Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-31 / 75. szám
Csütörtök, augusztus 31. SPrMaiMa(W&^mp rólag nekünk ront és nem részesíti megrovásban a Naródny Listy nevű társát, mely idézi a budapesti magyar lapokat s egész cikkeket vesz át belőlük. Úgy látszik, ami a Narodny Listynek szabad, az a Prágai Magyar Hirlap számára bűnt jelent. lippníigú szakadás a klsanfaaf&ait. Bécs, augusztus 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A cseh-szlovák és jugoszláv katonai egyezmény magában a kisaníajitban Is lappangó szakadást idézett elő. Románia és Lengyelország nem csatlakozott az egyezményhez és tartózkodó magatartást tanúsít az osztrák kérdésben. Bukaresti jelentés szerint Románia és Lengyelország között hosz- szabb idő óta katonai természetű tárgyalások folynak. Igaz, hogy a megkötendő szerződést Oroszország ellen irányúiénak mondják a bukaresti hírek, de ezt a sietős magyarázatot hamarosan megcáfolhatja a valóság. A szerződést állítólag maga Ferdinánd király és Pilsudszky lengyel államfő fogják áláirni s ebből a célból a román király Varsóba fog utazni. Ratifcs feggrerkezésre szólítja fel a hontól parasztokat. Izgalom Belgrádban. Belgrád, augusztus 30. (Saját tudósítónktól.) A Politika zágrábi jelentés szerint Radics Stevan a horvát blokk nevében uj proklamációt bocsátott ki a hor- vát parasztsághoz. A kiáltványban Radics felhívja a horvát földműveseket a sürgős felfegyverkezésre, hogy a nemsokára bekövetkező alkalmas pillanatban felkészülve fogadhassa az eseményeket A horvát blokk ezzel egyidőben körlevelet intézett bizalmi embereihez, melyben hat pontban a következőkre szólítja fel őket: 1. Miden szükséges intézkedést meg kell tenni, hogy adott pillanatban átvehessék a paraszt-hadsereg vezetését 2. Minden városban öt-tiz főből álló mili- ciát kell szervezi, mely a rendről és köz- biztonságról gondoskodik. 3. Gondoskodni kell a milicia megszervezéséről. 4. Különösen figyelemmel kell kisérni a politikai mozgalmakat és a katonai helyzetet és adatokat kell gyűjteni a csapatmozdulatokról. 5. Őrizkedni kell minden nyilvános tüntetéstől 6. A bizalmi emberek szeptember 8-ig jelentést tartoznak tenni működésükről és tapasztalataikról a zágrábi központi bizottságnak. Radics proklamációja folytán előidézett helyzet miatt rendkívüli minisztertanácsot hívtak egybe. Bécs, augusztus 30. (Saját tudósítónk te- ieíonjelentése.) Az interparlamentáris Unió ma délelőtt folytatta tanácskozásait, amelynek napirendjén a washingtoni konferenciáról szóló jelentés szerepeit, különös tekintettel a világ gazdasági újjászervezésére. Bur- ton Tibor amerikai képviselő, e pont előadója, ismertette a washingtoni konferencia lefolyását, annak határozatait s azokat a módokat, amelyekkel a világ gazdasági helyzetét szanálni lehet.. Végül határozati javaslatot terjesztett be, amelyben azt indítványozza, hogy a kongresszus fejezze ki megelégedését a washingtoni leszerelési konferencia és különösen az Anglia és Franciaország, valamint az Amerika és Japán között kötött szerződések felett Azt javasolja továbbá, hogy a konferencia üdvözölje mindazokat a határozatokat és egyezményeket, amelyek a háború elkerülésére és a nemzetközi barátság előmozdítására irányulnak. A határozati javaslat végül felszólítást tartalmaz a kongresszus tagjaihoz, hogy híven az unió történelmi missziójához, működjenek közre a vitás nemzetközi kérdések békés elintézésében, a nemzetközi jog alapelveinek terjesztésében és a nemzetek kooperációjában. Burton után Baross János dr. magyar delegátus szólalt fel s igen gazdag bizonyító anyag felsorakoztatásával ismertette azt az óriási és igazságtalan károsodást, mely a régi Magyarországot a békeszerződések révén érte. Utalt arra, hogy Magyarország területének hatvannyolc százalékát s lakosságából tizenegy milliót csatoltak át idegen államokhoz. Azután ismertette Magyarország szétda- rabolásának a hajdani magyar területek gazdasági viszonyaira gyakorolt ’ befolyását s ennek a középeurópai gazdasági helyzetre való visszahatását Majd azt hangoztatta, hogy a középeurópai nyomor egyik oka az, hogy a békeszerződések Magyarország helyén egy csomó kis államot alkottak, melyek megakadályozzák a szabad közlekedést Kö- zépeurópában- A szónok arra kérte az interparlamentáris uniót, hogy ne hagyja addig abba fáradozásait, mig mindaz a sok borzasztó igazságtalanság, melyeket a béke- szerződések okoztak, orvosolva nincsenM a t a j a elnök félbeszakította a szónokot és figyelmeztette arra, hogy Európa rekonstrukciójának kérdése a napirend nyolcadik pontján szerepel, miért is a napirendnek ennél a pontjánál erről a kérdésről nem lehet tovább beszélni. Baross erre újból felhívta az interparlamentáris unió figyelmét az előbb mondottakra s befejezte a beszédét. Vi 11 egat spanyol delegátus után Bern- s te i n dr. emelkedett szólásra, aki az európai gazdasági helyzet szomorú voltát ismertette. Nyomatékosan figyelmeztette a konkosarából a szilvák. Ekkor újra repült a bot s szakasztottén ott talála az állatot, ahol előbb. A bika meghorkant a hatalmas kop- panásra, a#ián kedvét vesztve, ellenkező irányban elballagott. Gyömbér a bámulat tiszteletével nézett az öregre. — Hol tanult meg ilyen pompásan dobni, bátyám? — kérdezte. — Hm! — szólt gőgösen az öreg — hisz a mesterségem. Azt talán csak értem. A Borvendégek mind jó dobók. Az apám kétszáz lépésről ledobta az almát az ágról. A fiam is érti a mesterségét. Valamit én is csak ko- nyitok hozzá. * A puszta felöl tizenkét-tizennégy éves suhanó közeledett, fején báránybőrsüveggel, oldalán tarisznyával, kezében hatalmas fütykössel. — Hova mégy, Jancsi? — kiáltott rá az öreg, aztán magyarázóan Gyömbérhez fordult: — A fiam. — Győrbe, vasszögért — volt a fiú válasza. — Az anyád küldött? — Az. A suihanc megállt. Látszott, hogy mondani akar valamit. — Édösa-pám! — Na? — Adj ék kend egy kis dohányt. — Nincs. — Hát akkor adjék öt korona hatvanat, hadd vegyek. — Az sincs. — Dehgy nincs. Tudom, hogy van. — Hát ha van, van, de nem adok. A fiú szemében fellobbant az indulat lángja. Nem szólt egyetlen szót s alattomos tekintetet vetve apjára, megindult. Mikor vagy száz lépésnyire volt a fiú, meg- suhogatta görcsös botját. A súlyos bot repült, repült s derékon találta az öreget, aki felszisszent és lapockájához kapott. Egy pillanatig gondolkodott, hogy visszadobja-e, de aztán csak ezt kiáltotta a sebesen elinaló fiú után: — Átkozott gaz kölyke! Na megállj! Miajd megver az Isten... Megdobálni öreg apádat, aki fölnevelt. Ilyen istentelen gazember! Aztán szemében valami különös büszkeség csillámlott meg, mikor odafordult Gyömbérhez s igy szólt: — Hanem a dobás pompás volt. Látta uríi? Ugy-e, majdnem olyan, mint az enyém! Látszik, hogy az én nevelésem! — Az igazságtalan békeszerződés miatt Középeurópa második Balkánná vált. A nagy kettős monarkiából, mely az európai egyensúlyt reprezentálta, hat-hat csonka államot teremtettek, amelyek közül Magyarország i szenvedett a legtöbbet. Reclus francia tudós | rámutatott arra, hogy Magyarország a világ legtökéletesebb földrajzi egysége. Ezt a föld- j rajzi egységet annak ellenére, hogy Magyar- ! ország évszázadokon keresztül védöbástyá- í ja volt az európai keresztény világnak, a bé- ! keszerződések révén erőszakkal darabokra ; szakították. Az ország egy része a cschek- i nek jutott, holott Magyarországon csehek : sohasem laktak. Az ország másik része a i románoknak és a jugoszlávoknak jutott, i azoknak, akinek Magyarország annak idején ! ismételten menedéket nyújtott a pusztító j törökkel szemben. Lukács beszéde folyamán rámutatott arra, j hogy az újonnan alakult országokban az ! uralkodó nemzetnek a nemzeti kisebbségek- ! hez viszonyított számaránya összehasonüt- i hatatlanul kedvezőtlenebb, mint Magyaror- I szágon. Kiemelte a népek között való béke | helyreállításának szükségességét. Hang- i súlyozta a lábbal tiport nemzeti kisebbségi jogok védelmét szolgáló intézkedések becsületes végrehajtását. A Nemzetek Szövetsége — mondotta — úgy amint megalakult, nem más, mint a győztes államok szindikátusa, ! Kijelentette, hogy az Interparlamentáris Unió magyar csoportja a maga részéről szükségesnek tartja a népszövetségi ligák uniója által hozott határozatoknak több irányú pótlását. A magyar csoport kifejezett óhaja, hogy a földbirtokreform űrügye alatt a nem- í zeti kisebbségekhez tartozó egyéneknél foganatosított vagyonelkobzások hatálytala- nittassanak s az ennek folytán, valamint az egyéb atrocitások által okozott vagyoni károkat megtérítsék. Végül követelte, hogy a | nemzetközi állandó bíróság kebelében a nem- 1 zeti kisebbségek sérelmeinek elbírálása céljából egy külön nemzeti kisebbségi bíróság alakitassék meg s csatlakozását jelentette be Adeiswaerd. határozati javaslatához. Ezután Giesswein Sándor német, francia és angol nyelven tartotta meg beszédét. Mint született német — mondotta — egy nemzetiség nevében beszélhet. Bizonyos oldalról olyan vádakat hoztak fel Magyarország ellen, hogy azt az elvet, amelyet most hirdetnek, a régi Magyarországban nem vették eléggé figyelembe. Ha ez igaz, akkor igaz az is, hogy ez nem különleges magyar betegség volt, hanem Európának betegsége és ha I meg akarjuk ezt változtatni, akkor uj világ- nézletet kell teremteni a népek között. Giesswein után óriási ováció közepette lord Newton emelkedett szólásra. Lord Newton kijelentette, hogy a kisebségi kérdés nagy jelentősége mellett nagy veszélyt is takar. A békeszerződések legnagyobb hibája az volt, hogy az egyes nemzeteket, anélkül, hogy megkérdezték volna őket, más nemzeteknek szolgáltatták ki és pedig igen gyakran olyan nemzeteknek, amelyek sokkal alacsonyabb kulturfokon állanak. Kijelentette, hogy részletes tudomása csak az erdélyi magyar'kisebbségekről van s az a bánásmód, amelyet Romániában a nemzeti kisebbségekkel szemben tanúsítanak, nemcsak Romániára, de a nagyhatalmakra nézve is óriási gyalázat. A békeszerződések idevonatkozó rendelkezéseinek végrehajtása végett semmi sem történt és valahányszor a nemzeti kisebbségek kérdéséről volt szó, mint például Prágában, a kisantant képviselői eltávoztak, hogy kitérjenek a kérdés megoldása elől. Kérdezem, hogy miért nem jelentek rneg az Unió bécsi kongresszusán. Aki távol tartja magát, annak nincs igaza. Hangsúlyozza, hogy a kisebbségi kérdéssel foglalkozni kell, mivel mint már rámutatott arra, hogy a kérdés óriási veszélyt rejt magában, mivel esetleg újabb habomra szolgáltathat okot. |OLD ENGLANDI 3 A legújabb angol sportöltönyök (pumphoseh/ | raglánok (Fregoli) és női sportkosztümjjfé 6 knickerbockers-ral. sikkesen és a legkiválóbb | szabással, a legalkalmasabb angol és jskét 5 szövetekből, a legrövidebb idő alatt mérték után készülnek. | 479 Landesbank palotájában , IB. METZELES, praoa. Nehézenka 2 Úri- és női divatszabóság után. I Telefon 972. Viagysr lev^sátv^sjdszolgálásj 1 ifii- inr-ir .m ' ferenciát arra, hogy addig amig a békeszerződések összes rendelkezéseit betüszerint akarják végrehajtani a legyőzött államokkal szemben, addig Európa gazdasági helyzete nem is fog javulni. Az ülést déli egy órakor félbeszakították. Délután háromkor folytatni fogják- Este bankettet rendeznek s ezen várják Apponyi felszólalását. Az emigránsok mai próbálkozása, Bécs, augusztus 30- (Saját tudósítónk te- iefonjelentése-) Az interparlamentáris unió ma délutáni folytatólagos ülésén a lefegyverzés kérdését tárgyalták, amelyhez magyar részről Berzeviczy Albert szólt hozzá. Berzeviczy beszéde közben Szende Pál és Jászi Oszkár vezetésével egy emigráns küldöttség jelent meg a folyosókon és Bernsíein német szociáldemokrata kiküldöttet arra kérték föl, hogy Magyarország belső állapotait, az internálások kérdését és a magyar kormánynak az emigrációval szemben folytatott politikáját hozza az unió tudomására. Bernstein engedett a kérésnek és napirend előtt szót kért. Beszédében azonban a tárgytól eltérően a magyar emigránsok panaszait tette szóvá. Az elnök azonban azzal, hogy eltér a tárgytól és másról beszél, mint amire engedélyt kapott, megvonta tőle a szót. Bernsíein után azonnal Apponyi Albert gróf emelkedett szólásra és engedelmet kért, hogy Bernsíein szavaira reflektálhasson. Bernstein úgy állította be hazáját — mondotta — ahogyan az alkalmas lehetne arra, hogy a világ szemében megvádolja. A bécsi emigránsok úgy állítják be vádjaikat, mintha a magyarországi kommunizmus egy egészen ártatlan dolog leit volna. Pedig Magyarországon, ha kisebb méretekben is, de ugyanazok a dolgok történtek, amelyek Oroszországban és amelyek az egész müveit világot borzalommal töltik el. Nagyon jó! tudja mindenki róla, hogy azok közé tartozik, akik nem azonosították magukat a mostani magyar rezsimmel, sőt annak elejétől kezdve a parlamentben és azon kívül heves ellenzéke volt és többször fellépett ellene, de sohasem tévesztette szem elöl hazája érdekeit. Megmondhatja, hogy az emigránsok ezzel a lépésükkel nagyon sokat ártottak a magyar liberális ellenzéknek, amely a parlamentben tisztességes utón és tisztességes eszközökkel folytatja a kormány ellen való harcát. Azok nem szöknek ki az országból, hanem szemtől-szembe, a parlamentben mondják el követeléseiket. Nem áskálódnak hazájuk ellen. Sajnálja, ha a szocialisták felültek volna az ©migrációs társaság hazug híreinek. Magyarországon koránt sincsenek olyan állapotok, mint az emigránsok hirdetik. Sajnálkozását fejezte ki afölött, hogy a szocialisták nem fogadták el -a magyar delegáció meghívását, hogy személyesen győződjenek meg a magyarországi állapotokról. A szociáldemokraták nem akarják látni Magyarországot — fejezte be szavait Apponyi gróf — és ebből is kitűnik, hogy nem objek- tivek. Végül tiltakozott az emigránsok minősíthetetlen támadása ellen. Apponyi beszédét németül mondotta, majd franciára fordította. A kongresszus Apponyit beszéde után melegen ünnepelte, ezzel is bizonyítva, hogy nem ül föl az emigránsok rágalmainak. Apponyi után Berzeviczy folytatta beszédéi a lefegyverzés kérdéséről. Részletes tudósítás a keddi ülésróL Bécs, augusztus 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az interparlamentáris unió tegnapi ülésén, mint már röviden jeleztük, a nemzeti kisebségek jogvédelmének kérdéséhez Lukács György nemzetgyűlési képviselő és nyugalmazott miniszter is felszólalt s az alábbiakat mondotta: linden- s 'Wílámmúmmm kérdések az int@rparlamentáfis konferencián. Apponyi visszautasítja az „emigránsok" vádjait. — A kongresszus ünnepeli Apponyit. I ' * 1 JLJlIL Reírwpl^nkípf' íélPohár SCHMIDTHÁUER-fhogy^?™®1^ tr 1 Ölti íí IC Lili keserüviz, melegítve éhgyomorra* egyetlenivóknra, '• ® bármely évszakban kiváló eredménnyel használható székredélyezi^és ennek következményei ellen u, m. étvágy és emésztéshiány, felfúvódás, sárgaság, máj és lépdaganat, aranyér, elkovéredés, agy vértó du 71 °p őség stb, 422 Sol« esetben már RiéSteáBHftej is. i----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------——-----------—■—------------■ i . \
