Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-03 / 52. szám

Csütörtök, augusztus 3. geket és tartozásokat a mérlegkészítés előtt szembeállítjuk egymással és csak a külön­bözeiét veszik be a mérlegbe. Ily mérlegké­szítésnél a hitelezők és velük együtt az itt említett tételek egyáltalában nem jelentkez- aek, vagyis eltűnnek a mérlegben. Ha delkredere-számlát veszünk fel a mér­legbe. és ez az adósok szerint való száza­lékszámban jut kifejezésre, figyelembe kell venni, vájjon abban bankkövetelések is ben- foglaltatnak-e, mert ezekre nézve rendsze­rint nincs helye az adóleirásnak. A passzívák között elhelyzett átmeneti számla is nem egyszer oly tartaléktételeket rejt, amelyek tüzetesebb magyarázat nélkül e helyütt épp­oly kevéssé szerepelhetnek, mint a hitelezők közt. — A prágai húspiac. A prágai húspiac mai for­galma közepes volt. Az árak a következőképpen alakultak: Ürü 11—11.50, boriu 10—14, belföldi sertés 26, jugoszláv sertés 22—23, román sertés 22—24, ökör eleje 13—17, hátulja 15—20, bika 14 ,—18, tehén eleje 10—14, hátulja 12—17, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 10—14 korona kg.-ként. — A munkabér-konfliktus a kladnól bányaüze­mekben. Mint a cseh lapok jelentik, hosszas tár­gyalás után a bérkonfliktust olyan alapon oldot­ták meg, hogy a béreket egész heti munkánál 9 százalékkal, nem teljes heti munkánál 7 százalék­kal szállítják le. — A szepesi pénzintézetek jövőjéről. Schmidt Imre, a szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek egyesületének igazgatója a Szepesi Hírlapnak a következőkben nyilatkozott: „A szerencsétlen konjunktúra, az erőn túl jegyzett hadikölcsönök ja kis bankok legnagyobb részét válságba juttat- iták, de helyzetük nem annyira veszedelmes, mint a nagyközönség hiszi s egészséges pénzintézetek­kel való fúzió talpraállíthatná őket. A beolvasztó 'intézetek a kisbankok hadiköicsöneit alig 60—70 ikoronával értékelik, mivel maguk is túl vannak ^terhelve hadikölcsönökkel s így a fuzionáló kis bank hadiköicsöneit sem honorálják teljes érté- jkükben. Ha létesülne egy altruista intézet s az venné a szanálást a kezébe, a legtöbb kis bank­nál nem is lenne szükség leírásokra. A válságban levő kis bankoknak legfőbb baja az immobilitás. A válságban levő szepesi bankoknak is nem any- inyira szanálásra, -hanem mobillátételre lenne szük­ségük, ez pedig legpraktikusabban és a Szepes- iség érdekében akkor volna elérhető, ha maguk a jszepesi bankintézetek egy pár gócpontot létesí­tenének s ezek a kis bankokat magukba olvaszta­nák.. A szepesi intézetek bajban levő testvérin- tézetelkkel fúzió esetén sokkal humánusabban jár­nak el, mint az idegen bankok. Jobban megvé­dik a részvényesek és betevők érdekeit, maguk a íSzepesi pénzintézetek pedig megmaradnak spe­ciális szepesi érdekek szolgálatában. — A friss gyümölcs kiviteli illetéke. A keres­kedelemügyi minisztérium rendelete szerint julius ! 11-től kezdve mindennemű friss gyümölcs után 5 korona illeték fiztendő métermázsánként — A béiyegkivltei és behozatal szabaddátétele. A kereskedelemügyi minisztérium rendelete sze­rint julius 20-tól használt illetve használatlan *>s- tabélyeget minden engedély nélkül lehet kivinni vagy behozni. ^ — Talpfa-szállitás 1923-ban. A brünni állfcn- vasuti igazgatóság nyilvános pályázatot hhSiei Vasúti talpfáknak 1923-ban való szállítására. A pályázati feltételek hiteles szövege a Vestník pro zeleznice a plavbu augusztus elsejei számában és ugyancsak augusztus elseje körül a cseh-szlovák köztársaság hivatalos lapjaiban meg fog jelenni. Pályázati ivek és feltételek a brünni államvasuti igazgatóság IX/2. osztályában, Landhaus I., kap- !ha*ók 15 cseh koronáért s= A spekuláció letörése Magyarországon. Bu­dapestről jelentik: A pénzügyminiszter a buda­pesti nagybankok vezetőivel azokról az intézke­désekről tanácskozott, amelyek alkalmasak vol­nának a valuta- és devizapiac kinövéseinek letö­résére. A tanácskozás eredményét a pénzügymi­niszter a következőkben foglalta össze: A deviza- és valutavásárlással kapcsolatos spekulációt lé­nyegesen lehetne korlátozni, ha a bankok csök­kentenék a hitelt. Kényszereszközöktől el kellene 'tekinteni, ha a bankok a deviza- és valutake­reskedelemnek nyújtott hitelük korlátozásánál több erélyt tanúsítanának. A pénzügyminiszter legközelebb a kisbankok deviza- és valutaüzle­teivel is foglalkozni kíván. E két intézkedése ha­tását megfigyeli és ha ezzel sem törné le a spe­kulációt, kénytelen lesz devizaközpontot létesí­teni, noha nem barátja a gazdasági életbe való beavatkozásnak. Ám nem nézheti továbbra is tét­lenül, hogy miképp nyomják le minden ok nél­kül a magyar koronát. Azzal a gondolattal is fog­lalkozik a pénzügyminiszter, hogy a valutaüz­letet a Giró- és Pénztáregylet utján bonyolittassá le, ami szintén a tulspekuláció enyhülését segí­tené elő. = Eladják-e a Cliinoin-gyárat? Budapesti tudó­sitónk jelenti: Az Angol-Magyar Bank és a Hungária Műtrágyagyár, illetve az Aussiger Che- mischer Véréin között a Chinoin-gyár átvétele ügyében már hetek óta tárgyalás folyik. A meg­egyezést közbejött akadályok egyelőre meghiú­sították, azonban az érdekelt felek a .tárgyalásra most uj alapot keresnek. A vételár másfélmil- liárd körül van. = A budapesti terménytőzsde. Budapesti tudó­sítónk jelenti: A gabonapiacon ma lanyha irány­zat volt, mivel meglehetős nagy tételekben volt kínálat különösen kenyérmagvakban. Dunántúli és tiszavidéki óbuza 6700 koronával kelt el feladó­állomásról, de eladtak egy-egy vételt 6750—6SO0 koronáért is. Újbúza 6700—6750 koronával kelt el, főként dunántúli állomásról, tiszavidéki búzát pe­dig 6800 koronával kötöttek. Pestmegyei és du­nántúli rozs 5100—5150 korona, mig budapesti pa­ritásban 5200 koronáért kelt el, zárlat felé már 4900 koronáért feladóállomásból. Az eszi árpa 5500—5700, a tavaszi árpa 5800—6000 koroná­val kelt el feladóállomásról minőség szerint, ózab­ban 7200—7250 koronával kötöttek néhány té­telt ab Budapest, mig az uj zab 6700 koronáért kelt el feladóállomásról, prompt szállításra pedig 6900 koronáért budapesti paritásban. Morzsolt tengeriben nem volt üzlet. Hetvenötszázalékos őr­lésű rozs 85 koronáért köttetett Szobról. — A tőzsdetanács hivatalos árjegyzése a következő: Tiszavidéki óbuza 6800—6850, dunántúli és pest­megyei 6750—6800, tiszavidéki uj búza 6700— 6750, dunántúli és pestmegyei 6700—6750, rozs 5000—5200, árpa 5400—5700. zab 6800—7000, ten­geri 6200-—6300, repce 11.500—12.500, korpa 3700—3800.- - A népszövetség és a tisztességtelen ver­seny. A cseh-sziovák köztársaság német nép- szövetségi ligája közli: A népszövetség közgaz­dasági bizottsága arról tanácskozott, hogy mi­képp lehetne az ipari tulajdon védelmére, a hamis eredetmegjelölás leküzdésére és a legitim kereskedelemnek a tisztességtelen versennyel szemben való védekezésére eddig alkotott nem­zetközi egyezményeket kiterjeszteni és kiegészí­teni. A bizottság jelentése szerint kívánatos vol­na. hogy valamennyi állam csatlakozzék a mad­ridi égyezményhez és a többi közt azt java­solja, hogy létesítsenek nemzetközi fórumot, mely az egyes államoknak a madridi egyezmény ha­tározatai magyarázatával kapcsolatos vélemény - eltérésekben döntsön. A népszövetségi tanács jó­váhagyta a közgazdasági bizottság jelentését, melyet most már meg fognak küldeni a népszö­vetség valamennyi tagjának, valamint Németor­szágnak, az Egyesült Államoknak és Magyaror­szágnak is nyilatkozattétel céljából. Az egész kérdést pedig az ipari tulajdon védelmére ala­kult unió (Union de la Protection de la Propriété Industrielle) legközelebbi értekezletén, mely 1923 végén lesz Hágában, fogják megtárgyalni.-- Van-e szavazata a banknak ügyfelei rész­vényei után? Berlinből jelentik: Egy részvény- társaság közgyűlésén, amelyen két párt viasko­dott egymással a vezetésért, a következő dolog történt: A kisebbség kétségbevonta egy nagybank képviselőjének azt a jogát, hogy a bank által bejelentett valamennyi részvény képviseletében szavazhasson, mert a bank számos olyan rész­vény után kivánt szavazati jogot gyakorolni, a melyek nem a bank sajátjai, hanem ügyfeleié vol­tak. A nagybank képviselője azután lemondott az idegen részvények szavazati jogáról. Jogi szempontból a helyzet a következő: Szavazatra csak a részvényes jogosult. A bank, melynél a részvények letétben vannak, nem „részvényes11, hanem ügyfele az. Mégis a bankok általában az ilyen részvények szavazati jogát is gyakorolni szokták, ha az ügyfél saját maga nem igényli a részvény képviseletét. Az ügyfél és a bank között való viszonyt az üzletvitel szabályzata rendezi, amelyet az ügyfél a bankkal való összeköttetés elején alá szokott Írni. De a bankok rendszerint írásos megállapodás hijján az ügyfél hallgatóla­gos beleegyezésére támaszkodnak Ám ez a bele­egyezés nem minden körülményk közt áll meg. Az ügyfél is arra az álláspontra helyezkedhetnék, hogy nem adott megbízást a banknak a részvé­nyek képviseletére. Ez azonban a közgyűlés hatá­rozataira nem lehet befolyással. A részvénytár­saság azt veszi igazoltnak, aki a részvény birtok­lását igazolja és nem köteles vizsgálni, vájjon joggal gyakorolja-e a szavazati jogot. De a jog- gyakorlat szerint joga van a részvénytársaságnak azt, aki mint részvényes föllép, arra figyelmez­tetni, hogy ö tulajdonképpen nem jogosult a tár­sasági jogok gyakorlására.- - Az osztrák nagyiparosok a deviza-rendelet ellen. Bécsből jelentik: A nagyiparosok képviselői tegnap délelőtt megjelentek a kancellárnál, hogy az exportvaluták kényszereladása által előállott helyzet ellen tiltakozzanak. A kancellár kijelen­tette, hogy a rendeletet úgy fogják kezelni, hogy az exportőrök kívánságait tekintetbe veszik.- - Magyar államadóssági címletek összeírása Ausztriában. Bécsből jelentik: A régi Magyaror­szág háboruelőtti adósságára vonatkozó, nem biztosított címletek, melyek az osztrák köztársa­ság területén vannak, a birtokjog biztosítása cél­jából ez év szeptember 15-ikéig összeírásra ke­rülnek. Az összeírásnál a tulajdonos vagy bir­tokos állampolgárságára nem lesznek tekintet­tel. összeírják a magyar aranyjáradékot, a 4 százalékos és 3 és félszázalékos koronajáradé­kot és valamennyi, koronára, márkára, frankra és fontra szóló 1910., 1913. és 1914. évekbeli ki­bocsátású államadóssági címletet, továbbá az 1889-iki földtehermentesitési és az 1912. évből való magyar italmérőjog kártalanitási kötvé­nyeket. — A prágai tőzsde. A tőzsde mai forgalma ha­tározatlan irányzattal nyílt meg, amely szilárdulni kezdett később, midőn a bécsi jelentés megér­kezett s az osztrák korona is javult az itteni piacon. A bankértékek . piacán az értékek leg­többje megtartotta tegnapi árfolyamát. Az ipari értékek piacán az árfolyamképződés nem volt egységes. A cukorértékek jelentékeny veszte­séggel indultak, de zárlatig mindent behoztak. Az ipari értékek piacának megszilárdulása a bécsi tőzsdei hósszirányzatnak volt a következménye, amely a cseh értékekben való nagy áruhiány foly­tán állott elő. A Skoda, Poldi, Inwald, Alpine és a Vas részvények javultak. Élénk kereslet volt Morva-Sziléziai papírban. A devizapiacon a nyu­gati devizák egy kevéssel emelkedtek. Bécs egy­negyed ponttal javult. = A budapesti tőzsde. Budapesti tudósítónk je­lenti: A mai tőzsdei forgalom ideges kedvben nyílt meg. A bécsi tőzsdei árfolyamok ingadozása folytán az irányzat itten is határozatlan lett, azonban csaknem az összes árfolyamok tartot­ták magukat. Az alaphangulat általában nagyon szilárd volt s azok az értékek is. melyeket az utóbbi napokban elhanyagoltak, árfolyamnyere­ségre tettek szert. A bankértékek átlag 50—100 százalékkal javultak. A tégla-részvényeket zár­latig keresték. A különös értékek közül a favori­zált értékek tovább javultak. A valutapiac a ko­rona alacsony zürichi árfolyamának hatása alatt igen szilárd volt, különösen a nyugati és az utód­államok valutáit keresték emelkedő árfolyamok mellett. Nagyon keresett volt a prágai és buka­resti kifizetés.-- A bécsi tőzsde. Bécsből jelentik: A korona zürichi árfolyamának további lemorzsolódása, va­lamint a német márka további esése folytán a hósszirányzat a mai tőzsdén is tartott. Mindjárt nyitáskor úgy a kuliszban, mint a korlátban szá­mos érték jelentékeny árfolyamnyereséget ért el, különösen az Államvasutak, az Alpine, a Skoda és a Krupp értékek. A Nordbahn részvényeit 11 millió koronával értékelték. Később csendesebb lett a forgalom és a nyereségbiztositó realizálások folytán a vezető kulisz-papirok gyengültek.. Végül a bankértékek emelkedtek. A záróirányzat szilárd volt. szerdán, augusztus 2-án: Ps*á^a: Értéktőzsde. Agrárni banka (Ag- Kolini kávé.... 700.— rár Bank). . . . 490.— Kolini petrólenm. 490.— Bohemia ............. 440.— Kolini szesz . . . 810.— Cse h Union Bank 422.— Tejirar -t............... — B. Industrial (Cseh Elsői pils'ni sór­Iparhank .... 435.— gyár ...... 2750. Prager Kredit. DanSk é társa . . 356 .— (Prágai Hitelb.) 740.— Lanrin és Klem°nt 270.— Szlovák Bank . . 230.— Ringhoffer ... 745.— Zivnostenska . . . 413.50 Bécsi Unionbrink. 15.— Anglohank (Angol- Prager Eisen . . . 800.— Osztrák Bank . . 67.— Skoda................. . 459. Wie ner Bankv. . . 16.— Papír................... —.— Osztrák h itel ... 16— Cseh nyugati szón 300.— Cseh Cukor .... 1275.— Osztraui szén. . . —.— Kolini műtrágya . 705.— Inwald................... 935.— Po ldi....................... 368.— Friedrich............. —.— Al pine................... 275.— De vIsáHs: vm/2 vinn. ICO hollandi forint . 1585.50 1585.00 Ke. 100 német márka . . 4.90 6.20 „ ÜXUevájci frank. . . 778.50 781.00 „ 100 norvég korona . 691.25 701-25 „ 100 dán korona . . . 875.50 880.50 „ 100 svéd korona. . .1068,50 1071-00 „ 100 olasz líra .... 182.75 185.75 „ 100 francia frank . . 330.25 335.75 „ 1 font sterling. . . . 181 25 182.00 „ 1 dollár ....... 40.675 40.675 „ 100 belga frank ... 311.00 316.00 „ 100 spanyol peseta . 633.50 638.50 „ 100 jugoszláv dinár. 46.25 47.50 „ 100 jugoszláv korona —.— —•— „ 100 román lei .... —.— ------„ 10 0 bolgár leva . . . 22.80 28.80 „ 1 török font.............. 23.10 23 60 . 10 0 osz.trák korona . 0.051» 0.U98S „ • 100 lengyel márka . 0.585 0.59 „ 100 magyar korona . 1.475 1.825 „ 1 dollár (kábel) . . . 40.80 40.925 „ Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 4650 Ganz-Danubius . . 270000 Dsztrák Hitel .... 750 Ganz-villamos. ... — Ang.-Magyar .... 1150 Láng................... 6650 Le számítoló............. 1400 Lipták............... 960 Ma gy.-Olasz............. 385 Seblick............ 2850 Je lzálog.................... 260 Baróti.................1475 Ga zai bank............. 950 Izzó ........................... 19600 Ba lgó....................... 30100 Gntmann......... 7300 Ri ma ....................... 980Q Klotild............... 8800 Kö zúti....................... 2550 Magyar Cukor . . 135000 Dé livasut ...... 4850 őstermelő..........1700 Al lamvasut.............. 39000 Gmnmi............... 8900 ft erest. bank . . ..12500 Naschitzi......... 40000 Magy ált. tkp. . . . 1900 Neusehloss..... 620 El ső hazai............... 3400 Orsz. fa ....... 1850 Bo rs.-Mískolei. . . . 8100 Győri olaj..........6100 Eo ncordia................ 5030 Szlavónia ...... 2520 Budape sti malom . . 14000 Egyes fa ...... 380 lizella malóm.... 6000 Zabolai ..................... 3200 Hungária malom . . 9300 Egyes, tkpt..... 2300 Be pcsini..................... 29300 Papír.................. 5500 Ssz aki szén.............. 21000 Bóni...................... 6800 Bszte rgom-Szászvári 20000 Maiomsoky............... — Be lsőm, szén.............. 29000 Rézbányái............ 2500 Dr asche..................... 14000 Aegisz ........................ — Ma gnezit................. 45000 Földhitelbank .... 4700 Ma gy. ált. Kőszén . 68000 Merkúr............ 450 Urikány i . .• . . . 31500 Viktória............ 18500 Ad ria......................... — Óceán................... 2500 At lantika.................. — Pálfalvai............. — Le vante...................... — Kóburg ....... — Fröszt......................... — Magyar szalámi . . — Os áky......................... 2300 Spódium................ — Ma gyarFegyvergyár29000 Valuták: Napóleon arany9725.— 100 osztr. kor. . . 4.025 l font. sterl. . . —.— 100 lei ...............1810.— dollár............. 2415.— 100 szokol . . . 6425.— 00 francia frank —.— 100 svájci frank —.— .00 német márka 304.— 100 lengy.márka 33.50 00 lira............. 8825.— 100 holl.'forint . — De vizák: Amsterdam . 109500.— Prága............. 6475 — Bukare st . . . 1825.— Stockholm . . . 63300 — Kopenhága . . 52300.— Zürich.............. 46300.— Krisztiá nja . . 41200.— Bécs............... 3.975 jondon . ... 10900.— Szófia.............. 1520.— Be rlin............. 315.— Zágráb.............. 725.— ló ma . . • . . 10900— Newvork . . . 2425.— *áris................. 19200.— Varsó.............. 36.50 96 5—1922. ügyszám. Árverési hirdetmény. Dr. Jeszenszky István budapesti királyi közjegyző közzéteszi, hogy megkeresés folytán 1922. évi augusztus 5. napján, dél­előtt 10 órakor irodahelyiségében: Budapest, IV., Koronaherceg-utca 3. II. emelet 54. ajtószám alatt megtartandó nyilvános árve­résen árverés alá kerül 1200 darab, egyen­ként 200 korona névértékű, 1912. évtől folyó szelvényekkel és szelvényutalványokkal el­látott Losonci házépítő részvénytársasági részvény. A kikiálltási ár: egymillió (1.000.000) korona. Árvereltető köteles el­járó királyi közjegyzőnél az árverés meg­kezdése előtt készpénzben ötszázezer (500.000) koronát letenni, amely összeg el­vész, ha a vételárat azonnal meg nem fizeti. Vevő köteles a vételárat, valamint a vétel­ár után számított 2 százalékos jogilletéket azonnal készpénzben kifizetni s a részvé­nyeket átvenni. Kelt Budapesten, 1922. évi julius hó 22. napján. Dr. Jeszenszky István. kir. közjegyző. Ne vegyen és ne adjon el semmit, mielőtt a „Prágai Ma­gyar Hírlapban nem hirdetett! Jelentékeny többtermés és mégis nagy műtrágya- megtakaritás kulcsa a Mrfeantrittdzfts Kérjen prospektust és árajánlatot sor­ban trágyázó és sorb avető gépekre a Losonci Mezőgazdasági Gépgyártól, Lueenec-Losonc Gyárt egyszerű vetőgépeket, gabouatisztitó rostát és egyéb 309 mezőgazdasági gépeket is Bécs. Értéktőzsde. lágy. koronajárad. . . 29000 !■ erdinandsNordb 1090QC00 lágy. aranyjáradék . — Staatshnhn . . . 910000 ingiobank............... 95000 Südbahn..................148100 lankverein Wr. . . . 17400 Südbahn prioritat • 2770G0 iodenkredit .................... — Alpine..................... 530000 ir editanstalt................ 18200 Krupp.............. 380COO ing . Kredit .... 106000 Poldi...................... 680000 li inderbank............. 130000 Prager Eisen ... — .o inbard......................... 3250 Rima................. 265000 le rknr...........................8100 Cobnrg..................... 240000 Isztr.-Magya r Bank . — Salgó........................ 735000 Tnio n Bank Wr . . . 16600 l’rikány................ — 's eh Union................. — Skoda........................ 880000 isivn ostenská Banka 900000 Ringhoffer .... 1100000 'onagőzhajózás . . 1500000 Magyar cukor ... — (assa-Oderbergi . . — Inwald........ 155000G De vizák. ’rága ................ 1249.00 Koponhága . . . 10942.00 Am sterdam . . 19705.0C London..... 226700.00 íá gráb................. 154.85 Madrid................. 7890.00 Se lgrád.................619.40 Milánó................. 2298.50 le rlin ................ 65.85 New York . . . 51050.0Ö !rüss el .... . 3927.00 Páris......................4137.00 lu dapest .... 22.46 Stockholm . . . 13240.00 lukarest............. —.— Zürich.................. 9693.00 Ir istiánia .... 8629.00 Varsó .................. 7.27 Bérűm. » Devizák. ’rága.................... 1872.65 Milánó...................3515 60 Am sterdam . . . 29962.50 London.................. 3445.65 íuenosz A iresz . . 282.125 New York .... 776.72 Irüsszel ............. 5932.55 Paris..................... 6267-tb Ir istiania . . . 12983.75 Zürich...... 14981.2$ lop enhága . .16479,35 Madrid...... 12209.7Ó itock holm . . , 20174.75 Bécs ..................... 1,23 le lsingfors . . . 1657.90 Budapest............... 31.96 & zürichi devizaárfolyamok Zárlat. VIII/2. VIII/1. 100 csehszl. korona . 13.00 13.00 svájci frank 100 magyar korona. 0.24 0.26 „ „ 100 német márka . . 0.68 0,82 „ 100 hollandi forint . 203.60 203.25 „ _ 1 dollár.................... 5.265 5.26 1 font sterling . . . 2237 23,40 „ 100 francia frank. . 42.67 43.00 „ „ 100 olasz lira .... 23.67 23.85' „ _ 100 belga frank . . . 40.50 40.50 „ „ 100 dán korona . . . 113.00 113.00 „ „ 100 svéd korona . . 137.00 137.00 „ „ 100 norvég korona . 88.75 88.75 „ „ 100 spanyol peseta . 81.50 01.65 „ „ 100 Buen. Air. peso 191.00 190-50 „ „ 100 jugoszláv korona 1.625 1.625 „ „ 100 jugoszláv dinár —.— —.— „ „ 100 osztr. kor. (pénz) 0.01 0.0125 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0.015 —.— „ „ 100 lengyel márka . 0.035 0.085 „ „, 100 román lei ... . —.— —.— ., „ ' Kiadja: Flachbarfh Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktíen-Gesell- schalt nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O, Holik. : szénsavas, vasas és mórfiirdö f | Augusztusban tetemes árkedvezmény! f I Bővebb felvilágosítást ad a fürdőgondnokság Kupéié Lubovna (zupa Spiüsská) . E 491 ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents