Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-22 / 67. szám

Kedd, augusztus 22.

egy parlamenti kisebbség minisztere, nem is mint a birodalom első tisztviselője, hanem mint a németség vezére beszélt. Szavaiban volt metsző igazság, jogos kritika, de még jogosabb szemrehányás. Persze a hallgatósága nem oly elemekből állott — a külföldi sajtó alatt manapság Berlinben elsősorban a volt ellenséges sajtót értik — hogy visszhangja is keletkezett volna szavainak. Mégis a világsajtó volt az egyetlen fórum, amely előtt Wlrth Poincaré vádjaira nyilatkozhatott. Nem először, nem is utólszor.

Wirth "'megemlékezett Cseh-Szlovákiáról is. Az utolsó időben oly kevés szó esett Prága és Berlin viszonyáról, hogy szinte meglepetést keltett, hogy a két államot egymás mellett emlegetik. Berlinben már megszokták, hogy Cseh-Szlovákia és Németország korrekt viszonyban élnek egymással és iparkodnak azon, hogy gazdasági viszonyaikat!:, összeegyeztessék. Ez az egész ügy, többről alig lehet szó. Legkevésbbé pedig milliárdos kölcsönről Cseh-Szlovákia számára a mai valutakülönbözet mellett. Nemrégiben a parlamenti szünet előtt a német politikai élet két kiváló tagjával beszéltem Cseh-Szlovákiáról. Véleményük lényege a következő volt:

— A alig a klsantant legalább gazdaságilag a nagyantant függelékének tartja magát, melegebb viszony Prága és Berlin között ki sem fejlődhetik. Talán elég annyit mondani, hogy a kisantant a német ipar és kereskedelem útját állja Kelet fele és adott esetben, (értsd, ha Paris úgy óhajtja) egyszerűen elzárhat bennünket keleti piacaink elöl. Azt, hogy a népszövetség cseh szakértője Felső-Szilézia szétosztásának megbeszélésekor minden tárgyilagosság ineílőzéséveí hajlandó volt Németország ellen állást foglalni, egyhamar elfeledni nem fogjuk. Még kevésbé tudjuk feledni Csehország nemzetiségi politikáját, a németség elnyomását, iskoláinak erőszakos megszüntetését, a német szó és érzés üldözését. Már a béke idejében az akkori Prága németellenes tüntetéseit csak Bécsre való tekintetből tűrte a nagy németség, de ma, amikor a cseh nemzet korlátlan ur lett hazájában és politikai fejlődésének gátja nincs, kétszeresen kellemetlenül és bántóan hatnak a németség nyers elnyomásáról szóló hírek. Tehát gazdaságilag és érzelmileg messze eltávolodtunk egymástól és hasztalan iparkodik bizonyos időkben Csehország más oldalról is mutatkozni, a kép mégis csak a régi marad. Még a németek részvétele a kormányban is csak lassan irthatná ki a lappangó ellentéteket, amelyek lehetetlenné teszik, hogy újból békésen elhelyezkedhessünk egymás mellett.

Ez Berlin véleménye Prága felől. És ezzel kapcsolatosan talán elmondhatom, hogy a németség vélekedése a régi magyar nemzetiségi politikáról már régen jelentősen megváltozott. Sokszor volt alkalmam a nagynémetek szellemi vezetőjével, Scháfer titkos tanácsossal á háború alatt e fontos problémáról beszélgetnem. A háború előtt nagy és erős ellensége volt Magyarországnak. Mindig csak a magyar elnyomásról beszélt. Utóbb elismerte, hogy a magyarok igazságosak voltak. Amikor az antant győzelme után beszéltem vele,

már elsiraíta szász testvéreit. Mert azok, — úgymond —■' teljesen elvesztek. A magyarok alatt ezerszer jobban ment a sorsuk, mint a mai román uralom idején. A magyarok megértő testvérek voltak, a románok ellenben elnyomók. És hozzátette: az utódállamok mind hasonló irányban működnek. Rossz sorsuk lesz a nemzetiségeknek úgy Csehországban, Jugoszláviában.

A titkos tanácsosnak igaza volt. Száz-kétszáz esztendő múlva az erdélyi szászoknak még hírmondójuk sem marad. És mi lesz a magyarból, ha elveszíti életkedvét, ha vészit a szívósságából, akaraterejéből, ha kiengedi kezeiből venni iskoláját, ha feledi sajtóját és nem ápolja ősi hagyományait?

De most nemcsak az idegen nemzetek elnyomása, hanem a nemzetköziség veszedelme is fenyegeti a népeket. Talán elegendő a német metropolisra: Berlinre utalni. Ez a milliós város sohasem volt a szó valódi értelmében a németség szive. Most telve van idegenekkel. Külföldiekkel, akiket idecsábit a valutakülönbözet szülte olcsó élet, a potom áron való bevásárlás alkalma és a pár dollárért vagy frankért megszerezhető ultrakényelem. Egy teljesen idegen, nem is előkelő és nem is magasabb szellemi életet élő tömeg tölti meg Berlin forgalmas útjait. Lassan kiszorítja a ben- szülöttet, vagy az itt élő bel- és külföldi polgárságot. A mai Berlin a központja ama nemzetközi áramlatnak, amely a valutából és a valutának és él. Berlinből valutaváros lett. A kereskedelem, ipar, színház és művészet ebbe a keretbe helyezkedik bele. A szellemi élet elpusztulna, a német őserő elfonnyadna, ha nem volna egy szélesebb Németország. Az idegen, aki tud még a saját szemeivel látni, nem igen érti a dolgot. Csak érzi, hogy Berlinben ritkán dobban Németország szive ... V.

A jugoszláv és a leagyei külugymmiszíer prágai útja.

Belgrád, auguszt. 21. (Saját tudósítónktól.) P a s i c s sz-erb miniszterelnök kedden reg- jgel érkezik Marienbadba. A kisantant Külügyminisztereinek tanácskozása augusztus 27-én kezdődik, Vasárnapon érkezik Prágába Narutovics lengyel külügyminiszter is.

üiitdcnüurg Münchenben

(A Prágai Magyar Hirlap tudósítójától.)

München, augusztus 21. Müncheni tudósitónk ma délben a követke-, zőket jelenti táviratban:

Hindenburg vasárnap este érkezett Hannoverből ide- Kahr volt kormányelnöknél szállott meg. A város lóbogódiszt öltött. Kékfehér, sárga-fekete, fekete-fehér-piros, fekete- vörös-sárga zászlók díszítik a házakat- A vidékről ma reggel óriási tömeg özönlött a városba. Gyönyörű napfényes időben folytak le az ünnepségekHindenburg elsőnek Rupprecht bajor trónörököst, Lipót herceget és Bothmer tábornokot látogatta meg. A látogatások után III. Lajos király sírjára koszorút tett- A tudományos akadémia előtt Hindenburg Ludendorff tábornok kíséretében fogadta a bajor Reichswehr tisztelgését. Mehl tábornok, a bajor Reichswehr parancsnoka, beszédet tartott, amelyben kifejtette, hogy Hindenburg a régi német hadsereg szimbóluma, amelynek tradícióit a Reichswehr tovább folytatja. Németország belsejében rendnek és fegyelemnek kell uralkodnia s erre Hindenburg neve az igazi jelszó.

A németek újabban kezdik elfelejteni hagyományos büszkeségüket, amelyre különösen a fiatal katonáknak van nagy szükségük- Hindenburg, akit viharos ujjongással üdvözöltek, válaszában kijelentette, hogy Németország Istennek és a kötelességtudásnak segítségével mihamarább újból kiküzdi becsü- t letes helyét. Hoch-ot kiáltott a német hazára, amelyre a tömeg a „Deutschland“ énekkel és a Wacht am Rhein-nal válaszolt- Ezután a tábornokot a hazafias egyesületek üdvözölték, amelyek fekete-fehér-piros zászlókkal s a régi császári kitüntetésekkel vonultak ki. A bajor hadimuzeum előtt, a volt udvari kertben Hindenburgot Rupprecht volt trónörökös, több herceg, a bajor tisztikar s a bajor kormány, Lerchenfeld gróf miniszterelnökkel élén, fogadta. Rupprecht volt trónörökös egy elesett katona sirjánál mint volt hadvezér beszédet tartott, amelyben Hindenburgot, mint a császári hadsereg első vezérét ünnepelte. A bajor tisztikar nevében Bothmer tábornok üdvözölte Hindenburgot- Beszédében kijelentette, hogy

e! fog jönni a nap, amelyen egy „meny- dörgés és fegyverzajszerü kiáltás" megindítja Németország feltámadását. Bajorország mindig híven fog ragaszkodni a birodalomhoz.

Hindenburg Rupprecht volt trónörökösnek „tiszteletteljes köszönetét" fejezte ki s azt a reményét hangoztatta,, hogy Németország Isten segítségével ismét jobb napokat fog látni- Dicsérettel emlékezett meg a volt bajor hadsereg kitüntetéseiről, amelyeket a müncheni hadi múzeumban múlt emlékek jogos büszkesége gyanánt őriznek.

Siodela Emii a silovenszkúi pelüfiiai Helyzetről.

Prága, augusztus 21.

A Cas vasárnapi számában Stodola Emil dr.- nak, a szlovák nemzeti párt volt elnökének a szlovenszkói politikai helyzetre vonatkozó nyilatkozatát közli, amely az autonomista mozgalomról, a magyarságnak az autonómiához való viszonyáról és a nagymegyékről szól.

Stodola kívánatosnak tartja azt, hogy az autonómiát, amely jó és hasznos, ne értsék félre sem Csehországban, sem Szlovenszkón. Elmondja, hogy 1918 október 30-án 5 — és nem Hlinka — volt az, aki a nemzeti tanácsban felvetette Szlo- venszkó önkormányzatának kérdését. Javaslatát október 31-én hosszas vita után el is fogadták. Az önkormányzat kérdését azért vetette fel. mert meg volt győződve arról, hogy a szlovákoknak egy bizonyos időn belül — tiz évről volt szó — amúgy is meg kell azt kapniok. A jó közigazgatás érdeke, Szlovenszkó belügyei és a helyi érdekek éppúgy megkövetelik az autonómiát, mint a cseh és szlovák nemzet közötti jóviszony. A pittsburgi egyezségből és az orosz- országi cseh-szlovák egyesületek jegyzőkönyveiből kitűnik, hogy a forradalom előtt is önmagától értetődőnek tekintették Szlovenszkó önkormányzatát. Hogy az önkormányzat eszméje nem abszurdum, azt a legjobban bizonyítja az is. hogy akkor, ha abszurdum volna, a köztársaság mai elnöke sem irta volna alá a pittsburgi egyezményt.

Stodola kitért a magyarságnak az autonómiához való viszonyára is és ezeket mondotta; „Kétségtelen, hogy Szlovenszkó magyar lakossága politikai tekintetben igen öntudatos és hogy a szlovákok között számos renegát akadt. De ha a régi Magyarország önmaga vallotta a kárát annak, hogy a más nemzetiségű lakosságra való tekintettel nem valósította meg az általános és demokratikus választójogot, akkor nem szabad ugyanabba a hibába esnünk és nem szabad csak azt tekintenünk, hogy Szlovenszkó önkormányzata nem yálik-e esetleg az 5—600.000 főnyi maI gyarság javára is. Inkább arra kell néznünk, j hogy Szlovenszkóra nézve hasznos-e és szükséges-e az autonómia".

A nagymegyék létesítése elé Stodola a legnagyobb aggodalommal tekint, mivel igen sok helyi érdek fog általuk sérelmet szenvedni. A megye- reform szerint nem fogja elősegíteni Szlovenszkó konszolidációját, mert eltekintve a reform számos teknikai nehézségeitől, a keresztülvitel már azért is nagy nehézségbe ütközik, mivel az utazás az- uj megyeszékhelyekre sokhelyütt (például Liptó- szentmiklósra) egész napot fog igénybe venni.

Stodola végül kifejtette, hogy a katolikus szlovákok felháborodását amiatt, hogy a három gimnáziumot nem adták meg nekik, nagyon könnyen meg lehet érteni, hiszen tekintetbe kell venni azt hogy, a liberális magyar kormány is támogatta a katolikus gimnáziumok felállítását.

A Szepesi Híradó Hatvanéves Jubileuma.

A Szepesi Híradó — Zipser Boté, amely Lőcsén jelenik meg magyar és német nyelven, Szloven- szkónaík legrégebben megjelenő lapja. Most ünnepelte fönnállásának hatvanéves évfordulóját, a mely ritka alkalomból Szeps vármegyének közönsége, Lőcse városának társadalma és a szloven- szkói magyar és német sajtó meleg szeretette! ünnepelte a jubiláns lapot és annak érdemes szerkesztőjét, Polnisch Artúrt. A jubileumi ünnepségekről alábbi táviratunk számol be:

Lőcse, augusztus 21. (Saját tudósitónk távirati jelentése.) A Szepesi Híradó jubileuma Lőcse városában régóta nem látott fényes ünnepség keretében zajlott le. Vasárnap délután három órakor •megnyitották a szepesi festőművészek képkiálli- tását, amelyen Bayer Ágost, Boruth Andor, For- berger Madelaine, Forberger Vilmos, Kőszeghy- Winkler Elemér, Lányik János, Dobai-Székely Andor és Vitéz Mátyás 92 vászon szerepelt.

A képkiállitás megnyitása után a városi színházban müvészestét rendeztek. A müvészestén Gavora Jolán operaénekesnon és Kárpáthy Sándor dr. gordonkaművészen kívül közreműködött Bogsch László, a szepesiek kedvelt zeneszerzője is, aki IX. magyar rapszódiáját játszotta zongorán. A müvészest keretében Hajnóczy R. József dr. ismertette a jubiláló lap hatvanéves történetét, míg befejező beszédében Polnisch Artúr, a Szepesi Híradó felelős szerkesztője visszatekintett a közelmúlt évek küzdelemteljes eseményeire. Hajnóczi László erre az alkalomra ünnepi ódát irt, amelyet Höpfner Vera szavalt el.

Este nyolc órakor ünnepi bankett volt. Szepesi Miksa dr., a Kassai Napló főszerkesztője, saját lapja és az ellenzéki sajtóosztály nevében köszöntötte a jubiláns lapot. Hefty Andor a Kar- pathenpost, Rajcsányi Gyula dr. a pozsonyi magyar lapok, Földes Sándor a Határszéli Újság, Hanóczy R. József dr. pedig a Szepesi Hirlap sze- rencsekivánatia'it tolmácsolta. A Szepesi Híradó nevében Polnisch Artúr szerkesztő mondott meleg köszönetét a sajtó képviselőinek lapja és Lőcse város közönségének nevében. A bankett után táncmulatság következett, amelynek sikerét a legjobban bizonyítja az, hogy az első négyest kétszáz pár táncolta.

MAPI HÍREK

— (Á prágai meteorológiai intézet jelentése.) Idöjóslás: Változóan felhős, melegebb időjárás várható, gyenge déli szelekkel.

*

— (Szent István napja.) Szent István napját tegnap áhítattal ünnepelte meg a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság.? A Prágában élő magyarok a Karmeliták templomában voltak ünnepi misén, amelyre testületileg ment el a Prágai Magyar Hirlap szerkesztősége és ki- adóhivatala is. Budapesten — mint tudósítónk jelenti — Szent István napját a hagyományos pompával ünnepelték meg. A közönség már a kora reggeli órákban a várba tódult, ahol körmenetben vitték körül Szent István jobbját. A körmenetben részt vettek Horthy kormányzó, József és József Ferenc főherceg, a kormány minden tagja, a nemzetgyűlés elnökei és mintegy ötvenezer ember. A körmenetet Csernoch bíboros hercegprímás vezette s ő végezte az ünnepi nagymisét a Koronázótemplomban. Délután tartották meg a Ludo- vika szentistvánnapi szokásos tisztavató ünnepségét, amelyen Horthy kormányzó is megjelent s beszédet intézet az újonnan felavatott hadnagyokhoz.

— (Százhét politikai foglyot cserél ki Románia.)

Brassóból jelentik: A kormány rendeletére az összes fogházakban összeírták mindazokat a politikai foglyokat, akiket a magyar kormánnyal megkötött egyezség értelmében a közel jövőben kicserélnek. Eddig százhét olyan politikai foglyot írtak össze, akik kicserélésüket kérik.

—(Masaryk elnök hazatérése.) Masaryk köztársasági elnök, mint már jelentettük, vasárnap érkezett haza Capriból. Az égeri állomáson az elnököt Benes miniszterelnök, Sra- mek és Cserny miniszter, Samal az elnöki iroda kancellária, Tomasek képviselőházi el•m

&

nők, Klofác szenátusi alelnök és az égeri hatóságok képviselői üdvözölték. Lanába az elnök díszszemlét tartott a várörség felett, majd a kastélyban a miniszterelnökkel tárgyalt. Masaryk elnök ma délelőtt visszatért Prágába és a Hradzsinban kihallgatást tartott, délután pedig fölkereste Tomasek képviselőházi elnököt és Klofác szenátusi alelnököt.

— (Keresztényszoclallsta politikai beszámol Nyltrán). Augusztus 27-én, vasárnap, Lelley df. Jenő, nemzetgyűlési képviselő az aktuális politikai eseményekről politikai beszámolót tart, mely alkalommal magyar és szlovák vezérférfiak is szónokolnak. A politikai beszámolón mint szónokok megjelennek: Petrasek Ágoston, a keresztényszocialisták elnöke, Szappanos Lajos, Jará- bek Rezső, Kaiser Gyula és mások.

— A Hlinka-pör váulottiai-) Olmiitzböl jelentik: Rövidesen megkezdődik az olmützi

esküdtbiróság előtt annak a nagyarányú politikai pörnek a tárgyalása, amelyet hazaárulás miatt indítottak Hlinka András képviselő és párthívei ellen. Az államügyész már elkészítette a vádiratot, amelyben hazaárulással vádolja Hlinkáékat, mivel mozgalmat szerveztek, amelynek az volt a célja, hogy Szlo- venszkót elszakítsák a cseh-szlovák köztársaságtól és független állammá kiáltsák ki- Egy ideig maga Hlinka is le volt tartóztatva Bro-- dekben, azonban szabadlábra helyezték s elejtették ellene a vádat- A vádlottak a következők: Gyuranna Géza és Buder Aladár Lőcsén, Podhorszky F„ Podhorszky Ottó, Korányi Béla, Vaverica Mátyás, Niznik József, Zafka Dusán, Zakov Amália Rózsahegyen, Matejcsak József Privigyén, Buri Vince és Skutek Károly Tesinán, Cinciala József, Cin- cialla Éva és Pauper János Pozsonyban. A vádlottak ügyében a magyar törvények értelmében fogják lefolytatni az eljárást és a magyar törvények értelmében fognak Ítélkezni fölöttük. A fővádlottak, akik már két esztendeje vannak vizsgálati fogságban, Gyuranna Géza, Brúder Aladár és Pauper János.

— (Lőcse rendőrkapitány nélküí). Lőcsei tudósítónk jelenti, hogy a városban az elmúlt napokban több betörés és lopás történt. Égi'’ korcsmá- rosnak kilencezer koronáját, a pénzügyőrség vezetőjének tizenhétezer koronáját lopták el és egy iparos üzletét is kifoszotották. A városnak két rendőrkapitánya van. Az egyik katonai szolgálatra vonult be, a másik pedig szabadságra ment — a tolvajok és betörők nagyobb ürömére.

— (Az ügyész elmondta vádbeszétíét a Landau-pörben.) Budapesti tudósítónk jelenti: A Landau-pör mai, hétfői tárgyalásán a bíróság befejezte a bizonyító eljárást és az ügyész megkezdte vádbeszédét. Beszéde folyamán kitért az egész ügy hátterére és kijelentette, hogy a háború és a forradalom terrorjai ezt az ügyet a kurzus ügyeként akarják feltüntetni, holott ez semmi más, mint közönséges bűncselekmény, amely nem irányult a magyar zsidóság egyeteme, hanem csakis Landau ellen és ezzel a magyar keresztény társadalom semmiféle közösséget nem vállal. Dobé a legzseniálisabb kalandorok egyike, akik csak valaha a vádlottak padján ültek. Múltjában a pénzhamisítástól kezdve egészen a bigámiáig mindenféle sötét folt szerpel. Siposra vonatkozóan kijelentette, hogy vad, kegyetlen, cinikus ember, akinek szadista hajlamai vannak. Tóth Endre vérbeli antiszemita, de ha benő a fejelágya, be fogja látni, hogy a Magyarországon bizonyos mértékben érezhető zsidó szupremációt nem korbáccsal, hanem erős munkával kell ellensúlyozni. Sajnálja, hogy Landau Géza, mint koronatanú, a vád nagy hátrányára nem jött el a főtárgyalásra, hogy vallomást tegyen. A vádbeszéd befejezése után Rupperí Rezső védő szünetet kért. A főtárgyalás még tart.

— (A szlovákot Is elcsapják, ha magyar jogot végzett). Lőcséről jelenti tudósítónk, hogy Hesl A. törvényszéki jegyzőt elbocsátották állásából. Hesl szlovák szülők gyermeke és szlovákul tud, de az átminősítés alkalmával megállapították róla, hogy az érettségin kívül „csak" magyar jogvégzettsége van.

— (Kisgazdapárti zászlószentelés). Komáromból jelentik: A kisgazda, földmives és kisiparos párt felsőgelléri szervezete vasárnap, augusztus 27-én szenteli föl nagy ünnepségek között zászlaját.

— (Tiltakozó gyűlés a drágasági pótlék eltörlése ellen). Pozsonyból jelentik: A szlovenszkói cseh-szlovák állami és vasúti akamazottak szervezeteinek szövetsége augusztus 31-én Pozsonyban gyűlést tart, melyen tiltakozni fognak a szár- százalékos szlovenszkói havi drágasági pótlék eltörlése ellen.

— (A nyltrai szeminárium rektora). Nyitráról jelentik: Jantausch dr. nagyszombati apostoli vh. kárius Benyó Mihály kanonokot a nyitrai papnevelőintézet és hittudományi főiskola rektorává nevezte ki.

— (Maríenbad). A Pesti Hirlap-ban olvassuk:

Két magyar beszélget: A kisantant miniszterei

Marienbadban tárgyalnak, ott, hol a kövér emberek szokták ledögönyöztetni fiájukat, pékhasukat. Mit vár ettől a tanácskozástól?

— Remélem, hogy a kisantant is lefogy . . .