Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-27 / 72. szám
Vasárnap, augusztus 27. % — Részleges behozatali tiialom fényképlemezekre. A kereskedelemügyi minisztérium rendelete szerint, tekintettel arra, hogy a belföldön elegendő fényképészeti lemezt gyártanak és e gyárak készítményeinek minősége megfelel a német gyártmányok minőségének, a kereskedelemügyi minisztérium lemezek behozatalára csak akkor ad engedélyt, hogy ha ugyanolyan mennyiségű lemezt a beiföldi gyáraknál is megrendelnek. A rendelet érthető volna, ha megokolása helytálló volna. A mi értesülésünk szerint csak két belföldi lemezgyár jöhet tekintetbe ebben a szakmában: az aussigi „Fotochemia“ és egy königgratzi gyár. Az előbbi gyártmányai meglehetős jó minőségűek, de szakkörök véleménye szerint még nem olyan jók, mint a német gyártmányok. A belföldi lemezgyártás különben is kezdetleges, mert még csak kétéves gyakorlatra támaszkodhatik. — A cseli-szlovák kereskedelmi szerződések revíziója. A „Venkov“ legutóbbi száma írja: A cseh-szlovák kereskedelmi szerződések nagy részét rövidesen revízió alá veszik, így a cseh-szlovák—francia szerződést, még pedig valószínűen októberben. — Szükségessé vált továbbá a Spanyolországgal kötött kereskedelmi szerződés sürgős revíziója, mivel — mint ismeretes — a szerződés megkötésénél abból a feltételből indultak ki, hogy a cseh-szlovák valuta elértéktelenedett valuta és igy a cseh-szlovák ipari termékekre Spanyolországban külön 70 százalékos vám- felpénzt róttak ki, ami a koronának árfolyamemelkedése következtében megnehezíti a kivitelt. Az olasz szerződés is rövidesen revízió alá kerül. — Leszállított szeszárak. A szeszérdekeltségek legutóbbi ankétján a következő olcsóbb szeszárakban állapodtak meg: Fogyasztók részére egy liter szesz 35 Kő (eddig 42), egy liter denaturált szesz 6 Kő (eddig 8). Tekintettel arra, hogy a régi tartalékokból még 340 ezer hektoliter szesz van raktáron, elhatározták, hogy az uj kampányban az egész termelést 500 ezer hektoliterre korlátozzák. A tanácskozáson az érdekeltek sajnálkozásuknak adtak kifejezést, hogy egy oly fontos ügyben, mint a szesz átvételi árának megállapítása, az illetékes helyen még nem tudtak megegyezésre jutni. Ez a hir, amelyet a Tribttna közölt, még hivatalos megerősítésre szorul. — A „Saazia** egyezkedése. Saazból jelentik: A brüxi törvényszék által a Saazi Komlómüvek ingóságaira és ingatlanaira nyitott csödönkivüli egyezség befejezést nyert Kedden Prágában a négy érdekelt bank képviselői elfogadták a Saa- zia által felajánlott hatvan százalékos egyezséget A Saazia összes beltagjai kezességet vállaltak azért, hogy ez a hatvan százalék három éven belül a bankok követeléseiért ki lesz fizetve. A többi hitelezőt akik csak kisebb összegekkel vannak érdekelve, a Saazia teljesen ki fogja elégíteni. A Saazia Komlómuvek társasága továbbra is fenn fog állni. — Nincsen cseh-szlovák cukor Triesztben. Mint a trieszti cseh-szlovákiaí főkonzulátus kereskedelmi híreiben írja, a cseh-szlovák cukor két hónap óta, tekintettel a korona árfolyamának emelkedésére, a trieszti piacon nem látható. Ajánlatokról egyáltalán nem lehet beszélni. — A beruházási és ílscikölcsönök szelvényeinek beváltása. A hatszázalékos forgalmi beruházási, valamint a hatszázalékos kisorsolható liszt- kölcsönök 1922 szeptember 1-én esedékes szelvényeit már augusztus 29-én be lehet nyújtani beváltás végett az államadósságok igazgatóságához. Az ellenértéket szeptember 1-én az állami főpénztárnál fizetik ki. — A Jagerndorfi első erdészeti kiállítás. Lapunkban már hirt adtunk róla, hogy Jágerndorf- ban szeptember 3-ától szeptember 10-ig tartják meg az első mezőgazdasági és erdészeti vándor- kiállítást, egybekötve mezőgazdasági és ipari gépek kiállításával. A kereskedelemügyi minisztérium megengedte, hogy a kiállítás előmozditására Ausztriából és Németországból mezőgazdasági gépeket hozhasson be. — A gabonaörlésre vonatkozó tervezet. Lapunkban már megemlékeztünk róla, hogy a kereskedelemügyi minisztérium a gabonaőrlésre vonatkozóan egy uj tervezetet dolgozott ki, melyet véleményadásra megküldött a különböző gazdasági testületeknek is. A reichenbergi kereskedelmi kamara legutóbb egy ankéten foglalkozott az uj tervezettel. A résztvevő szakkörök, a molnárok, a pékek és a kereskedők a törvényjavaslat ellen foglaltak állást. A véleményezés szerint a leghatározottabban elvetik a javaslatot, mert szerintük a rendelet hiányossága folytán a háborús kényszergazdálkodáshoz való visszatérést jelenti, a ! külföldi liszt behozatalának megnehezítése folytán pedig az életfentartást drágítja éppen most, mikor minden megtörténik arra nézve, hogy a termelést olcsóbbá tegyék. A javaslat teljesen ke- resztülvihetetlennek látszik, mert nem veszi észre, hogy az lehetetlen, hogy teljesen különféle anyagból tökéletesen egyforma lisztféléket termeljenek és lehetetlennek kell tekinteni azt is, hogy azok az idegen államok, amelyek a lisztexportnál figyelembe jönnek, termékeiket a Cseh- Szlovákia által előirt normák szerint készítsék. — Fölemelik a kiviteli illetékeket Magyar- l országon. Budapesti tudósítónk táviratozza: A nemzetgyűlés drágasági bizottsága tegnap délután ülést tartott, amelyen a kormányt Térffy Béla közélelmezési miniszter képviselte. A közélelmezési miniszter ismertette a hús- és zsirdrágaság elleni intézkedéseit, majd részletesen foglalkozott a huskérdéssel. A belföldi húsárakat a kormány úgy akarja mérsékelni, hogy a kiviteli illetéket rendkívül magasra emeli föl. Ugrón Gábor élesen kikelt a csempészés ellen. Irányárak megállapítását kérte, ami próbavágások által lehetséges. Vájná Ede fővárosi tanácsnok szerint a husdrágaság okozati összefüggésben van a gabona- és terménydrágasággal. Attól tart, hogy tavasszal a hús ismét drágulni fog. Mangold Béla dr. az Országos Árvizsgáló- Bizottság nevében azt a véleményét fejtette ki, hogy a drága árak az ausztriai kompenzációs kivitel következtében, valamint amiatt állottak elő, mert a budapesti közönség megfizeti ezeket az árakat. — Egyesülnek a magyarországi vidéki malmok. Budapestről jelentik: Tudvalevő, hogy a vidéki malmoknak sok olyan érdeke van, amelyek nem egyszer ellentétbe hozták őket a budapesti nagy malmok koncernjével. A budapesti nagy malmok üzleti politikájának a vidéki malmok érdekei szempontjából való ellensúlyozására most a vidéki malmok is szorosabb kapcsolatot létesítenek egymás között. Ennek az uj alakulásnak egyelőre a következő vidéki malmok lesznek a tagjai, még pedig: a Back Bernát Fiai szegedi gőzmalom, a Back Hermann győri hengermalom, a Transdanubia Egyesült Gőzmalmok (Bonyhád, Enying, Körmend, Nagykanizsa) és a Kohner Adolf Fiai cég malomipari vállalatai. Ezek a cégek „Agrár Industria Lisztforgalmi Társaság** elnevezéssel korlátolt felelősségű társasággá egyesülnek, amelyben több vármegyei gazdasági egyesület mint kültag fog szerepelni. Az uj vidéki malomkoncern pénzügyi szempontból a Magyar Földhitelintézetre támaszkodik és hir szerint tárgyalások vannak folyamatban olyan irányban, hogy még más vidéki malmokat is fokozatosan belevonjanak az egyesülésbe. — Magyarország kenyér-exportra rendezkedik be. Budapestről jelentik: A lisztkivitel gazdaságosabb fejlesztése érdekében a magyar kormány illetékes szakminisztériumai azzal a tervvel foglalkoznak, hogy kenyérkivitelt rendszeresítsenek. Miután csak a nullásliszt kivitele van elvben megengedve, a kenyérexportnál is csak ilyen lisztből készült kenyérről lehetne szó. Ennek a cikknek Németországban és Cseh-Szlovákíában volna elhelyezési piaca. Az erre vonatkozó miniszterközi értekezletek most a kenyérexport kiviteli illetékével foglalkoznak és valószínű, hogy a kenyérkiviteli illetéket a nullásliszt kiviteli illetékéhez hasonló összegben fogják megállapítani. — Kivetik a földbirtokvagyonváltságot. Budapestről jelentik: A pénzügyminiszter ma rendeletet intézett az adóhivatalokhoz és pénzügyigaz- gatóságofchoz, hogy a természetbeni földbirtok- vágyon váltságot haladéktalanul vessék ki. Az ezer holdon felüli földbirtokok ugyanis természetben róják le a vagyonváltságot és a valló- mások benyújtási határideje néhány héttel ezelőtt járt le. Az adóhivatalokban most nagy apparátussal dolgoznak a rendelet végrehajtásán. — Részvénytársaságba tömörülnek a Tokaj- hegyalja bortermelői. Budapestről jelentik: Közismert dolog, hogy a borospincék és borkereskedések legalább százszorannyi „tokaji bort** rejtegetnek, mint amennyi a Tokaj hegy&Iján tíz év alatt megterem. Valósággal gyáriparszerüen hamisítják a tokaji bort, ami védekezésre kényszeríti a tokaivldékí termelőket Most fölmerült a terve annak, hogy Tokaihegyalja területének termelői részvénytársaságba tömörüljenek és az állam támogatása és védelme alá helyezzék magukat. A részvénytársaság 50 millió korona alaptőkével alakulna meg és védőjegyét bejegyeztetné az egész világon. A valódi tokaji bort egyformán palackoznák és egyenlő magyar címeres védőjegyes címkékkel látnák el, amelyek hamisítása épp olyan törvénybe ütköző volna, mint bármely szabadalomé. A tokaji botrertmelők ezzel akarják elérni azt, hogy eltűnjenek a világpiacról azok a „tokaji** néven forgalomba hozott édes szirupok, amelyeket szesszel pancsolnak, hogy ízt adjanak nekik. Tavasszal megállapították például, hogy Becsben, ahová teljesen megszűnt a magyar borexport, 86.000 hektoliter tokaji bort tartanak raktáron, természetesen szeszszel Ízesített szirupból. — Az osztrák aranyparitás, Bécsből jelenti tudósítónk: Az Osztrák Magyar Bank üzletvezetősége az augusztus 28-tól szeptember 12-ig terjedő I időszakra az aranyparitást 17 ezer koronában állapította meg. — A vas árának újabb emelése Németországban. Berlinből jelentik: Augusztus hónap harmadik szakában a legújabb rendelet szerint a következő vasárak lépnek életbe: acélvas 15.880 in., öntött nyersvas I-a 13.637, III. számú 13.567, tízszázalékos vasszfficium 18.454 m., Tempera nyersvas 16.115 m. tonnánként. Nyerstömb 17.SS0 m., formavas 23.700 m., rudvas 24.050 tn., köteg- vas 27.360 m., olvasztódrót 25.900 m., nyerspléh 27.0G0 m. és finom pléh 32.980 márka tonnánként. ‘ — Fölemelik a német bankjutalékokat. Berlinből jelentik: A bankok a nagy költségek és személyzeti kiadások növekedésére való hivatkozással föl akarják emelni a bankjegy- jutalékokat és legutóbbi gyűlésükön elvben elfogadták a jutalékíelemelésre vonatkozó indítványt. Elsősorban az úgynevezett készenléti jutalékok felemeléséről van szó, még pedig negyedévi háromnegyed százalékról, havi fél százalékra, a megszavazott és nem fe-1 dezett hitelek után. A jutalékfelemelés szép- 1 tember elsejével lép életbe. Az a körülmény, hogy a biteljutalékokat a jövőben nem egy negyedévre, hanem hónapról-hórtapra számítják föl, bizonyos mértékben rendszerváltozást is jelent. A bankok ezzel a hitelek gyorsabb felmondásának lehetőségét akarják biztosítani, mivel eddig a készenléti hiteljuta- j léknak három hónapra való kifizetése bizo-; nyos kötelezettségeket ~órt - brr> ' ~ a hitelt legalább erre az időre akarják föntar- tani. Ezzel szemben a jutaléknak havonta való fizetése a hiteligénylőre is javulást jelent abban az esetben, ha a kölcsönt hamarább akarná visszafizetni Eddig ilyen esetben is elveszett a három hónapra kifizetett jutalék, holott most az ügyfélnek is meg lesz rá a módja, hogy a jutalékot a Intel tartamával összhangba hozhassa. Ám a pillanatnyi pénzszűke mellett a toitelkérők vajmi kevés hasznát látják majd ennek a könnyítésnek. Felemelték ezenkívül az úgynevezett avaljutalékokat (egyetemleges kötelezettségű hiteleknél) is. Elhatározták továbbá, hogy az értékpapírokra adott előlegeket a kamat és j’ifplék tekintetben az egvéb természetű előlegeikkel egyformán fogják kezelni, holott eddig csekélyebb volt az ilyen előlegek megterhelése. Szóba került végül a forgalmi jutalék rendszeresítése is, mint amilyen a Majna melletti Frankfurtban, egyharmad ezrelékben már be van vezetve. Ehhez azonban itt Berlinben a túlnyomó többség nem akart hozzájárulni, mert attól tartanak, hogy ezzel elriasztanák a hitelezőket. — Rosszabbodott az amerikai kereskedelmi mérleg. Amerikának 1922. évi kdiusi kereskedelmi mérlege a tavalyihoz képest rosszabbodott. Az amerikai kivitel 1922. júliusában 350 millió dollárra rúgott az 1921. júliusi 537 millió dollárral szemben. Az amerikai bevitel 251 millió dollárt tett ki a tavalyi 173 millió dollárral szemben. — A német textilgyárak Is korlátozzák üzemüket. BeiTmi tudósítónk jelenti: A thüringfai és éssakbajoTorsz-ági textilüzemek példáját rövidesen a délnémet textilgyárak is követik az üzem- beszüntetésben. Hir szerint az üzembeszüntetés az ősszel a délnémet textilszakmára is át fog terjedni, mert a márka elértéktelenedése folytán a nagy délbajor textilipar, mely jóformán teljesen a külföldi nyersanyagra van utalva, nem képes elegendő gyártási anyagot beszerezni. — Természetbeni vám. Szabadkáról jelenti tudósitónk: A jugoszláv kormány élelmiszerek kivitelénél a vámot nem pénzben, hanem természetben akarja megszabni. Az ily módon Összegyűlt élelmiszert mérsékelt áron a fogyasztási szervezeteknek fogják átadni. — Tejgazdasági világkongresszus Amerikában. Az Egyesült Államok követségének értesítése szerint 1923 októberében Amerikának egy még későbben megjelelölendö városában tejgazdasági világkongresszust fognak tartani, amelyre a kormányokat és a szakembereket is meghívják. A kongresz- szus programja négy csoportra tagozódik. 1. Kutatás és nevelés. 2. Ipar és gazdaságtan. 3. Az ellenőrzés szabályozása. 4. Népegészség. A kongresszus vezetősége szakszerű előadások vállalását kéri. A kongresszus idején a tejgazdasgi körletekbe a kísérleti állomások és a tfejszállitó városok megismerésére kirándulókat fognak rendezni, hogy a résztvevőknek alkalmuk legyen az amerikai tejgazdaságot megismerni. A kongresszuson körülbelül ezer legjobb amerikai és kanadai tenyésztehenet fognak kiállítani. — A prágai tőzsde. A tőzsde ma zárva volt. A magánforgalomban az árfolyamok tovább csökkentek. A Poldit 318, az Alpinet 230, a Ringhoffert 625, a Prager Eisent 700, az In- waldot 660, a Zivnot 410 és a Cseh cukrot 860 koronával kötötték- A devizapiacon a magánforgalomban az árfolyamok tovább lemorzsolódtak. A lanyha irányzat a korona zürichi nagy árfolyamára vezethető vissza, melyet 18.80 és 19.20 között jelentettek. A devizákat a követekezőképpen jegyezték: Amsterdam 1010, Zürich 527-50, Páris 206. Milánó 116, London 124-75, Newyork kábel 27.75, Budapest 1.30, Varsó 0-30, Belgrád 30. — A budapesti terménytőzsde. Budapesti tudósítónk jelenti. Az árutőzsde irányzata ma is változatlanul szilárd volt, bár a forgalom nem volt nagyarányú. A búzáért budapesti paritásban 7350 koronát is fizettek. Egyedüli vásárlók ma a malmok voltak. A zab nagy keresletre tovább drágult, ellenben a liszt- és őrleménypiac változatlan maradt. A mai készáru üzleti forgalomba bejelentett buzatételek a következő: Búza: 78 kg-os 2 vagon pesti paritásban 7300, 2 vagon pesti paritásban 7350, 50 mm ab malom 7300, 1 vagon pesti paritásban 7350 és 25 vagon pesti paritásban 7350 korona. Hivatalos árfolyamok: Búza: 78 kg-os (tiszavidéki) 7300—50, (pestvideki cs dunántúli) 7200—50, (pestvidéki és dunántuli) 7150—200), rozs: 5300—400, takarmányárpa 6200—400, sörárpa 6700—7000, zab 6300—500, tengeri 7800— 8000, repce 13.500—14.500, korpa 4300—400 korona. TözsUcdrlGiiiftmoh szombaton, augusztus 26*án: Prása: (Z á r v a.) Budapest. A devizaközpont hivatalos árfolyamai: Amsterdam . 72500.— Prága ............. 6600 — Bu karest. . . . 1650.— Stockholm . . . —.— Kopenbága . . 40200.— Zürich ..... 35500.— Krisztiánt* • . 32000.— Bécs.. 19.— Lo ndon .... 8250.— Szófia ..... 1070.— Berlin............. 120.— Zágráb...... 500.— Hó ma . . • . . 8100.— Newyork • • . 1850.— j Páris. ..... 14000.— Varsó...... 24.— _____ Be cs. (Z á r v a.) Berlin. Devizák. Prága ...... . 6441 90 Milánó ...... 7640.40 Amsterdam . . . 69912.50 London......, 7990 00 Buen osz Airesz . . 647.175 New York . . . . 1797.75 Brüsszel .... 12833.90 Paris........ 13483.10 Kr istiania . . . 30561.75 Zürich..... 34107.30 Ko peuhága . . .3 551,75 Madrid..... 27565.50 Stoc kholm . . . 47740.25 Bécs ..................... 2.43 Helsingfors . . . 4244.65 Budapest.............. 10037 A zürichi devizaárfolyamok Zárlat, Vilim. VI11/23. 100 cseh szí. korona . 1870 18.60 svájci frank 100 magyar korona. 0.29 0.32 „ „ 100 német márka . . 0.29 0,25 „ , 100 hollandi forint . 205.00 205.10 „ „ l dollár.................... 5.247;. 5.245 „ ” l font sterling . . . 2347 23,46 „ " •100 francia frank . . 39 65 39.97 100 olasz líra .... 2265 22.90 .100 belga frank. . . 37.50 33.10 100 dán korona . . - 413.00 113.25 100 svéd korona • . 140.25 140.00 „ „ 100 norvég korona . 89 50 90.00 „ „ 100 spanyol peseta . 81.60 1.75 „ „ 100 Bnen. Air. peso 189.50 189 00 „ „ 100 jugoszláv korona 1.45 1.45 „ „ 100 bolgár leva . . . 3 00 —.— „ „ 100 osztr. kor (pénz) 0.005 02)003 „ „ 100 osztr. leb. bankj. 0.0075 0.0075 „ „ 100 lengyel márka . 0.065 0.065 „ „ 100 román lei.... —.— 300 ., „ Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktien-Gesell* schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Hollk. Eli takanáiy. Geszteíén, a feledi vasúti állomástól tiz kilométerre, három-négyszáz métermázsa réti takarmány eladó. — Érdeklődők forduljanak Putnoky Mór gazdasági intézőiéhez Gesztetén. I BRATISLAVA (POZSONY) 1 t MÉLY-UT 3 ► Elsőrangú egyetemes gyógyintézet ^ ► Sebészet Nőgyógyászat,, Urológia. ^ ► Tcstegyenészet Szemészet — Orr-, 5 ► gége-, fül-, ideg- és belgyógyászat. < £ Röntgen átvilágítás. Röntgen foto- ^ gráf ál ás. RöntgeD gyógysugárzás 3 Napi pausálár Kő* 83-tól. » Modern vizsgáló laboratóriumok. (Laboratórium ■« f dr. Sági.) Kóros és ép váladékok (vizelet, vér stb.) ^ ,> vegyi, bakteriológiai és serologiai vizsgálata. Daj- + f kák vér- és tej vizsgálata. Fogadási idő: 8—12,2—6 5 i Vizikurák, nap- és légfürdők bejá- 3 ► róknak is. Szabad orvosválasztás. 3 ►318 3 IAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4I Terpeníinolal iráni érdeklődők Stárjencft mintázott ®j®nl®toKat „BeKaliir és „Tetraittr-ból — ® legjobban ismert olűészerekbdl — 1 Kg-os mint® ingóén Telelőn 3005. 531 Htevolviiml 4, Képviselőit Kereste] neh
