Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)
1922-08-19 / 65. szám
Szombat, augusztus 19.-■ STfyj&i-AUóYAiiTfmMP 3 * Bajorország harca Berlin ellen Kiújult Nagy tüntetések az antantbizottságok előtt. — Várják Münchenben Hindenburgot. — A bajor kormánypárt a berlini megegyezés ellen. láviraioh Franciaország amerikai adósságai. Páris, augusztus 18- A Chicago Tribüné jelentése szerint a francia kormány közölte az amerikai kormánnyal, hogy németországi tartozásainak, illetőleg azok kamatainak megfizetése a német jóvátételi fizetésektől függ- Franciaország azonban a jóvátételi fizetések ,uira megkezdése esetén sem fizethet Amerikának, hanem csupán akkor, ha birtokában lesz ama kilencvenmilliárd papirfrank, amelyet az elpusztított területek ujrafelépitésére adott ki Németország helyett. A Chicago Tribüné véleménye szerint ez annyit jelentene., hogy Franciaország 40—50 esztendeig semmit sem fog fizetni Amerikának. Ausztria a semleges politika felhagyásával fenyeget. Bécs, augusztus 18. (Saját tudósitónk te- Iefonlelentése.) Jól értesült körökből jelentik, hogy az osztrák kormány elhatározta, hogy a népszövetségnek az Ausztria részére nyújtandó külföldi segély kérdésében való döntését be fogja várni. Na a népszövetség nem dönt elég gyorsan és kedvezően, úgy felmentettnek fogja magát érezni az antantnak tett politikai kötelezettségei alól és ellentétben az eddigi neutrális politikával, uj politikai álláspontot foglal el. London, augusztus 18. Miután a bécsi kormány kijelentette, ha csak gyors pénzügyi segítségben nem részesítik, lemond s a további bonyadalomnak szabad folyást enged, londoni diplomáciai körökben igen nagy izgalom uralkodik az osztrák csőd lehetőségének következményei miatt. A londoni kon- jferencia záróülésén Schanzer olasz külügyminiszter kijelentette, hogy Olaszország nem kívánja Ausztriának Németországhoz való csatlakozását, sem pedig egy olyan dunai ■konföderáció létesítését, amelyben Ausztria ;is résztvenne. Parmeütier visszafér Párisba. Washington, augusztus IS- (Havas-) Par- mentier francia delegátus rövid időn belül visszatér Párisba, hogy közölje a francia kormánnyal az amerikai bizottság nézetét a szövetségközi adósságok kérdésében. A legFrancia-orosz tárgyalások Paris, augusztus 18- A T e m p s jó forrásból nyert értesülései szerint Herriot október 3-án Freiburgban (Baden) Csicserinnel és Litvinowal fog találkozni- Ez a találkozás bevezetése lesz azoknak a tárgyalásoknak, amelyek Franciaország és Szovjet-Oroszor- szág gazdasági és politikai kapcsolatainak újra felvételét célozza. Olyan ajánlatokról lesz szó, amelyek a Génuában és Hágában ;tett javaslatoktól különböznek. Wirth dr- akit a megelőző tárgyalásokról és Herriot oroszországi útjáról értesítettek, örömének adott kifejezést s kijelentette, hogy a felek és a tárgyalások titokbanmaradásának biztosítását vállalja- A kancellár kijelentette, hogy abban a pillanatban, mikor az antant kebelén belül bizonyos elhidegelés állott be, a két nagy idemokrácia, Oroszország és Franciaország között folyó tárgyalás fontos lépést jelent a Németországgal és Európa többi demokráciáival való szerződés feléközelebbi hónapban vissza fog térni az Egyesült-ÁllamokbaMünchen, augusztus IS. A bajor kormány jelenleg az antiszemita nacionalizmus és a katonaság állandó nyomása alatt áll. Számtalan röpcédulát osztogatnak, amelyek a bajor kormány viselkedését a „szent német iigy“ árulásának bélyegzik meg. A volt bajor Einwohnerwehr köriratban tiltakozik a nem bajor rendőrségi tisztviselők bajorországi tevékenysége ellen. Kahr volt bajor miniszterelnök vezetésével a hazafias egyesületek nagy nemzeti tüntetést rendeztek, amely végül is a birodalmi kormány gyalázásává fajult el. A nemzeti szocialisták rohamcsapatai katonai rendben s a „Wacht am Rein“ hangjai mellett vonultak el az antant-bizottságok helyiségei előtt, akiket szidalmakkal halmoztak el. Hindenburg augusztus 21-éré kitűzött látogatása alkalmából a nacionalisták és antiszemiták Münchenben nagy tüntetésre készülnek a köztársaság védelméről szóló birodalmi törvény ellen s éppen ezért a bajor különrendeletre vonatkozó döntést egyelőre ki akarják tolni. Az a terv, hogy a Reichswehr Hindenburg előtt a volt udvari kertben fog elvonulni s küldöttségeket fognak meneszteni Kahr volt bajor miniszterelnökhöz, hogy a bajor kormánynak a birodalmi kormánnyal szemben tanúsítandó álláspontját kiélezzék. Prága, augusztus 18. (Saját tudósítónktól.) 1922 junius 30. szomorúan emlékezetes dátum a cseh-szlovákiai magyar kultúra történelmében. A prágai bölcs urak lejében megiogamzott egy bölcs gondolái, hogy ebben az államban nincs szükség magyar intelligenciára, nincs szükség főiskolát végzett magyar ifjúságra és elrendelte a kassai magyar jogakadémiának, Cseh-Szjovákia egyetlen magyarnyelvű főiskolájának bezárását. A létében, jövőjében sújtott .ifjúság-■ .megkísérelte, hogy a kormányt elhatározásának megmászására birja. Itt jártak Prágában pár héttel ezelőtt és küldöttséggel járultak a kultuszrniniszteuium elé. Kértek alázatosan, életet kértek. A minisztérium válasza rövid volt. Határozottan kijelentették előttük, hogy nemcsak magyar, de még szlovák jogakadémia felállításáról sem lehet szó. Á kassai jogakadémia bezárása végleges. Kassa városa nem tudott ebbe belenyugodni. Néhány héttel ezelőtt megtartott városi közgyűlésen Szlávik János szlovák mérnök indítványt terjesztett a bizottság elé, hogy kíséreljék meg mégegyszer utoljára rábírni a kormányt arra, hogy hosszabbítsa meg a kassai jogakadémia életét. Az indítványt az egész közgyűlés egyhangúan magáévá tette és elhatározta, hogy küldöttséget meneszt ebben az ügyben a kormányhoz. A A bajor kormányzópártok egyhangúan megegyeztek abban, hogy a berlini jegyzőkönyvet nem tekinthetik kielégítőnek s ezért nem is fogadhatják el. A bajor külön- rendelet tehát egyelőre érvényben maradt. A Lerchenfeld-kormány a bajor kormányzópártok határozatának alapjára helyezkedve, azonnal megteszi Berlinben a szükséges lépéseket. A Reinpfalz bajor néppártjából Hoffmann birodalmi képviselő átlépett a centrumpártba. Reinpfalzban külön centrumpárt alakításával számítanak, amely nem maradna hatás nélkül a Rajna jobbparti Bajorország helyzetére. A Bayerische Staatszeitung éles szavakkal fordul ama kijelentések ellen, amelyekkel nemzeti szocialista és nacionalista szónokok a legutóbbi tüntetések alkalmával a bajor kormányt illeték. A bajor antiszemiták főorgánumát a „Miesbacher Anzeigert“ tíz napra betiltották, miután közölte, hogy Lerchenfeld gróf bajor miniszterelnök hódoló táviratot küldött Rupprecht bajor király őfelségének akkor, mikor már bajor miniszterelnök volt. Geiger dr. a bajor néppárt szindikusa egy gyűlésen kifejtette, hogy Wirth dr. birodalmi kancellárt az augusztus végén Münchenben ülésező . katolikus napra senki sem akarja meghívni. A birodalmi kancellárnak igen határozottan adták értésére, hogy megjelenése nem kívánatos. küldöttség tagjai, Muttnyánszky Vladimir dr. polgármester, Flórián Károly dr. jogakadé- miai tanár és Szlávik János mérnök ma reggel megérkeztek Prágába, hogy átadják Srobár Lőrinc dr. kultuszminiszternek Kassa város közgyűlésének memorandumát. A miniszter először Muttnyánszky polgármesterrel folytatott tanácskozást, informáltatta magái az ügyről, majd az egész küldöttséget fogadta. Á küldöttség szónoka előterjesztette a kérelmet s átnyújtotta a .memorandumot. Már nem magyar nyelvű jogakadémiát kértek, sőt még azt sem vették be a memorandumba, hogy a jogakadémián magyar párhuzamos osztályok legyenek, csupán azt kérték a minisztertől, hogy szlovák jogakadémiát adjon Kassának. A miniszter válasza rövid volt. Az csak természetes, hogy a cseh-szlovák minisztert a szlovákság kívánsága hidegen hagyta. Nyíltan nem akart elutasító álláspontra helyezkedni, tehát kibúvókat keresett. Kijelentette, hogy a kívánság teljesítése nagy nehézségekbe ütközik. Az 1921-ben kelt 271. számú törvény elrendelte a kassai jogakadémia bezárását, az 1922 februárjában hozott úgynevezett lex Ma- res pedig kimondotta, hogy azokat a főiskolákat, amelyeket bezártak, nem lehet újból engedélyezni. A maga részéről ugyan A halálraítélt Kassai jogaKadlmia vergődésé. Kassai köldöttség a kultuszminiszternél. — Srobár dr. kibúvókat keresett. Tóni is közibük állt és igy négyesben megérkeztek a pince elé. Horog István bácssi előhúzta a csizmászárból a pincekulcsot, kinyitotta a vaspántos ajtót, aztán behuzakodtak a pincébe, egyenesen a föld alá. Meggyujtották a mécsest, fenékre fordítottak egy hordót, körülülték, Horog István hordta a bort. aztán koccintottak, ittak az Istvánok egészségére. Annyira koccintgattak, hogy utóbb már mindenik Istvánnak képzelte magát. A sánta Bíkszléder Tóni váltig azt erősítette, hogy ő hallotta is, mikor a pap Istvánnak körösztölte s csak tévedésből Írták Tóninak az anyakönyvbe, és csak azért nem protestált ellene, mert akkor még nem tudott beszélni. Közben múlt az idő és a „négy“ Istvánoknak fogalma sem volt róla, hogy mi történik fölöttük a nagyvilágban. Á nagyvilágban meg az történt, hogy a forró napot hirtelen borulás követte, a déli égen hirtelen hatalmas felhők kerekedtek, aztán megeredt a jégeső s rövid pár perc alatt úgy elverte az egész szőlőtermést, hogy a dús tőkéken csak itt-ott árválkodott egy-egy agyonvert gerezd. Most oszt mi lesz, Kormos Nagy István? Az Istvánok ezalatt tovább iddogáltak s psak másnap értesültek a jégverésről, mikor a mámorból magukhoz tértek. Kormos Nagy István megdöbbent: — Ebbü baj lesz’ Amit sejtett, be is következett. A ravasz Vidovlcs Bábi néni ugyanis kisütötte, hogy a iég azért verte el a határt, mert a harangozó nem harangozott a felhő ebbe. Nosza több se kellett! A kárvallott gazdák nyomban megindultak Kormos Nagy István háza felé és rátámadtak: — Mér* nem harangoztál a felhő elibe? Kormos Nagy István védekezett, előhozott mindent, amit csak tudott hamarjában, de hasztalan volt minden erőlködése. Vido- vics Bábi néni ráolvasta a szentenciát: — A falura hozta az Isten haragját! Nem harangozott a felhő elejibe. És másnap a biró elé idézték a harango- zót a gazdák. Vagy fizesse meg a kárukat, vagy mondjon le a harangozásról! Erre már Kormos Nagy István is megharagudott: — Mongyak le a harangozóságról? —- Monggy le — mérgeskedtek a gazdák. — Hát jó van — csattant fel Kormos Nagy István — lemondok. — De ha baj lesz, a harangozás körül, annak nem én leszek az oka! — Felelünk érte! — mondták a kárvallottak. Kormos Nagy István sarkon fordult, kiment a szobából és mérgesen bevágta maga után az ajtót. A plébános pedig engedve a közkívánatnak, még aznap kinevezte az uj harangozót a falu csizmadiája személyében. Az majd pontosan ellátja a falu harangozását. Ráér a csizma mellett. Kormos Nagy István mosolygott: — No, ugyancsak jó vásárt csinyátak avvaa a nyehó csizmadiávaa! Másnap megszólalt a harang. Furcsán szólt, sokszor kettőt is kondult az egyik oldalán. — Nem baj, majd beletanul a nyehó!! A nyehó azonban ahelyett, hogy beletanult volna az uj mesterségébe, mindig fur- csábbul harangozott. Egyszer előbb, aztán utóbb a kelleténél. Aszerint, hogy a csizmatalpba beverte-e a szöget, vagy sem. Csak nem hagyja, hogy a csiriz megszáradton a harangozás kedvéért? így történt aztán, hogy a falu népe összesúgott: — Mégis csak jobb volt Kormos Nagy István. Kár volt ütet elmellőzni. Mikor aztán a történtek hegyibe még a jég is elverte a határt, a falu megmozdult: — Vissza köll hini Kormos Nagy Istvánt! Úgy ám. De Kormos Nagy István sem volt ám olyan ember, akivel csak úgy lehetett bánni, ahogyan akartak. Mikor a falu küldöttsége megjelent előtte, igen kevélyen felelt a hívogató szóra: — Ti köttetek el a harangozásbu. Aszontá- tok, nem tudok harangozni. A csizmadia kölnera zárkózik el a kérelem jóakaratu elbírálása elöl, belátja, hogy Kassának már csak geográfiái fekvésénél fogva is joga van jogi főiskolára, az ebben a kérdésben való döntés azonban nem tőle függ. Mindenesetre módot fog keresni, arra, hogy r> kérdést közmegelégedésre oldják meg. ,.rról azonban, hogy Kassán jogakadémia legyen, szó sem lehet, mert a köztársaság törvényei nem ismernek semmiféle akadémiát, legföljebb az lehetséges, hogy sikerül majd Kassán egy jogi fakultást létesíteni. Az ügy elintézése azonban mindenképpen hosszabb időt vesz idénybe, úgy hogy arról beszélni sem lehet, hogy ezt a jogi fakultást már ez év szeptemberében megnyissák. A küldöttség a miniszter válasza után Mlcsoh osztályfőnököt, a főiskolai ügyek referensét kereste kereste föl, akivel szintén tanácskozott. Kisebbségek agyé a nemzetközt fogászok értekezletén. Bécs, augusztus 18. A legközelebbi napokban, majdnem egyidö- ben az interparlamentáris unió bécsi tanácskozásaival, Buenos-Ayresben az International Law Association (egyesülés a nemzetközi jog tanulmányozására) szintén foglalkozni fog a nemzeti kisebbségek védelmével. Az első ülés aug. 24-én lesz. Hoffman s- thal dr., az ismert bécsi nemzetközi jogász, aki jól ismeri a cseh-szlovákiai viszonyokat, szintén az előadók között szerepel. Hoffmanstahl dr. négy irányban követeli a kisebbségi jogok kiépítését. 1. Gazdasági téren szükség van a kisajátítások és egyéb gazdasági rendszabályok korlátozására, mivel az uralkodó többség az államhatalmat c gazdasági rendszabályok alkalmazása által a nemzeti kisebbségek súlyos kárára használja fel. A cseh-szlovák földbirtoktörvény kezelése csattanós bizonyíték arra, hogy ily védelemre szükség van. 2. Ebben a védelemben részesíteni kell a szociális és egyéb csoportokon kivül az egyes személyeket is, akiknek nemzetközi törvényszékek előtt is érvényesíthető perképességét el kell ismerni. Tehetetlen helyzet, hogy a jogaiban megsértett kisebbség a népszövetségnél csak akkor találjon meghallgatásra, ha egy, a népszövetségben képviselt hatalom a panaszát magáévá teszi. 1 A kisebbségeknek kell annyi joggal ' en- delkezniök, hogy a népszövetséghez és az állandó nemzetközi törvényszékhez önállóan intézhessenek feliratokat. 3. Kisebbségi ügyekben a törvényhozást egy, a nemzetek által megválasztott testületre kell bízni, amelynek határozatai az állami törvényhozásra kötelező erejűek lennének. 4. A negyedik követelés a kisebbségek nemzetközi jogvédelmének hatásos kialakításával foglalkozik. A javaslat szerint szükség van arra. hogy elsőíoku nemzetközi törvényszékeket állítsanak fel és ezeket decentralizálják. letett. Hát ott van! Harangoz ö nektek, úgy, ahogyan kívánjátok. És gúnyosan fölnevetett. Aztán Vidovics Bábi néni próbált a lelkére beszélni, hogy csak gyüjjön kee vissza. — Minta eement kee, nem ér a harango- zás egy garast se. Meg oszt: nem lesz késnék semmi bántódása se, úgy harangozhat, ahogyan akar. Erre a szóra aztán megdobbant Kormos Nagy István szive: ■— Hát jó van! — mondta kevélyen. — Elfogadom a harangozóságot. De csak úgy, ha megfogaggyák, hogy asztán senki se szól bele a dógomba. A küldöttség egyhangú lelkesedésbe tört: — Megfogaggyuk! Kormos Nagy István a fejébe nyomta a sapkáját, aztán a küldöttség kíséretében megindult a templom felé. A templomtéren már összegyülekezett a falu s mikor Kormos Nagy István meghúzta a déli harangot, a hivek szeme megrebbent: — Ez oszt harangszó! S mikor a harangozó a dolga végeztével kijött a templomból és végiglépkedett a várakozó tömeg sorfalán, a falu népe lelkesen megéljenezte, de Kormos Nagy István a fejét se fordította feléjük. Úgy tett, mintha nem is hallotta volna.
