Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-26 / 71. szám

Szombat, augusztus 26. y^F&GMJllAGWÍifflRMP 3 „Mentsétek meg Ausztriát." Róma, augusztus 25. A Giornale di Roma cikkében megállapítja, hogy Seipel dr. szö­vetségi kancellár utazása egész Európát alarmirozta. Olaszországnak továbbra is a megkezdett utón kell haladnia, Ausztriát talpra állítani s megadni számára azokat az eszközöket, amelyekre létének íentartásá- ban szüksége van. nagprszág (Hlakozik a román Mrlokreform elité. ­Jegyzék a nagykövetek tanácsához- — Ma gyár határkérdések Géniben- — Egy osztrák lap rémhire Burgenland felszabadításáról. — Az adójavaslatok vitája idegesebb lett­A magyar nemzetgyűlés cgii lseiig szünetei. A kisantant mint Ausztria gyáfeja. London, augusztus 25. A Times „Ausztria ntolsó órája41 címmel Sir William Goode cik­két közli, aki a jóvátcteli bizottság osztrák osztályának elnöke volt. A cikk azzal kez­dődik, hogy mielőtt ütne Ausztria utolsó órája, még egyszer hivatkozni akar a jó­zan emberi értelemre, a politikai belátásra s a szövtséges hatalmak saját érdekére. A népszövetség és mindenki tudja, hogy Ausz­tria további fennállása pénzbeli előlegektől függ és a népszövetség ilyenek fölött nem rendelkezik. Az osztrák kormány által kért 15 millió fent sterling hitelt meg lehetne adni, anélkül, hogy az angol vagy más szö­vetséges kormányok egyetlen fillért is ki­adnának. Csupán arra van szükség, hogy a legjobban érdekelt államok a kölcsön egy részét átvegyék. A Times ehhez a felhíváshoz megjegyzi, hogy amennyiben a szövetséges hatalmak elhatároznák magukat az osztrák kölcsön megadására, szükség lenne a kisamtanttal varió előzetes megegyzésre. Esetleg helye­sebb is lenne a pénzt elsősorban a kisantant hatalmainak adni, amelyek aztán tovább tdnák Ausztriának, miután az osztrák vi­szonyokról a legjobban vannak értesülve. Francia hang Ausztria olasz protektorátusa mellett. Az osztrák jóvátétel és az utódállamok költségei. Paris, augusztus 25. A Temps a követke­zőket írja: Ausztria olasz protektorátusa nagyjelentőségű lenne, elsősorban azért, mert összekötő kapcsot jelentene Cseh-Szlovákia és Jugoszlávia, illetőleg Ausztria és Német­ország között. A lap keresi azokat az eszkö­zöket, amelyeknek segélyével a mai osztrák krízist meg lehetne oldani s arra a megálla­pításra jut, hogy e pillanatban legfőbb szük­ség a rend és nyugalom további fentartására van. A népszövetségnek, amelynek vezértit­kárságában pártatlan és igen tapasztalt fér­fiak ülnek, módjában lenne egy ideiglenes rendszert megszervezni, amely a szövetsé­gesek számára lehetővé tenné, hogy az osz­trák kormányt támogassák, anélkül, hogy függetlenségét érintenék. A lap véleménye szerint az osztrák jóvá­tétel! adósságokat a volt Habsburg-monar- kíának az utódállamok területén található ál­lami tulajdonaiból kell kiegyenlíteni. Az utódállamokat kárpótolnák a felszabaditási költségek törlésével. Franciaország a maga részéről az adósságok megfizetéséhez nem ragaszkodik. jouk kihalta utáni zűrzavaros időben, mikor Magyarország egész északi részét megszál­lották Giskra zsoldos csapatai, a nemzet vi­szályban élt. az egyik párt az özvegy Erzsé­bet királyné és még csecsemő fia, V. László mellé állott, a másik a lengyel Ulászlóért lel­kesedett. Ez a meghasonlás nagy csapást zú­dított a szép bányavárosra: Giskra emberei­nek egy csapata megtámadta és földig lerom­bolta. Bosszúból, szerelmi szenvedélyből ve­zette rá a támadókat egy szerelmes, kalan­dos magyar vitéz. A regény témája, hogy a kis, mindenkitől lenézett Ulrik inas, a híres Rábay selmeci ötvös inasa, hogy építi fel újra a várost mesterének leánya iránti szere­lemtől, az otthoni röghöz való ragaszkodás­tól hajtva, szinte végzetszerü elszántsággal és bizalommal. A szeretet és a hit csudája, amit a kis ötvös-inas csinál, szinte öntudatlanul is szimbólumává lett annak az eszmének, hogy minden romból van felépülés, csak hinni kell benne és szeretettel, akarattal a szív­ben, kell hozzáfogni. Erdély viszontagsággal teljes múltjába ment témáért Móricz Zsigmond. „Tündér- kert“ cirnii regényében Báthory Gábor alak­ját és korát próbálta életre varázsolni. Ez a legújabb erőfeszítése az uj magyar történeti költészetnek. A legújabb és legjelentéke­nyebb. Erről legközelebb külön kell szólam. A nemzetgyűlés mai ülése. Budapest, augusztus 25. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén napirend előtt elfogadták a nyolcórás ülé­sekre vonatkozó indítványt. Azután Huszár Károly elnök jelentette, hogy Farkas Tibor képviselő sürgős interpellációt jelentett be, melyet azonban ö megtagadott. A Ház az elnök intézkedését helyeslöleg vette tudomá­sul. Eöri-Szabó Dezső egységes párti képviselő szólalt fel elsőnek a földadójavas­lat általános vitájához. Hibáztatta azt, hogy a kormány az egész adóterhet a földbirto­kosokra akarja hárítani. Hangoztatta, hogy a progresszivitás elvét nagyobb mértékben vigyék keresztül. A javaslatot elfogadja. C s e r t i József Rassay-páríi képviselő cso­dálkozásának adott kifejezést afölött, hogy a kormánypárt tagjai állandóan hibákat talál­nak a javaslatban, de végül mégis csak meg­szavazzák. Rámutatott arra, hogy a pro­gresszivitás elve a javaslatban egyáltalán nincsen keresztülvive. Az ülés folyik. Kozbeszóiás-vihar a tegnapi ülésen. Budapest, augusztus 25. (Saját tudósitónk távirata.) A nemzetgyűlés tegnapi ülésének folytatásán az adójavaslatok vitája simán folyt le, csuk Nagyatádi Szabó István köz- beszólásánál pezsdült fel a hangulat. A szo­ciáldemokraták azzal vádolták Szabó Ist­vánt, hogy az első nemzetgyűlés hatalmas kisgazdapártja a legsötétebb reakcióval szö­vetkezett. Nagyatádi indulatosan kiáltott köz­be, hogy ez nem igaz. Várnay Dániel: Sok példával tudnám igazolni! Nagyatádi Szabó: Egy szó sem igaz! A viharossá vált közbeszól ásókba Rassay is beleszólt és azt kiáltotta Szabó felé, hogy ő Károlyitól kezdve már minden rezsimmel szövetkezeti s az ő rezsimje alatt kisgazdá­kat botoztak. A Ház idegessége már any- nyira megnövekedett, hogy az elnök csak nagynehezen tudta a rendet ismét helyreál­lítani. A nemzetgyűlés egy heti szünetet kap. Budapest, augusztus 25. (Saját tudósitónk távirata.) A nemzetgyűlés szombattól, aug. 26-ától kezdve szeptember 4-éig minden va­lószínűség szerint nem tart ülést. Ez a szü­net a bécsi interparlamentáris konferencia tanácskozásai folytán vált szükségessé. A konferencián ugyanis hatvan nemzetgyűlési képviselő vesz részt, kik csütörtökön a kon­ferencia külföldi tagjaival együtt Budapest­re érkeznek. A román kormány megsértette a békeszerződést. Budapest, augusztus 25- (Saját tudósitónk jelenti táviratban.) Hevesi, a magyar kor­mány párisi ügyvivője, párisi jelentés sze­rint, a magyar kormány nevében jegyzéket adott át a nagykövetek tanácsának, amely­ben a magyar kormány erélyesen tiltakozik az ellen, hogy a román kormány a Magyaror­szág javára optált erdélyi birtokosok javait 'lefoglalja. A jegyzéket, noha a tanács jelen­leg nem ülésezik, nyomban kiadták a tanács jogi szakértőinek. Ha ezek megállapítják, hogy a román kormány megsértette a béke- szerződést, a tanács külön ülésre fog egybe- gyülni, hogy a jegyzékkel foglalkozzék. Kolozsvár, aug- 25. (Saját tudósítónktól.) A Lupta jelenti: Magyország bukaresti kö­vete Dúca külügyminiszterhez jegyzéket in­tézett, amelyben a trianoni békeszerződésre hivatkozva, az erdéhú magyar nagybirto­kok kisajátítása ellen tiltakozik. A jegyzéket a minisztertanács legközelebbi ülésén fogják tárgyalás alá venni. Minthogy a békeszerző­dés világosan kimondja, hogy az utódállamok a külföldiek ingó és ingatlan vagyonát érin­tetlenül hagyják, az érdekeltek élénk érdek­lődéssel várják a kormány elhatározását. Kacsa magyar sorozásról és behívásról. Budapest, augusztus 25. (Saját tudósitónk telefonjeletése.) A bécsi Abend Seipel kancel­lár külföldi utjával kapcsolatban rémhíreket közöl, hogy a magyar kormányt több oldal­ról szorítják, hogy ne várja be az osztrák kancellár utazásának eredményét, hanem használja ki az adott helyzetet katonai té­ren is Magyarország javára és fogjon hozzá Burgenland fölszabadításához. Az Abend sze­rint a magyar nemzetgyűlés külpolitikai bi­zottságának titkos ülésén négy képviselő az azonnal való beavatkozást követelte és pe­dig azzal a megokolással, hogy Seipel uta­zása a trianoni szerződés rendelkezéseibe ütközik s ezért Magyarországot is mente­siti kötelezettségei alól. A lap az is írja, hogy a budapesti kormány vasárnap délelőtt táv­iratilag intézkedett, hogy az 1899-es és rá­következő két korosztályt Sopronban sürgő­sen behívják, hogy a határszéli gazdák szi­gorú parancsot kaptak, hogy lovaikat, ko­csijainkat közcélokra éjjel-nappal készenlét­ben tartsák. Több vezérkari tiszt s az eddigi felkelésekből ismeretes vezér érkezett meg Szombathelyre. A Nemzeti Újság az Abend-nek erről a hí­réről azt írja, hogy az szemenszedett ha­zugság, Magyarországon senki sem gondol fegyveres akcióra. A Nemzeti Újság a leg­erélyesebben megcáfolja azt, hogy a nemzet­gyűlés külpolitikai bizottság^ titkos ülést tartott volna. Hangsúlyozza, hogy egyetlen­egy képviselő sem követelte Ausztria ügyei­be való azonnali beavatkozást s hogy ka­tonai behívások egyáltalán nem történtek, mert a zsoldos hadsereg miatt az országnak nincs is módjában elrendelni a behívást. Utasítások a vidéki árvizsgálő- bizottságok elnökeinek. Budapest, augusztus 25. (Saját tudósítónk távirata.) A kereskedelemügyi minisztérium­ban tegnap délelőtt a vidéki árvizsgáló bi­zottságok elnökeivel értekezlet volt, amelyen Bethlen István gróf miniszterelnök, Rakov- szky Iván belügyminiszter és Walkó Lajos kereskedelemügyi miniszter is résztvett. Az értekezleten utasították a vidéki elnököket, hogy a drágaság ellen való küzdelemben a budapestihez hasonló eljárást honosítsanak meg és mindennemű áruuzsorát a legszigo­rúbban üldözzenek. Magyar—jugoszláv—osztrák határkérdések a népszövetség előtt. Budapest, augusztus 25- (Saját tudósítónk jelenti táviratban.) A népszövetség főtitkár­sága jegyzéket intézett a magyar kormány­hoz, amelyben felhívta, hogy a Magyaror­szág és Ausztria, valamint Jugoszlávia kö­zötti határkérdések megbeszélésére küldjön ki képviselőt a népszövetség genfi konferen­ciájára- A. magyar kormány az osztrák-ma- gyar határkérdés ügyében Villani bárót, a jugoszláv határkérdés ügyében pedig Vest Teodor külügyminiszteri titkárt küldte ki. Angol-orosz kereskedelmi megegyezés. (?) Hága, augusztus 25. (Saját tudósítónktól.) Egyik amszterdami lapnak jelentik Berlinből, hogy Csicserin, d‘Abernon és Leslie Urquart között, aki a Russo-Asiatic-Consolidated- Companyt képviseli, messzemenő kereske­delmi szerződés jött létre. A megegyezésben a következő rendelkezések foglaltatnak: Azo­kért a károkért, amelyeket a „Russo Asia- tic“ javainak nacionalizálása következtében szenvedett, a szovjetkormány hárommillió font kártérítést fizet. Miután a szovjetkor- inány pillanatnyilag nincs abban a helyzet­ben, hogy ezt az összeget kifizethesse, az angol kormány hajlandó e fizetést egyelőre átvenni. A társaságnak joga van volt orosz- országi birtokainak újból való használására, amelyek bizonyos réz-, cin-, ólom-, ezüst- és aranybányákra vonatkozó engedményeket, ezenkívül 25,000 acrc erdőt cs 350 angol mérföld hosszúságú vasútvonalat foglalnak magukban. A birtokok nagy része az Urai­ban van. Közük a továbbiakban azt is, hogy Hoover amerikai kereskedelemügyi minisz­ternek része van az angol-orosz megegye­zésben. Állítólag erősen érdekelve van a Russo-Asiatic papírjaiban. Ez a hír termé­szetesen még megerősítésre szorul. Tanácskozások a kormány ujjáalakitásáról. Prága, augusztus 25. A hivatalos jelentés szerint Masaryk köztársasági elnök tegnap fogadta Tusar berlini cseh-szlovák követet, amely alkalom­mal főképpen az osztrák kancellár utazásá­val előállott külpolitikai helyzetről esett szó. de minden bizonnyal meghányták, megvetet­ték a belpolitikai válság megoldásának kér­dését is. Mig a hivatalos jelentés csupán Tusar kihallgatásáról számol be, addig a Bcneshez közelálló Cas szerint a köztársasági elnök D o 1 a n s k y és Sramek minisztereket és R a s i n t is kihallgatáson fogadta. Más jelen­tések szerint S t r i b r n y képviselőt is fo­gadta az államfő lanai kastélyában- Úgy tudják, hogy a jövő hét folyamán egy sor po­litikai kiválóságot meg fognak hívni a köz- társasági elnökhöz. Az általános benyomás az. hogy a helyzet Svehla kihallgatása óta lényegesen tisztázó­dott - Arról beszélnek ugyanis, hogy Svehla helyzete könnyebb lett azért, mert azok a pártok, amelyek a gabonavámok ellen eddig erélyes állást foglalnak, most már hajlandók ezeket a vámokat elfogadni. A szociálde­mokraták és az agráriusok ellenállása állító­lag már megtört. A nemzeti demokraták — úgy mondják — hozzájárulásuk ellenértéke­képpen azt követelik, hogy R a s i n legyen a pénzügyminiszter. A cseh néppárt sem ellenzi a védővámokat és csak azt követeli, hogy az eljövendő kormány vegye fel a pro­gramjába a kisiskolatörvény némely rendel­kezéseinek módosítását és szüntesse meg az apácák ellen indított akciót. Abban az esetben, ha csakugyan R a s i n lesz a pénzügyminiszter, úgy az uj kormány programjában szerepelni fog az állami alkal­mazottak létszámának a csökkentése is- A Tribuna jelentése szerint a létszámcsökken­tés főképpen az államvasutaknál fog bekö­vetkezni, ahol husz-huszonötezer alkalmazot­tat is nélkülözni lehet- Ez a jelentés egyéb­ként összhangzásban van Benesnek egy ki­jelentésével, amelyet az elbocsátott közhiva­talnokok egy küldöttsége előtt már régebben tett. Ezzel függ össze egyes tisztviselői körök ama követelése is, hogy a kormány adjon ki egy sematizmust, amelyben arról is szó le­gyen, hogy az egyes állami tisztviselők mi­lyen rangfokozatban voltak a forradalom napján és milyen rangfokozatban vannak ma- Ezt arra kell visszavezetni, hogy számos köz­tisztviselő politikai érdemeinek jutalmazásául tüneményes karriért futóit meg, ami a régi. érdemes tisztviselőknél, jogos visszatetszést szült. Kállay és Walkó miniszter iaz adojavaslatokrol és a kereskedelemről. i Az OMKE rendkívüli közgyűlése. Budapest, augusztus 25. (Saját tudósítónk távirata.) Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés tegnap d. u. Sándor Pál elnök- lésével rendkívüli közgyűlést tartott. A köz­gyűlésen megjelent Kállay Tibor dr. pénz­ügyminiszter és Walkó kereskedelmi mi­niszter is. A kereskedők állásfoglalását az uj adója- vaslatokkal szemben B o d r o gh y József dr., az OMKE titkára ismertette és kijelentette, hogy az ui adójavaslatok elviselhetetlen ter­heket rónak a kereskedőkre. Kimutatta, hogy a javaslat jövedelemadóban 44 százalékot, általános kereseti 'adóban 10 százalékot, va­gyonadóban 30 százalékot követel a keres­kedőktől, ami a fogyasztási és egyéb adók­kal együtt száz százalékot tesz ki. Kállay Tibor dr. pénzügyminiszter kijelen­tette, hogy az ő célja az, hogy az adó abban az évben, amelyben kivetik, a tényleges jö­vedelmet vegye figyelembe és még abban az évben behajtható legyen. Tisztában van azzal, hogy az első évben a maximális kul­Takarékbetétek legjobb kama­tozása. — Mindennemű hitel. Mindennemű bankügylelek el­intézése. Ingatlan közvetítés. Deutsche Agrár- und indusirlebank 328 Főinlézet X>rag, Manengasse 36. Fiók latéxetek: Auseiá, Auspitr, Bilin, Btechoítelnltz, Bodenbadi, Brfinn, Freudenthal, Komotau, Krlegern, Kruniau Martcnbad, Mfea, Oberlcntcngdorl, Relchcnberg, Rnmbtirg, Saax, Scfalnckfenau, TepUz-Sd>3mui, Troppao, Zwittaa. Értékpapírok vétele, eladása, megőrzése és kezelése. Felvilá­gosítást és tanácsot költség- mentesen adunk. — Faosztály.

Next

/
Thumbnails
Contents