform nem tekinthető szociális intézkedésnek, mert a célja az, hogy a magyar és német kézen levő birtokokat elcsehesitse, amivel párhuzamos törekvések nyilvánultak meg a nagyipar terén is. A La Revue Hebdomedaire című hetilapban Jean Variot arról ir, hogy az osztrák-magyar monarkiát kár volt földarabolni, amelyért nemcsak Franciaország, de a „csontváznélküli*1 kis- antant meg fog lakolni. A pittsburgi szerződés — csak formalitás. A nagyszombati „Slovensko** azt Írja, hogy a pittsburgi egyezmény csak forradalmi formalitás, ezen semmit sem változtat az, hogy azt Masaryk elnök aláírta. A szerződésre a lap szerint csak a forradalom sikere érdekében volt szükség. A Slovensko úgy véli továbbá, hogy a szlovenszkói viszonyokat nem szabad amerikai szemmel nézni. Az autonómiáért vívott harc, szerinte, csak a szlovák nép ezeréves politikai passzivitásának következménye. — A nagyszombati kormánylap elszigetelt véleménye nagyon-nagyon távol áll a szlovák nép tulnomó zömének felfogásától, amely a pittsburgi szerződést nem egyszerű formalitásnak, de Masaryk elnök iinnepies ígéretének és jog- érvényes nemzetközi szerződésnek tekinti Iskclakövetelésemk. A Lidové Noviny mai számában Parisból (?) származó tudósításban foglalkozik a szlovenszkói magyarság iskolakövetelményeivel s azt irja, hogy a magyarság követélményei annyira túlhajtottak és alaptalanok, hogy mentesítik az illetékes tényezőket az alól a kötelesség alól, hogy azokkal komolyan foglalkozzanak. • E tudósításra mindössze az a megjegyzésünk, hogy a mi iskolai követeléseink, mint ahogyan bizonyára a Lidové Noviny maga is nagyon jól tudja, a békeszerződés adta jogainkban benfoglal- taknak s nemhogy túlzottak volnának, hanem ellenkezően minimálisak. M angol-irancfa jóviszony a iraiscla mlíébm. Kérdés-felelet játék a Matin hasábjain. — A sportszenvedély mint politikai akadály. Megérkeztek a francia lapok. Elhozta őket a reggel Párisból elindult repülő s délután már itt terpeszkednek a prágai asztalunkon. Itt komolykodik a szürke, méltóságteljes „Temps“ s itt tarkálik a pirosfejü „Matin“, melynek hosszú keskeny hasábjairól képek, illusztrációk néznek felénk. Böngésszük a lapokat és nézzük az elmosódott, sokszor egészen homályos képeket. A fürge és tarka Matin-ben furcsa dologra akadunk; egy kis közleményre, amely olyannak látszik, mintha kérdezés lenne, első oldali, szöveg közé iktatott reklám. De mikor olvasni kezdjük, akkor kiderül, hogy a hirdetésszerü bekeretezett kérdés-felelet a francia politikai gondolkodás kátéja. Szól az a különös zsurnalisztikus alkotás eképpen: O-----------------------------------------------------------------------O Ki üzente meg a háborút? NÉMETORSZÁG. Ki rombolt és pusztított? NÉMETORSZÁG. Kinek nincsen egy bevert fenekű hordója sem ? NÉMETORSZÁGNAK. Ki vesztette el a háborút? NÉMETORSZÁG. Ezzei szembeD Ifémelország mindössze ?/ milliárd dollárt fizetett kártérítés fejében, Ki kényszerült bele a háborúba? FRANCIAORSZÁG. Kit pusztítottak és raboltak ki? FRANCIAORSZÁGOT. Kinek vannak felépítendő romjai? FRANCIAORSZÁGNAK. Ki nyerte meg a háborút? FRANCIAORSZÁG. Ezzé! szembeD Franciaorszáo azujjáépita V/o milliárd dollárt fordított. És ki találja mindezt helyesnek? LLOYD GEORGE. o----------------------------------------------------------------------C íg y játszik a francia újságíró az olvasóval, igy szuggerálja beléje a francia politikai gondolkodás mai alapelveit s igy nyilazza meg a francia-angol barátság dicsőségére a londoni miniszterelnököt. * Tovább olvassuk a Matint. A játszi zsurnaliszta trükk mellett komolyhangu cikkben is foglalkozik a lap az angol kabinet halogató politikájával, amellyel a Lloyd George—Poincaré találkozását napról-napról húzza. Végül is e huza-vona legalaposabb okát az angol államférfiak nagy sport- szeretetének tudja be. Úgy mellékesen még néhány politikai körülményt is megemlít, döntő érvnek azonban Balfour lord tenniszpartijait és Lloyd George golfszenvedélyét említi. Hogy kijelentéseinek nagyobb súlyt adjon a lap, első oldalán le- közli Balfour lord fényképét, azonban nem a zöld asztal mellett ülve, írásokba elmélyedve mutatja be Balfourt, hanem a teniszpályán, amint éppen korát meghazudtoló elevenséggel ugrik a labda felé. „Angliában minden megtörténhetik** — végzi fanyarul a Matin elkeseredett cikkírója. ♦ E két lapszemelvény ellenére az angol-francfa jó viszony változatlanul meleg és erős! I S leszállított'ftrakon már most ^v 1 % | JilA&l mindem órósnói Kapható $ § w»wwwK»wBHiriinimiinwiJiwigwwniwiijiiiw wmmwu ............................................ ih—m—pmn mmim**** r mm ■ tMwmm* Po iiKare is Balfour A jóvátételt kérdés bonyodalma. — A német kormány és a francia követelések. — Balfour jegyzékének hatása Angliában és Amerikában.
