Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-24 / 69. szám

Csütörtök, augusztus 24.

*

hogy: sage und klage — három látogatója akadt az első három nap alatt. Üzletről úgyszólván szó | sincs.

Amikor a gyakorlatban igy festenek a viszonyok, a kiállítás szellemi részét képező gazda- ísági világkongresszus üléstermében sokat veszítenek a fejtegetések és a szónoklatok valódi értékükből. A helyzet különben itt sem sokkal ró- ■zsásabb. Egy pár belga és néhány amerikai ■egyetemi tanár és gazdasági tekintélyen kívül ;úgyszólván alig van valódi érték, aki a külföldet [reprezentálná s akiktől remélni lehetne, hogy a [német viszonyok külföldön való ismertetésével a [javulásra hatást gyakorolnának.

Ida gazdasági és propaganda-szempontból nem is sikerült a tengerentúli hét és a gazdasági vi- ílágkongressztis, arra jó volt, hogy a lábrakapó és az elkeseredéstől szított önérzetet és az elleniállás érzését nyilvánoság előtt juttassa kifeje- ízésre.

‘ Ebért elnök, miután Altonában is látogatást tett és a fiatal munkások szövetségének hódolatát fogadta, visszautazott Berlinbe.

Uj lerónia! a francia orosz wisioiiian.

Paris, augusztus 23.

(Saját tudósítónktól-) A L'Information, ■amely a francia ipari cs pénzügyi körök lapja lés amelynek politikai tanácsadója Herriot baloldali demokrata képviselő, nemrégiben a ÍKeleteurópába irányított francia külkereske- ídelem statisztikáját tette közzé, amely erős hanyatlást mutat- E hanyatlás főokául Her- írioí egyik cikkében ,.a kormánynak az orosz kérdésben tanúsított hanyagságát" jelöli meg. A hágai konferencián — írja Herriot — Al- phand francia delegátus védelmezte ugyan az orosz értékpapírok francia tulajdonosainak 'érdekeit, azonban teljesen megfeledkezett a [francia iparról, amelynek károsodása a rapal- Jói-szerződés és az angol-orosz kereskedelmi megegyezés következtében majdnem katasztrofális- Miután Herriot a lyoni választókerület legjelentékenyebb ipari köreit képviseli, [felhívásának tagadhatatlanul nagy politikai [jelentősége van. Az Information közleményeidből kiderül, hogy Herriotnak szándékában [van a szovjet képviselőivel Freiburgbian találkozni s ezek után jogos a következtetés, [hogy a középfranciaországi ipari körök szikesen felvennék a kereskedelmi összeköttetést Oroszországgal- Elsősorban a Lengyel- országon keresztül megindítandó szárazföldi, [valamint a danzigi kikötőn át lebonyolítandó tengeri kereskedelemre gondolnak. Két [jelentős francia hajózási társaság erősen érdekelve van a francia-orosz kereskedelmi kapcsolatok ujrafelvételében. A legkülönbözőbb ipari szervezetek propagandája, amely- jlyel az Oroszországgal való kereskedelmi viszonyok ujrafelvételének szükségességét hangoztatják, elsősorban angolellenes tenden- [dáju- Utalnak arra, hogy Anglia üzleteket [csinál, mig Franciaország politikai okokból tartózkodó. E tévedések folytatása ellen a Vie Industrielle is tiltakozik.

Az Information jelentése szerint a közép- ,franciaországi iparnak nagy szüksége van az [exportra- Ha a szovjetkormány valóban ko- !molyán gondol a francia ipari körökkel való [megegyezésre, úgy a lap véleménye szerint [változtatni kéne az orosz behozatali kormánymonopóliumon s a kiviteli monopóliu- imot is alkalmazni kéne a viszonyokhoz. Az 'Information nyíltan beismeri, hogy Herriot, mint a francia ipar képviselője jönne Frei- burgba. Herriot missziójának belpolitikai jelentősége abban van, hogy valószínűleg Poin- caréval egyetértésben jár el.

Megvan a béke Miincliesi és Bérűm kozott

München, augusztus 22. A koalíciós pártok három órai tárgyalás után este hat órakor .befejezték azokat a megbeszéléseket, amelyeket Schweier dr. és Gürtner dr. miniszterek berlini utazásának eredményeiről folytattak. A tárgyaláson a miniszterelnök és a minisztérium is részt vettek. A koalíciós pártok a minisztertanács határozata ellen, amely az uj berlini megbeszélésekkel kiegészített egyezséget elfogadja, nem tiltakoznak- Ezzel Bajorország és a birodalom között felmerült konfliktus végleges megoldást nyert. A bajor kormány és a koalíciós pártok álláspontját ;még ma éjszaka közölni fogják a nyilvános- tággal.

Forradalom Cettinjében (?)

München, augusztus 23- A München-Augs- burger Abendzeitungnak jelentik Milánóból, hogy augusztus 18-án Cetinjében forradalmi mozgalom tört ki, amely Montenegró különállásának felújítására törekszik. A Corriere szerint Cetinje péntek este óta el van zárva Jugoszlávia többi részeitől- A Secolo jelentése szerint pénteken fdfegyverkezett lázadók elfoglalták az összes állami épületeketnaggar valuta — maggar (rágásig.

Válasz egy budapesti levélre.

Pozsony, augusztus 23.

Vágvölgyi tollából budapesti levelet közölt a Prágai Magyar Hirlap augusztus tizenkettediki száma a fenti címmel, mely kimutatja a zürichi kurzusok pusztító hatását, a magyar korona vásárló erejének aláásását és e bajoknak kizárólag gazdasági okokban véli a forrását.

Mi is kutatjuk ezt. A magyar korona romlása nekünk is fáj, mert minden pont testvéreink újabb szenvedéseit, fajunk újabb gyengülését jelenti. Ezért nem is lehetünk kutatásainkban elfogultak.

Közelről nézve látjuk, hogy nem minden hegy Csimborasszó. Ezt mi is elismerjük, de az is igaz. hogy közelről nézve a hegy alakulatát, teljes képét nem láthatjuk. Ezért vélem szükségesnek- hogy mi is elmondjuk válaszunkban tapasztalatainkat.

Mi nemcsak gazdasági, de főleg erkölcsi okokban látjuk a baj eredetét. Hisz Vágvölgyi levele is rámutat arra, hogy Magyarország elszigetelten is megélhet és nincs a szomszédaira úgy ráutalva, mint mi. Kell tehát, hogy a bajnak más okai is legyenek, mely annyira lerontotta a külföld előtt a magyar korona értékét.

Kétségtelen, hogy a márka zuhanása rántotta magával legutóbb a magyar koronát De ez nem következett volna be, ha a tulgondos magyar családapák leányaik hozományát nem igyekeztek volna mind márkában elhelyzeni. Állandóan nagy tételekben vásárolta Budapest a márkát és a nagy szimpátia csak akkor szűnt meg, midőn a márka zuhanni kezdett Akkor fejvesztetten dobálták el, hogy azt ezzel is jobban lerontsák és ekkor ahelyett, hogy az olcsó magyar koronát vették volna, dollárokat vásároltak napról-napra magasabbra felhajtott árfolyamon.

Ki bízzon a magyar koronában, ha a magyarok csak rossz vicceket tudnak faragni Hegedűsre és mindenki valutázik saját pénznemének rovására- Amig a jóvátétel kérdése fenyegeti az országot, ez nem rendezheti pénzügyeit De kapzsiságnak nem kellett volna a 60—80 centimen stabilizálódó koronát lerontani és a sülyedő német márkát is nyomni. Ha ezt igy folytatják, hamarosan elérik az osztrák korona nivóját.

A magyar koronában csakis mi bíztunk, az utódállamok magyarsága. Ezt ki is használták a tehetséges bankfiuk, kiknek Üseh-Szlovákiában vagy Romániában némi összeköttetésük volt. mert gombamódra szaporodó magánbankjaikkal valósággal propagandát űztek az átutalások érdekében. A nagy veszteséget természetesen nem mindenki hagyta szó nélkül. Ezeket azzal vigasztalták meg, hogy bevitték újabb dollárspekulációba, így segítette az utódállamok magyarsága is a magyar korona leromlását, mert ezek közelről sem voltak kis tételek.

De vannak még más erkölcsi okok is.

Annak idején Hegedűst sokan figyelmeztették- hogy még nem érkezett el a magyar korona javításának ideje és elégedjék meg nagy sikerével, hogy a magyar koronát függetlenítette az osztrák koronától. A szomorú tapasztalatok folytán utódja, Kállay, csakis a stabilizációra törekszik.

Ennek érdekében mindenesetre helyes volt — ha elkésve is — a devizakereskedelem megszorítása, mely ha nem is szünteti meg teljesen, de gátat vet az ily bűnös manipulációk elé. Azonban a devizarendeletek magukban még nem biztosítják a stabilizálást, ha egyéb okok minduntalan megrendítik a külföld bizalmát. Ez kétszeresen áll most, midőn az egész világ idegesen néz a közeljövőben várható események elé. Mindenki jól tudja, hogy Ausztriában a tél beállta előtt történnie kell valaminek és történni is fog. Azt is tudja mindenki, hogy ezek az események kihatással lesznek Németországra és a német jóvátétel kérdésére is, ami maga után fogja vonni természetszerűleg a magyar jóvátétel kérdését is.

Melyek ezek az okok? Nehéz volna egy cikk keretében mind felsorolni. Ezért csupán Vágvölgyi levelének tartalmánál maradok, kinek igazat adok abban, hogy nagyon súlyos gondokat okozott az idegen impérium alá került részekből visszaözönlő tisztviselőknek elhelyezése. Azonban e gondok közepeit sem lett volna szabad megfeledkezni a visszamaradottakról, ama diplomás emberekről, kik a pozsonyi kavicsbányákban keresték meg mindennapi kenyerüket és akik Nagyvárad utcáin fejszével és fűrésszel vállukon favágásra ajánlották fel szolgálataikat. Ezekre büszkébbek lehetünk, mint odaát az alispánokból lett végrehajtókra. Az elszakadás után generálisokból lettek ügynökök, tanárokból kereskedők és az 1919. évben 62 iparostanonca volt csak magának Pozsonynak, kiknek legkisebb képesítése a gimnáziumi érettségi volt. Pozsony társadalma nemcsak hogy nem becsülte le ezeket a suszterinasokat és egyéb tanoncokat, hanem a legjobb- nevü mérnökök, ügyvédek, tanárok stb. készséggel ajánlották fel szolgálataikat, hogy a tanonciskolákban ezek megfelelő kiképzésben részesülhessenek.

És mit tapasztalhatunk Nálatok — Vágvölgyi?

Egy jellemző esetet mondok el.

Egy mérnök családjánál voltam látogatóban. A háziúr két leánya néhány fiatalemberrel a teniszpályára ment, hová mi is követtük őket. Itt feltűnt nekem, hogy a fiatalság közül egy szerény viselkedésű fiatalember is a nézők közé állott. Önkéntelen hozzáinentam és megismerkedtem vele. Csakhamar megtudtam, hogy egy gimnáziumi érettségit tett lakatosinassal van dolgom, kinek szülei nem bírták a további iskoláztatás költségeit fedezni. Elmondta az én fiatal ismerősöm azt is, hogy igen szeret teniszezni, dehát a mérnök ur leányai nem szívesen látják őt partnernek. Ekkor én a háziúrhoz mentem és kértem őt, hogy figyelmeztesse leányait a fiatalemberre. A házigazda nagy meglepetésemre azt a választ adta, hogy csak nem kívánom, hogy leányai egy lakatosinassal játszanak. Ehhez a talán nem általánosítható esethez kommentár nem kell.

Amíg Nálatok mérnök is akad, aki igy gondolkodik, ne csodálkozz azon, hogy a társadalomban oly éles ellentétek támadnak, melyek a zürichi barométert állandóan mozgásban tartják.

Pozsonyi.

Kereszttűzben a magpr adójavaslafok.

Beterjesztették az országos gazdagyülés feliratát a földadójavaslat ellen. — A szövetkezett ellenzék nem szavazza meg az adójavaslatokat. — Gaál Gaszton ki- tanitja Drózdyí. — Interpelláció a lapok terjedelmének korlátozása ellen.

Budapest, augusztus 23. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén Szcitovszky Béta elnök bejelentette, hogy az országos gazdagyülés az adójavaslatok módosítása tárgyában feliratot intézett a nemzetgyűléshez. Bejelentette továbbá, hogy a miniszterelnök beterjesztette tudomásulvétel végett a lapok terjedelmének korlátozásáról és a rotációs papír forgalmáról szóló rendelet visszavonására vonatkozó rendeleteket.

Az adójavaslatok folytatólagos tárgyalásánál S z i j j Bálint felszólalásában rámutatott arra, hogy a kisgazdák ma, a jobbágyság százhetvenéves megszűnése után még mindig robotot kénytelenek teljesíteni. A kisgazdák földjét a kataszteri becslésnél mindig jobb osztályba sorozták, mint a nagybirtokosokét. A konjunktura-vagyonkat nem adóztatták meg. A takarékosságnak nem látja semmi nyomát az államháztartásban. Követelte, hogy a kormány minden luxusintézményt szüntessen meg. Végül határozati javaslatot nyújtott be, amelyben azt követeli, hogy az öt holdig terjedő birtokoknál maradjon meg továbbra is a gabonabeszolgáltatás eddigi módja, az öt holdtól ötven holdig terjedő birtokoknál pedig a békebeli adókulcs maradjon meg, vagyis két kilogramm búza hol- dankint. Szijj Bálint kijelentette, hogy ha a kormány ezeket a kívánságokat nem fogja honorálni, kisgazdatársaival együtt a földadójavaslat ellen fog szavazni.

Ezután Gaál Gaszton emelkedett szólásra. Kijelentette, hogy a kormány minden olyan javaslatát, amely az ország érdekében van, meg fogja szavazni annak ellenére, hogy nem tagja a kormánypártnak. Majd Drózdy tegnapi beszédére tért .át, akinek mindenekelőtt azt ajánlotta figyelmébe, hogy a magyar parlamentben nem volt szokás olyanformán megnevezni a képviselőket, amint azt Drózdy tette, különösen pedig nem valótlan adatok alapján. Beszéde további folyamán kijelentette hogy a gazdasági cselédek megadóztatása dolgában bizonyos könnyítéseket szükséges életbeléptetni. Kifogásolta, hogy a kereseti adójavaslatnál, az adózás helye nincsen pontosan megjelölve. Véleménye szerint a kereseti adójavaslatot súlyos büntetési szankciókkal kell ellátni az adóbevallás pontosságának betartása' céljából. A kataszter teljesen elavult — mondotta — úgy hogy még a hivatalos statisztika szerint is százszázalékig menő eltérés állapítható meg s ezért a katasztert újból rendezni kell. A bu- zavalutának az adókulcs alapjául való felvétele szerinte az államháztartás bizonytalan-^ ságát eredményezné, mivel a buzaparitás nem tekinthető a költségvetés alapjának.

Az ülés még tart.

Tiz interpelláció.

Budapest, augusztus 23. (Saját tudósitónk telefonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésére a következő interpellációkat jegyezték be: G i e s s w e i n Sándor a magyar békeegyesület által tervezett nagygyűlés betiltásáról. Homonnay Tivadar a Duna-gőzhajózási alkalmazottaknak az ellátatlanok csoportjába való bevonásáról, Szabó Imre a munkás sztrájkokról, G y ő r k y Imre a betegse- gélyző és biztosítási segély felemeléséről, H a 11 e r István a gyermekvédelem igazságügyi részéről és a Tiszántúli Hirlap árusítási jogának megvonásáról, Knaller Győző a malommunkások kizárásáról, Rothenstein

Mór. az újságok terjedelmének korlátozásáról, P e y e r Károly a salgótarjáni bányászsztrájkról és Szabó Dezső az igali tűzvész- károsultak felsegélyezése ügyében.

A képviselőház folyosóján ma nagy izgalommal tárgyalták Rothenstein Mór szociáldemokrata képviselőnek az újságok terjedelmének' korlátozása tárgyában benyújtott interpellációját, amelyben Rothenstein rámutat arra, hogy a kormány idevonatkozó rendeleté nem jött törvényes utón létre. Sérti a közönség érdekeit és mélyen belevág a sajtó- szabadság jogába. Az interpellációra a mai ülés végén kerül sor.

A keresztény ellenzék az adójavaslatok ellen.

Budapest, augusztus 23. (Saját tudósító., telefonielentése.) A szövetkezett keresztény ellenzék Andrássy Gyula gróf elnökléséve: értekezletet tartott, amelyen úgy határozott, hogy a kormány adójavaslatait nem sza vázzá meg. Az értekezlet felkérte Andrássá Gyula grófot, Haller Istvánt, Pallavicim György őrgrófot, Csik Józsefet és Szabó Jó zsefet, hogy az adójavaslatok általános vitája során szólaljanak fel s fejtsék ki a sző vetkezett pártok álláspontját.

Az értekezlet után Andrássy Gyula gró" a következőkben okolta meg a szövetkezeit keresztény ellenzéki pártoknak az adójavaslatokkal szemben elfoglalt álláspontját:

— Elhatároztuk, hogy az adójavaslatokai nem szavazzuk meg. Ok, hogy közgazdasági program nélkül az adójavaslatok csak fokozzák a termelők terheit és a fogyasztók számára a drágaságot, ellenben sem az állami deficiten, sem pedig a közgazdaságon nem segítenek. Mi közgazdasági programot fogunk követelni a kormánytól, amelynek céljaira az ország újraépítése céljára készséggel megszavazzuk a szükséges terheket, de cél nélkül, feneketlen hordóba nem töltjük az országunk vizét.

A pénzügyminiszter engedményeket tesz a kisgazdáknak.

Budapest, augusztus 23. (Saját tudósítónk telefonjelen'tése.) Politikai körökben elterjedt hir szerint Kállay pénzügyminiszter az adójavaslatok ellen megindult mozgalom hatása alatt elhatározta, hogy hajlandó egyes módosítások elfogdására, amelyek jelentős engedményeket jelentenének a kisgazdáknak.

Báhffy külügyminiszter, Seipel prágai tárgyalásáról.

Budapest, augusztus 23. (Saját tudősiíónk távirata.) A nemzetgyűlés külügyi bizottságában a dunai nemzetközi szerződésről szóló törvényjavaslat letárgyalása után, M o z e r Ernő képviselő meginterpellálta a külügyminisztert az osztrák-cseh tárgyalásokról. Kifejtette, hogy ha igaz az a hir, hogy Ausztria az összeomlástól való félelmében Cseh-Szlo- vákia segítségét veszi ^igénybe és Cseh-Szlo- vákia erre hajlandó is lenne, akkor rövidesen megvalósul a cseh-szerb korridor, melyet a csehek eredetileg Nyugatmagyarországon keresztül akartak megvalósítani. Ilyen megoldás könnyen külpolitikai bonyodalmakra vezethet. B á n f f y Miklós gróf külügyminiszter mindjárt válaszolt a kérdésre. Tudomása szerint Seipelnek Benessel való tárgyalásai semmi pozitív eredményt nem értek el, a cseh-szerb korridor veszedelme egyelőre nem fenyeget. Seipel az eredménytelen prágai útja után W i r t h kancellárral tárgyal Berlinben s onnan Rómába utazik és az olasz kormány szándékairól tájékozódik. A külügyminiszter hiszi, hogy Olaszország hajlandó lesz Ausztriának megadni a kívánt segítséget.

B a r a b ás Samu képviselő a Romániában lévő magyar foglyok helyzetét tette szóvá. A külügyminiszter a felvilágosítást erre nézve is mindjárt megadta. A román kormánynyal ebben az ügyben régóta folynak tárgyalások és remélhető, hogy Magyarország rövid időn belül cserével visszakaphatja a magyar politikai foglyokat.

A párisi Duna-egyezmény a nemzetgyűlés előtt.

Budapest, augusztus 23. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) A nemzetgyűlés külügyi, közjogi- és közlekedésügyi bizottsága tegnap tárgyalta a Dunát végelegesen szabályozó párisi egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot. Bánffy Miklós gróf külügyminiszter ismertette az egyes pontokat, amelyek — mint a miniszter kifejtette — sok esetben nem felelnek meg a magyar érdekeknek. A szerződés kimondja, hogy a vízhálózatokban csak azok a részek tekinthetők nemzetközieknek, amelyek több ország forgalmát szolgálják. A nemzetköziség ki-