Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-23 / 43. szám

2

Vasárnap, július 23.

A német moratórium biztosítékai.

A garancia-bizottság- és a német kormány megállapodása.

A német moratórium hosszúra nyújtott válsága, úgy látszik, megoldás felé közeledik. Előttünk fekszik a garanciabizottságnak a német kormánnyal kötött megegyezése, mely a kibontakozásnak és a jóvátételi bizottság döntésének alapja lehet- Hogy a jóvátételi kérdés és a moratórium fejleményeit megértsük, tekintsünk vissza a csütörtöki és pénteki párisi eseményekre. Csütörtökön reggel a garanciabizottság elnöke: Mancler jelentést tett Poincarénak a bizottság munkájáról- Erről a Cablogramme diplomáciai munkatársa a következőket közli:

Poincarénak a garanciabizotíság elnökével folytatott tanácskozása egyelőre nem végződött döntéssel. Most csak az állapítható meg, hogy a szövetségesek kívánságait a német államháztartás s a devizák ellenőrzésére vonatkozóan honorálták.

Csütörtökön délután 3 órakor a jóvátételi bizottság tartott ülést, amelyen azonban nem került tárgyalásra Mancler jelentése, mert a Temps értesülése szerint a jelentés csak a jövő hét keddjére készülhet el. Ez a hir ellentmondásban van a csütörtök reggeli párisi lapok ama közlésével, hogy a jelentést a jóvátételi bizottság már megkapta. Ezt az í ellentétet áthidalja az a párisi politikai körökből eredő információ, hogy a jelentés tárgyalását Poincaré kívánságára halasztották el, mert Poincaré tanulmányozni akarja a jelentést s közölni fogja a jóvátétel ibizottság elnökével instrukcióit. Egyelőre a német szénszállítások kérdésével foglalkozott a jóvátételi bizottság s állítólag elhatározta, hogy a német szénszállításokat augusztus, szeptember és október hónapokra 200 ezer tonnára szállítják ie, úgy hogy Németország a három hónap mindegyikében 1,916.000 tonna szén helyett 1,726-000 tonnát köteles szállitani.

A garanciabizotíság és a német kormány között létrejött megállapodás.

A jóvátételi bizottság által felülbírálandó jelentés tartalmazni fogja azt a megállapodást, mely a garanciabizottság és a német kormány között köttetett s amelynek tartalma pontokba foglalva német források1 szerint a következő:

1. A bevételek és kiadások ellenőrzése: 1. A német birodalmi pénzügyminisztériumban a garanciabizottság állandó delegációjának két képviselőjét fogják akkreditálni, akik közül az egyik a birodalom bevételeit, a másik a kiadásait fogja ellenőrizni.

2. A két delegátus a pénzügyminisztérium illetékes államtitkáraival állandó összeköttetésben fog állani.

3. A német kormány köteles a garanciabizottság elé terjeszteni tudomásulvétel végett a következőket: a) A következő évi államháztartási tervezetet, b) Minden pénzügyi jellegű törvény- javaslatot. c) Valamennyi utólagos hitelre vonatkozó ajánlatot, d) A pénzügyminiszter döntéseit, amelyek a minisztériumnak újabb hitelt adnak. Az 500.000 márkánál kisebb hiteleket nem kell részletesen taglalni. Ha .azonban a kötségvetést ötszázezer márkánál kísel *b összegekkel oly mérwmmmmaammsmaaaam«ii«mwarmrrmmmjft ^MsrEgCTggaaSiiwmii'iriMPW ^rrarnwrn u 11

tékben lépik túl, hogy a részletek az említett összegnél többet tesznek ki, akkor a végösszeget a havonkint előterjesztendő jelentésben részletesen ki kell fejteni, e) A havi pénztári előlegek jegyzékét, amelyet a központi hatóságok tartoznak a pénzügyminisztériumnak benyújtani, f) A takarékossági biztos határozatai által elért eredmények havi jelentését, g) Az adók kezeléséről szóló, szabályos időközökben benyújtandó jelentéseket. A birodalmi pénzügyminisztérium ezenkívül valamennyi hivatalos rendeletét köteles a garanciabizottság elé terjeszteni, h) A kü- lönlistán felsorolt periodikus áttekintéseket.

4. A delegátusok és képviselőik a helyzet teljes ismeretéhez szükséges felvilágosításokat ösz- sze fogják gyűjteni. — Az 5., 6., 7. és 8. pontok a delegátusok jogait és hatáskörét, valamint a német kormánnyal fenntartandó összeköttetés módozatait szabályozzák.

II. Függő adósságok: A) A garanciabizottság feladatai közé tartozik, hogy oly rendszabályokat alkosson, amelyek minden időben lehetővé teszik a függő adósságok s a pénzügyminisztérium rendelkezésére álló fedezet kellő ellenőrzését. B) Rendszabályok a töke kiözönlésének megakadályozására: A német delegátusok a tőke ki- özöníésének megszüntetésére a bizottságnak oly javaslatokat terjesztettek be, amelyek az ez- irányu német törvényhozási intézkedéseket teljesebbé teszik. A bizottság a német delegációnak ezt a programját elfogadta. A javaslat több pontot tartalmaz, amelyek különösen a tőke kiözön- lése ellen hozott 1920 december 24,-iki törvényt egészítik ki s a pénzügyi hivatalnak a bankok működési körére kiíerjeszkedő nagyobb hatáskört biztosítanak.

A javaslat III. és IV. cikke a kivitt áruk ellenértékének felhasználásáról, az V., VI. és VII. cikk az előbbi rendelkezések átlépése esetén alkalmazandó szankciókról tartalmaz intézkedéseket. A töke kiözönlése ellen irányuló törvény alapelveinek részletesebb kidolgozása céljából azokat a hivatalnokokat, akiket a garancia- bizottság illetékes delegációjánál a kiviteli statisztika felülvizsgálásával, valamint a tőke Jci- özöníésének megakadályozásával bíztak meg, a pénzügyminisztérium akkreditálni fogja. Ezek a delegátusok állandóan értesülni fognak a könyvelést és az üzemek vezetését felülvizsgáló hivatalnokok munkájáról, azonban a magánvagyon és az üzleti érdekek titkainak sérelme nélkül.

III. Statisztikák: A garanciabizottság tudomásul vette a német kormánynak a közgazdasági és pénzügyi statisztikák közzétételéről szóló emlékiratát s véleménye szerint rendszabályokat csupán a külkereskedelmi statisztikák megismerése után hozhat. A statisztikai hivatal a garanciabizottság delegációinak havonként összefoglaló átnézetet fog nyújtani a közlekedési és hajózási statisztikákról, a termelési statisztikáról s a pénzügyi statisztikai adatokról, amelyek különösen a régebbi és uj adók hovaforditásáról fognak beszámolni.

Ezt a megegyezést, amely mélyen belenyúl a német belügyekbe s a pénzügyi köz- igazgatást teljesen az antant gondnoksága alá helyezi, a legtöbb németországi lap helyesli.

A jóvátételi bizottság várható döntése.

Hogy a jóvátételi bizottság a megegyezés alapján miként fog dönteni a moratóriumra

Ekkor levelet hozott a posta. A levél Bécsből jött.

,.Mme la Baronne Anne de X.“

Béla adta át neki a levelet.

— Hát te mikor kaptál báróságot? — kérdezte fanyar arccal.

Annus mélyen elpirult.

— Kérlek, odakünn minden Frau von-t bárónénak szólítanak . . .

Mary irt neki:

„Kedves Barátnőm. Gahvay Konsíantiná- polyba utazott. Egy hónapot kell ott töltenie. Én azonban unom a törököket és nem menten vele. Eszembe jutott az ön kedves és sürgős meghívása és elhatároztam, hogy ezt a néhány hetet az Önök várkastélyában töltöm. Reményiem, hogy nincs sok vendégük mostanában? Csendben fogunk élni, lovagolni és golfozni fogunk a várkertben és vadászgatni az önök havasain Kérem küldje az automobilt 17-ikén a vasútállomásra, öleli barátnője: Mary.“

Annus arca most már krétafehér lett. Irgalmas isten, mi lesz ebből? Várkastély, golf, park, automobil? Hiszen igaz, néhanapján eljár az ember szája, beszél, tüntet, kissé füllent is, hogy elmaradottnak ne gondolják — de ki hitte volna, hogy az angolok mindent komolyan vesznek? El akar jönni, ide ebbe a sivár és mocskos oláh fészekbe!

Bélának természetesen nem mert szólani. Halálos keserűséggel és rettenetes félelemmel a szivében járt-kelt a kertben. Tizenhetedikéig még öt napja van . . . Talán lehetne addig még egyet-mást rendbe hozni? Lássuk csak! Az íitött-kopott háznak oszlopos pitvara van. Az ilyen házat errefelé kastélynak nevezik. De persze az angolok, ha a kastély szót hallják, mindjárt az ő normann váraikra gondolnak! Aztán a várkert! A tyúkok most is ott kaparásztak a málnabokrok alatt . . . Annus haragosan kergetőbe vette őket. Bélát talán rá lehetne venni, hogy megborotválkozzék, grószira is rá lehetne kényszeríteni egy tisztességes kabátot, — de az a szörnyű angol asszony hátas paripákat, golfot, meg automobilt fog követelni! Oh, ezt a szörnyű szégyent nem lehet túlélni!

Annus két napig valósággal beteg volt. A harmadik napon egyszerre édes öröm nyilait át a szivén. Mentő ötlete támadt. Táviratot küldött Marynek. A távirat igy szólt:

„A báró és a báróné egy héttel ezelőtt Biarritzba utaztak, honnan bizonytalan időre Spanyolországba szándékoznak menni. Címet eddig nem közöltek. A várnagy.“

Az ügy ezzel el is volt intézve. Annus aztán levetette a fűzőjét és gyúrt tésztát rendelt ebédre. Galwayékat nem emlegette többet. A grószi, meg Béla olykor még szóba hozták az angolokat.

— Bizonyos, hogy szélhámosok voltak! — ; mondogatta Béla.

Annus vállat vont.

— isten tudja! Lehet, hogy igazad van... Mindenesetre gyanúsan barátságos emberek

, voltak. .

I __

{nézve, ma még bizonytalan- A Dena jelen- f tése szerint a jóvátételi bizottsági tagok nagy részének az a véleménye, hogy Németországnak a pénzügyi viszonyok teljes rendbehozatalára legalább két évi moratóriumot kell megadni- A Cablogramme úgy tudja, hogy a moratórium kérdésében a francia kormány álláspontját a következőkben lehet körvonalazni:

Poincarénak az a véleménye, hogy a bizottság által Berlinben kidolgozott biztosítékok ma már csak a múltra vonatkoznak, minthogy a március 31-iki jegyzék logikus következményeinek tekinthetők. Ha Németország újabb moratóriumot kér, mint utolsó jegyzékében tette, akkor a francia kormány uj intézkedéseket s az ellenőrzés megszigorítását fogja követelni. Francia- ország egyes szövetségesei nincsenek ezen az állásponton, de Poimcarét ez nem fogja befolyásolni. Uj moratóriumot csupán újabb biztosítékok ellenében lehet adni, ez a francia álláspont, amelyet ma minden erővel megvédeni igyekeznek.

A többi francia lap a moratóriummal kapcsolatban kitér az összes összefüggő kérdésekre s a cikkekből a következő érdemel figyelmet:

Mérvé a Victoire-ban igy ir: Akár akarjuk, akár nem — a gőzgép és az elektromosság föltalálása óta a világ kisebb lett s a népek szolidárisán egymáshoz kapcsolódnak. Ezért Németország összeomlása veszedelmet jelent az egész világra- A katonai és gazdasági szankciók módszere ma már groteszk és hiábavaló- Nekünk engedményeket kell tennünk s azt csak Poincaré teheti meg, mert ha Poincaré engedményeket tesz, senki sem fogja azt mondani, hogy ezt Németország, vagy Lloyd George iránti barátságból tette, hanem mindenki tudni fogja, hogy az abszolút szükségesség parancsolta a lépését- Poincarénak azért Londonba keil mennie! „De gyorsan, Poincaré ur, mert különben késő lesz“, igy fejezi be Hervé a cikket.

A moratórium és a jóvátétel ügyében a következő táviratok egészítik ki föntebbi helyzetképünket:

Poincaré vádjai a német pénzügyi politikával szemben.

Páris, julius 22- (Havas.) Poincaré miniszterelnöknek a jóvátételi bizottság francia követéhez, Duboishoz intézett jegyzéke elsősorban Németország érvelését utasítja vissza, melyet a julius 12-iki moratórium kérelmében fejtett ki. Poincaré azt vallja, hogy a márka zuhanását nem az egyre csökkenő jóvátételi fizetések, hanem a német kormány hanyag adópolitikája, valamint a fényűző középitke- zések okozták. A német tőke külföldre özön- lése változatlanul tart tovább. A jegyzék a továbbiakban kifejti, hogy Németország maga is igyekszik a márka értékcsökkenését fokozni, minthogy ez a körülmény a német iparosoknak a könnyű konkurrenciát lehetővé teszi- Föltétlenül szükség van arra, hogy a jóvátételi bizottság fokozott figyelemmel gyakorolja a német pénzügyek ellenőrzését s ezért kell a garanciabizottságnak tevékenységét Berlinben kifejtenie- Poincaré véleménye szerint kívánatos lenne, hogy Németország a megadandó moratóriumot csupán a két legközelebbi terminusra, augusztus és szeptember 15-ére vegye igénybe, minthogy ez idő alatt lehetséges lenne uj biztosítékokat szerezni- A további halasztás ezeknek a föltételeknek a teljesítésétől fogg függeni .

Az olasz Hointángváiság.

Az uj kabinet megalakítására Orlando kapott megbízást.

Az olasz kormányválságot hamarosan megoldják. A király megbizta Orlandot, a kabinetalakitással s ebből az következik, hogy az uj kormány a demokrata párt és a néppárt koncentrációjára fog támaszkodni. A szocialisták nem vesznek részt a koncentrációban. A külügyminiszteri tárcát Orlando Bonominak ajánlotta föl és számit Nittinek és Da Navának támogatására is.

Orlando egyetemi tanár volt s egy Ízben már állott az olasz kormány élén. 1917 október végén vette át a kormányelnökséget s 1919 júniusáig vezette Olaszország államügyeit. Belpolitikai tekintetben sok erélyt várnak tőle, külpolitikailag a kimondott angol orientáció mérséklését remélik.

A kormányválság közvetetlen okául szolgáló fascista zavargások még egyre tartanak s a szociáldemokraták ellendemonstrációja: az általános sztrájk még kritikusabbá tette a közrendet. Mussolini mozgósítja a sztrájk ellen a fascista gépfegyver- és tüzérségi tartalékokat s különösen Milánóban veszedelmes a helyzet, mert Mussolini a város fascista megszállásával fenyegetőzik. A

fascisták Orlando dezignálásávaí szemben még nem foglaltak állást s Mussolini úgy nyilatkozott, hogy még bizonytalan,, vájjon a fascisták rendet fognak-e teremteni, vagy a lázadást proklamálják.

A kétségtelenül súlyos olasz belső helyzetről a mai nap folyamán az alábbi értesüléseket kaptuk:

A milánói sztrájk véget ért.

Róma, julius 22. A milánói általános sztrájkot befejezték. Piemontban a sztrájk a vége felé közeledik. A fascisták egy kiáltványban maguknak tulajdonítják a sztrájk meghiúsítását s felszólítják párthiveiket, hogy a vezetőség további rendelkezéseinek végrehajtására álljanak készen.

A fascisták hadserege.

Róma, julius 22. (Saját tudósitónktól.) A mi- niszterkrizis okozta viharok középpontjában a fascisták fenyegetése áll, amelyben a mielőbb bekövetkező felkelést hangoztatják. A fascisták tökéletesen szervezett, katonailag fegyelmezett hadseregét 6—900.000 emberre becsülik, akik között állítólag 200.000 munkás is van. A pártvezetőség egyelőre beszüntette a további büntető- cxpediciókat s csupán az ellenfél támadásai esetén fog akciókat kezdeni.

BEEPOftlTIKA

A politikai helyzet.

Prága, julius 22.

A vezető politikusok legnagyobb része szabadságon van már. A miniszterek közül a legtöbb eltávozott Prágából. B e n e s is elutazott Frazensbadba. A cseh politikusok legnagyobb része Németországban fog üdülni, ami a valuta mai állása mellett szinte természetes. A petka nyári találkozó helye azonban Karlsbad, ahol S r á m e k miniszter tartózkodik. Ott folynak — egyelőre még nem hivatalos formában — azok a megbeszélések, amelyek a kormány újjáalakításának részleteit óhajtják eldönteni. A prágai lapok véteíkednek abban, hogy minél részletesebb kombinációkkal szolgáljanak az érdeklődő cseh közvéleménynek. Egyik kombináció valószínűtlenebb a másiknál. Csupa kuriózumképpen jegyezzük meg, hogy most U d r z s a 1, a jelenlegi nemzetvédelmi miniszternek kormányelnöksége van előtérben.

Úgy hírlik, hogy a képviselőház őszi ülés- ! szakát a minisztériumokban már most készi- j tik elő. Legfontosabb tárgyai volnának: a

nyelvtörvény végrehajtási rendelete, az aggkori és rokkantsági biztosítás, továbbá az állam és egyház elválasztása és a földbirtok- hivatal reformja. De nem hisszük, hogy ezeknek a kérdéseknek bármelyike is a parlament elé kerüljön.

A nyelvtörvény végrehajtási rendeletét a nemzeti kisebbségek a legnagyobb türelmetlenséggel várják, mert végre is itt volna a legfőbb ideje, hogy a harmadfél évvel ezelőtt megalkotott nyelvi törvény homályos részleteit tisztázzák, a benne kilátásba helyezett átmeneti rendelkezéseket valóra váltsák és feltűnő igazságtalanságait enyhítsék. Ha azonban az igazságügyminisztérium oly hosszú, vétkes késlekedés után végre talán rá is szánja magát a rendelet kibocsátására, nem valószínű, hogy ezt a parlament elé is terjeszti, mert hiszen ez itten nem szokás.

Még kevésbé hisszük, hogy az egyház es az állam elválasztását ősszel napirendre kitűzzék, mert ez olyan teherpróba volna a parlamentre és még inkább a cseh többségre nézve, melyet sem a nemzetgyűlés, sem a cseh koalíció nem bírna el. A cseh katolikus néppárt a szeparációba semmi szin alatt bele nem mehet. A földbirtokhivatal reformja pedig a cseh agráriusoknál váltana ki nagy ellenállást, ami nem csoda, hiszen ennek a pártnak exponensei ülnek a földbirtokhiviatal zsíros állásaiban. Ma pedig a cseh nemzeti demokraták az aggkori és rokkantsági biztosítást ki akarják terjeszteni a földmivesek- re és az iparosokra is, úgy ezt a törekvésüket viszont a szocialista pártok fogják ellensúlyozni.

A hét legérdekesebb belpolitikai eseménye volt az a csatározás, amely Bechyne, a cseh szociáldemokraták vezére és a kommunisták között lefolyt. A csatározás egyes fázisait ismertettük. Ma a kommunisták azt a bombát sütötték el, hogy a kormány tud a monarkisták prágai szervezetéről, de nem tesz ellene semmit. Ezt az állítást persze nem szabad komolyan venni. A szociáldemokraták és a kommunisták összeütközéséből két következtetést vonhatunk le. Az egyik az, hogy a kormány erélyesebb eszközökkel készül föllépni a kommunista agitáció ellen. A másik pedig az, hogy a cseh szociáldemokraták és a kommunisták ma távolabb álla/