Prágai Magyar Hirlap, 1922. augusztus (1. évfolyam, 50-75. szám)

1922-08-19 / 65. szám

Szombat, augusztus 19.-■ STfyj&i-AUóYAiiTfmMP 3 * Bajorország harca Berlin ellen Kiújult Nagy tüntetések az antantbizottságok előtt. — Várják Münchenben Hindenburgot. — A bajor kormánypárt a berlini megegyezés ellen. láviraioh Franciaország amerikai adósságai. Páris, augusztus 18- A Chicago Tribüné je­lentése szerint a francia kormány közölte az amerikai kormánnyal, hogy németországi tar­tozásainak, illetőleg azok kamatainak meg­fizetése a német jóvátételi fizetésektől függ- Franciaország azonban a jóvátételi fizetések ,uira megkezdése esetén sem fizethet Ameri­kának, hanem csupán akkor, ha birtokában lesz ama kilencvenmilliárd papirfrank, ame­lyet az elpusztított területek ujrafelépitésére adott ki Németország helyett. A Chicago Tri­büné véleménye szerint ez annyit jelentene., hogy Franciaország 40—50 esztendeig sem­mit sem fog fizetni Amerikának. Ausztria a semleges politika felhagyásával fenyeget. Bécs, augusztus 18. (Saját tudósitónk te- Iefonlelentése.) Jól értesült körökből jelen­tik, hogy az osztrák kormány elhatározta, hogy a népszövetségnek az Ausztria részére nyújtandó külföldi segély kérdésében való döntését be fogja várni. Na a népszövetség nem dönt elég gyorsan és kedvezően, úgy felmentettnek fogja magát érezni az antant­nak tett politikai kötelezettségei alól és el­lentétben az eddigi neutrális politikával, uj politikai álláspontot foglal el. London, augusztus 18. Miután a bécsi kor­mány kijelentette, ha csak gyors pénzügyi segítségben nem részesítik, lemond s a to­vábbi bonyadalomnak szabad folyást enged, londoni diplomáciai körökben igen nagy iz­galom uralkodik az osztrák csőd lehetőségé­nek következményei miatt. A londoni kon- jferencia záróülésén Schanzer olasz külügy­miniszter kijelentette, hogy Olaszország nem kívánja Ausztriának Németországhoz való csatlakozását, sem pedig egy olyan dunai ■konföderáció létesítését, amelyben Ausztria ;is résztvenne. Parmeütier visszafér Párisba. Washington, augusztus IS- (Havas-) Par- mentier francia delegátus rövid időn belül visszatér Párisba, hogy közölje a francia kormánnyal az amerikai bizottság nézetét a szövetségközi adósságok kérdésében. A leg­Francia-orosz tárgyalások Paris, augusztus 18- A T e m p s jó forrás­ból nyert értesülései szerint Herriot október 3-án Freiburgban (Baden) Csicserinnel és Litvinowal fog találkozni- Ez a találkozás bevezetése lesz azoknak a tárgyalásoknak, amelyek Franciaország és Szovjet-Oroszor- szág gazdasági és politikai kapcsolatainak újra felvételét célozza. Olyan ajánlatokról lesz szó, amelyek a Génuában és Hágában ;tett javaslatoktól különböznek. Wirth dr- akit a megelőző tárgyalásokról és Herriot oroszországi útjáról értesítettek, örömének adott kifejezést s kijelentette, hogy a felek és a tárgyalások titokbanmaradásának biztosítá­sát vállalja- A kancellár kijelentette, hogy ab­ban a pillanatban, mikor az antant kebelén be­lül bizonyos elhidegelés állott be, a két nagy idemokrácia, Oroszország és Franciaország között folyó tárgyalás fontos lépést jelent a Németországgal és Európa többi demokrá­ciáival való szerződés felé­közelebbi hónapban vissza fog térni az Egye­sült-Államokba­München, augusztus IS. A bajor kormány jelenleg az antiszemita nacionalizmus és a katonaság állandó nyo­mása alatt áll. Számtalan röpcédulát oszto­gatnak, amelyek a bajor kormány viselke­dését a „szent német iigy“ árulásának bé­lyegzik meg. A volt bajor Einwohnerwehr köriratban tiltakozik a nem bajor rendőrségi tisztviselők bajorországi tevékenysége ellen. Kahr volt bajor miniszterelnök vezeté­sével a hazafias egyesületek nagy nemzeti tüntetést rendeztek, amely végül is a biro­dalmi kormány gyalázásává fajult el. A nemzeti szocialisták rohamcsapatai katonai rendben s a „Wacht am Rein“ hangjai mel­lett vonultak el az antant-bizottságok he­lyiségei előtt, akiket szidalmakkal halmoz­tak el. Hindenburg augusztus 21-éré kitű­zött látogatása alkalmából a nacionalisták és antiszemiták Münchenben nagy tünte­tésre készülnek a köztársaság védelméről szóló birodalmi törvény ellen s éppen ezért a bajor különrendeletre vonatkozó döntést egyelőre ki akarják tolni. Az a terv, hogy a Reichswehr Hindenburg előtt a volt udvari kertben fog elvonulni s küldöttségeket fognak meneszteni Kahr volt bajor miniszterelnökhöz, hogy a bajor kor­mánynak a birodalmi kormánnyal szemben tanúsítandó álláspontját kiélezzék. Prága, augusztus 18. (Saját tudósítónktól.) 1922 junius 30. szo­morúan emlékezetes dátum a cseh-szlovákiai magyar kultúra történelmében. A prágai bölcs urak lejében megiogamzott egy bölcs gondolái, hogy ebben az államban nincs szükség magyar intelligenciára, nincs szük­ség főiskolát végzett magyar ifjúságra és elrendelte a kassai magyar jogakadémiának, Cseh-Szjovákia egyetlen magyarnyelvű fő­iskolájának bezárását. A létében, jövőjében sújtott .ifjúság-■ .megkí­sérelte, hogy a kormányt elhatározásának megmászására birja. Itt jártak Prágában pár héttel ezelőtt és küldöttséggel járultak a kultuszrniniszteuium elé. Kértek alázatosan, életet kértek. A minisztérium válasza rövid volt. Határozottan kijelentették előttük, hogy nemcsak magyar, de még szlovák jog­akadémia felállításáról sem lehet szó. Á kassai jogakadémia bezárása végleges. Kassa városa nem tudott ebbe belenyu­godni. Néhány héttel ezelőtt megtartott vá­rosi közgyűlésen Szlávik János szlovák mérnök indítványt terjesztett a bizottság elé, hogy kíséreljék meg mégegyszer utoljára rá­bírni a kormányt arra, hogy hosszabbítsa meg a kassai jogakadémia életét. Az indítványt az egész közgyűlés egyhangúan magáévá tette és elhatározta, hogy küldöttséget me­neszt ebben az ügyben a kormányhoz. A A bajor kormányzópártok egyhangúan megegyeztek abban, hogy a berlini jegyző­könyvet nem tekinthetik kielégítőnek s ezért nem is fogadhatják el. A bajor külön- rendelet tehát egyelőre érvényben maradt. A Lerchenfeld-kormány a bajor kormány­zópártok határozatának alapjára helyez­kedve, azonnal megteszi Berlinben a szüksé­ges lépéseket. A Reinpfalz bajor néppártjá­ból Hoffmann birodalmi képviselő átlépett a centrumpártba. Reinpfalzban külön centrum­párt alakításával számítanak, amely nem maradna hatás nélkül a Rajna jobbparti Ba­jorország helyzetére. A Bayerische Staatszeitung éles szavak­kal fordul ama kijelentések ellen, amelyekkel nemzeti szocialista és nacionalista szónokok a legutóbbi tüntetések alkalmával a bajor kormányt illeték. A bajor antiszemiták főor­gánumát a „Miesbacher Anzeigert“ tíz napra betiltották, miután közölte, hogy Lerchenfeld gróf bajor miniszterelnök hódoló táviratot küldött Rupprecht bajor király őfelségének akkor, mikor már bajor miniszterelnök volt. Geiger dr. a bajor néppárt szindikusa egy gyűlésen kifejtette, hogy Wirth dr. birodalmi kancellárt az augusztus végén Münchenben ülésező . katolikus napra senki sem akarja meghívni. A birodalmi kancellárnak igen ha­tározottan adták értésére, hogy megjelenése nem kívánatos. küldöttség tagjai, Muttnyánszky Vladimir dr. polgármester, Flórián Károly dr. jogakadé- miai tanár és Szlávik János mérnök ma reg­gel megérkeztek Prágába, hogy átadják Srobár Lőrinc dr. kultuszminiszternek Kassa város közgyűlésének memorandumát. A mi­niszter először Muttnyánszky polgármester­rel folytatott tanácskozást, informáltatta ma­gái az ügyről, majd az egész küldöttséget fogadta. Á küldöttség szónoka előterjesztette a kérelmet s átnyújtotta a .memorandumot. Már nem magyar nyelvű jogakadémiát kér­tek, sőt még azt sem vették be a memoran­dumba, hogy a jogakadémián magyar pár­huzamos osztályok legyenek, csupán azt kérték a minisztertől, hogy szlovák jogaka­démiát adjon Kassának. A miniszter válasza rövid volt. Az csak természetes, hogy a cseh-szlovák minisztert a szlovákság kívánsága hidegen hagyta. Nyíltan nem akart elutasító álláspontra he­lyezkedni, tehát kibúvókat keresett. Kijelentette, hogy a kívánság teljesítése nagy nehézségekbe ütközik. Az 1921-ben kelt 271. számú törvény elrendelte a kassai jogakadémia bezárását, az 1922 februárjában hozott úgynevezett lex Ma- res pedig kimondotta, hogy azokat a fő­iskolákat, amelyeket bezártak, nem lehet újból engedélyezni. A maga részéről ugyan A halálraítélt Kassai jogaKadlmia vergődésé. Kassai köldöttség a kultuszminiszternél. — Srobár dr. kibúvókat keresett. Tóni is közibük állt és igy négyesben meg­érkeztek a pince elé. Horog István bácssi előhúzta a csizmászár­ból a pincekulcsot, kinyitotta a vaspántos aj­tót, aztán behuzakodtak a pincébe, egyene­sen a föld alá. Meggyujtották a mécsest, fenékre fordítottak egy hordót, körülülték, Horog István hordta a bort. aztán koccintot­tak, ittak az Istvánok egészségére. Annyira koccintgattak, hogy utóbb már mindenik Ist­vánnak képzelte magát. A sánta Bíkszléder Tóni váltig azt erősítette, hogy ő hallotta is, mikor a pap Istvánnak körösztölte s csak tévedésből Írták Tóninak az anyakönyvbe, és csak azért nem protestált ellene, mert ak­kor még nem tudott beszélni. Közben múlt az idő és a „négy“ Istvánok­nak fogalma sem volt róla, hogy mi törté­nik fölöttük a nagyvilágban. Á nagyvilágban meg az történt, hogy a forró napot hirtelen borulás követte, a déli égen hirtelen hatalmas felhők kerekedtek, az­tán megeredt a jégeső s rövid pár perc alatt úgy elverte az egész szőlőtermést, hogy a dús tőkéken csak itt-ott árválkodott egy-egy agyonvert gerezd. Most oszt mi lesz, Kormos Nagy István? Az Istvánok ezalatt tovább iddogáltak s psak másnap értesültek a jégverésről, mikor a mámorból magukhoz tértek. Kormos Nagy István megdöbbent: — Ebbü baj lesz’ Amit sejtett, be is következett. A ravasz Vidovlcs Bábi néni ugyanis ki­sütötte, hogy a iég azért verte el a határt, mert a harangozó nem harangozott a felhő ebbe. Nosza több se kellett! A kárvallott gazdák nyomban megindultak Kormos Nagy István háza felé és rátámadtak: — Mér* nem harangoztál a felhő elibe? Kormos Nagy István védekezett, előho­zott mindent, amit csak tudott hamarjában, de hasztalan volt minden erőlködése. Vido- vics Bábi néni ráolvasta a szentenciát: — A falura hozta az Isten haragját! Nem harangozott a felhő elejibe. És másnap a biró elé idézték a harango- zót a gazdák. Vagy fizesse meg a kárukat, vagy mondjon le a harangozásról! Erre már Kormos Nagy István is megha­ragudott: — Mongyak le a harangozóságról? —- Monggy le — mérgeskedtek a gazdák. — Hát jó van — csattant fel Kormos Nagy István — lemondok. — De ha baj lesz, a harangozás körül, annak nem én leszek az oka! — Felelünk érte! — mondták a kárvallot­tak. Kormos Nagy István sarkon fordult, ki­ment a szobából és mérgesen bevágta maga után az ajtót. A plébános pedig engedve a közkívánatnak, még aznap kinevezte az uj harangozót a falu csizmadiája személyében. Az majd pontosan ellátja a falu harangozását. Ráér a csizma mellett. Kormos Nagy István mosolygott: — No, ugyancsak jó vásárt csinyátak avvaa a nyehó csizmadiávaa! Másnap megszólalt a harang. Furcsán szólt, sokszor kettőt is kondult az egyik ol­dalán. — Nem baj, majd beletanul a nyehó!! A nyehó azonban ahelyett, hogy beleta­nult volna az uj mesterségébe, mindig fur- csábbul harangozott. Egyszer előbb, aztán utóbb a kelleténél. Aszerint, hogy a csizma­talpba beverte-e a szöget, vagy sem. Csak nem hagyja, hogy a csiriz megszáradton a harangozás kedvéért? így történt aztán, hogy a falu népe össze­súgott: — Mégis csak jobb volt Kormos Nagy Ist­ván. Kár volt ütet elmellőzni. Mikor aztán a történtek hegyibe még a jég is elverte a határt, a falu megmozdult: — Vissza köll hini Kormos Nagy Istvánt! Úgy ám. De Kormos Nagy István sem volt ám olyan ember, akivel csak úgy lehe­tett bánni, ahogyan akartak. Mikor a falu küldöttsége megjelent előtte, igen kevélyen felelt a hívogató szóra: — Ti köttetek el a harangozásbu. Aszontá- tok, nem tudok harangozni. A csizmadia köl­nera zárkózik el a kérelem jóakaratu elbí­rálása elöl, belátja, hogy Kassának már csak geográfiái fekvésénél fogva is joga van jogi főiskolára, az ebben a kérdésben való döntés azonban nem tőle függ. Min­denesetre módot fog keresni, arra, hogy r> kérdést közmegelégedésre oldják meg. ,.rról azonban, hogy Kassán jogakadémia legyen, szó sem lehet, mert a köztársaság törvényei nem ismernek semmiféle aka­démiát, legföljebb az lehetséges, hogy si­kerül majd Kassán egy jogi fakultást lé­tesíteni. Az ügy elintézése azonban min­denképpen hosszabb időt vesz idénybe, úgy hogy arról beszélni sem lehet, hogy ezt a jogi fakultást már ez év szeptembe­rében megnyissák. A küldöttség a miniszter válasza után Mlcsoh osztályfőnököt, a főiskolai ügyek re­ferensét kereste kereste föl, akivel szintén tanácskozott. Kisebbségek agyé a nemzet­közt fogászok értekezletén. Bécs, augusztus 18. A legközelebbi napokban, majdnem egyidö- ben az interparlamentáris unió bécsi tanács­kozásaival, Buenos-Ayresben az Internatio­nal Law Association (egyesülés a nemzetközi jog tanulmányozására) szintén foglalkozni fog a nemzeti kisebbségek védelmével. Az első ülés aug. 24-én lesz. Hoffman s- thal dr., az ismert bécsi nemzetközi jo­gász, aki jól ismeri a cseh-szlovákiai viszo­nyokat, szintén az előadók között szerepel. Hoffmanstahl dr. négy irányban követeli a kisebbségi jogok kiépítését. 1. Gazdasági té­ren szükség van a kisajátítások és egyéb gazdasági rendszabályok korlátozására, mi­vel az uralkodó többség az államhatalmat c gazdasági rendszabályok alkalmazása által a nemzeti kisebbségek súlyos kárára hasz­nálja fel. A cseh-szlovák földbirtoktörvény kezelése csattanós bizonyíték arra, hogy ily védelemre szükség van. 2. Ebben a védelem­ben részesíteni kell a szociális és egyéb csoportokon kivül az egyes személyeket is, akiknek nemzetközi törvényszékek előtt is érvé­nyesíthető perképességét el kell ismerni. Tehetetlen helyzet, hogy a jogaiban meg­sértett kisebbség a népszövetségnél csak akkor találjon meghallgatásra, ha egy, a népszövetségben képviselt hatalom a pana­szát magáévá teszi. 1 A kisebbségeknek kell annyi joggal ' en- delkezniök, hogy a népszövetséghez és az állandó nemzetközi törvényszékhez önállóan intézhessenek feliratokat. 3. Kisebbségi ügyekben a törvényhozást egy, a nemzetek által megválasztott testületre kell bízni, amelynek határozatai az állami törvényho­zásra kötelező erejűek lennének. 4. A ne­gyedik követelés a kisebbségek nemzetközi jogvédelmének hatásos kialakításával foglal­kozik. A javaslat szerint szükség van arra. hogy elsőíoku nemzetközi törvényszékeket állítsanak fel és ezeket decentralizálják. letett. Hát ott van! Harangoz ö nektek, úgy, ahogyan kívánjátok. És gúnyosan fölnevetett. Aztán Vidovics Bábi néni próbált a lelkére beszélni, hogy csak gyüjjön kee vissza. — Minta eement kee, nem ér a harango- zás egy garast se. Meg oszt: nem lesz kés­nék semmi bántódása se, úgy harangozhat, ahogyan akar. Erre a szóra aztán megdobbant Kormos Nagy István szive: ■— Hát jó van! — mondta kevélyen. — Elfogadom a harangozóságot. De csak úgy, ha megfogaggyák, hogy asztán senki se szól bele a dógomba. A küldöttség egyhangú lelkesedésbe tört: — Megfogaggyuk! Kormos Nagy István a fejébe nyomta a sapkáját, aztán a küldöttség kíséretében megindult a templom felé. A templomtéren már összegyülekezett a falu s mikor Kor­mos Nagy István meghúzta a déli harangot, a hivek szeme megrebbent: — Ez oszt harangszó! S mikor a harangozó a dolga végeztével kijött a templomból és végiglépkedett a vá­rakozó tömeg sorfalán, a falu népe lelkesen megéljenezte, de Kormos Nagy István a fe­jét se fordította feléjük. Úgy tett, mintha nem is hallotta volna.

Next

/
Thumbnails
Contents