Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-22 / 42. szám

Szombat, Jiillus 22. i§ifMSüS.ie A magyar liszt Cseh-Szlovákiában. A Prágai Magyar Hírlap számára elmondta Stux Sándor, a Pesti molnárok és sütök gőzmalma rt. vezérigazgatója. Budapest, julius 21. Ha a magyar gabonapiac helyzetét vizsgáljuk, három tényezőre kell külö­nösen tekintettel lennünk. Elsősorban a gabona világpiaci árára, másodsor­ban a magyar korona kurzusára és harmad- sorban azokra a rendszabályokra és kiviteli illetékekre, amelyeket a kivitel szabályozá­sa céljából a magyar kormány életbeléptet. Minthogy a gabonaforgalomban határidőüz­letek nincsenek és nem is lehetnek az áringa­dozás sokkal érzékenyebben igazodik a kül­földi gabonatőzsdék után. De megállapítható, hogy a világpiaci és a belföldi ár kiegyenlí­tésére törekszik. — Hogy a világpiaci ár és a magyar ko­rona árfolyamának tekintetbevételével mi­lyen lesz a kivitelünk, azt pontosan megál­lapítani nem lehet, mert átmeneti időben va­gyunk és a kormány most foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy mennyi gabonára és kinek adjon kiviteli engedélyt. Nem lehetetlen, hogv újabb engedélyt az idei kampányban nem is fognak kiadni és igy külföldre majd csak az állam maga szállii a Futura utján, ezenkívül pedig azok a kereskedők, akik kapott enge­délyüket még nem használták föl. — Az ezirányu tanácskozásokról azonban még korainak tartom nyilatkozni, annál is inkább, mert Térffy közélelmezési minisz­ter ur a lehető legnagyobb körültekintéssel és minden szempont figyelembevételével ke­zeli ezt az ügyet, hogy az érdekeltek teljes megnyugvással tekinthetnek a döntés elé. Végeredményben azonban a termés milyen­sége és mennyisége fogja megadni a kivitel lehetőségét. — Annyi bizonyos, hogy kivitel lesz. Hi­vatkozom a kormány termésjelentésére, amely az idei termést középszerűnek jelzi. Az időjárás azóta nem volt kedvezőtlen és Így semmi okunk sincsen arra, hogy rosz- szabbat várjunk. Kivitelre főképpen nullás­liszt fog kerülni, elsősorban azért, mert a nul­láslisztnek itthon nincs piaca. De bizonyos mennyiségű rozslisztet is exportálni fogunk. — Hogy hova fogunk lisztet kiszállítani, ez attól függ, hogy hol talál lisztünk legmeg­felelőbb elhelyezést. A legtermészetesebb piacunk Cseh-Szlo- vákia és Ausztria lenne, mely államok leg­közelebb esnek hozzánk. De minthogy Ausztria rossz valutájánál fogva kevásbbé lesz abban a helyzetben, hogy nulláslisz­tünket megfizethesse, marad az abszolút importra szoruló és mint ipari állam, nagy fölvevő képességgel birő régi Csehország legnagyobb vevőnknek. Nagyon kívánatos lenne, hogyha a két állam, Magyarország és Csehország egymással karöltve olyan helyzetet teremtene, mely az itt előrelátha­tóan rövidesen meginduló nagyobb lisztex­portot lehetővé tenné és előmozdítaná en­nek sima lebonyolítását. — Sajnos, nem erre vallanak a legutóbbi hírek, amelyeket Prágából kapunk és ame­lyek értelmében a nagyon jól bevált bejelen­tési eljárás helyett — kétségtelenül korlá­tozó célzattal — az engedélyezési eljárást vezeti be. Ilyen rendelkezések nem alkalma­sak arra — noha átmeneti jellegűnek jelez­ték, — hogy az uj kampányra kedvező ha­tást gyakoroljanak. — Ami az áralakulást illeti, a magyar lisztnek kétségtelenül alkalmazkodnia kell a világpiac áraihoz. Épp oly kétségtelen, hogy a cseh fogyasztóközönség, amely a magyar liszt minőségét még a háború előtti időkből ismeri, szivesen lesz hajlan­dó annak értékbeli fölényét az árakban is kifejezésre juttatni. Ez annyival is inkább remélhető, mivel a háború megszűntével fölvett, kezdetleges exporttevékenység kapcsán a liszt minőségével szemben föl­merült panaszok föltétlenül meg fognak szűnni. Másrészt maga az üzlet is konszo­lidáltabb formában fog lebonyolításra ke­rülni a hívatlan elemek leszorítása követ­keztében. Végső fokon a magyar kormány­nak is az a szándéka, hogy a kivitelre irá­nyuló intézkedések olyanok légynek, ame­lyek az exportra kerülő liszt minőségét kedvező irányban befolyásolják. — Én tehát azt remélem, hogy sikerülni fog az idei évadban Csehországgal egy foly­tatólagos és bizonyára kellemes relációba jutni a lisztexport révén. — Villamos gyújtók behozatalának meg­tiltása. A kereskedelemügyi minisztérium rendelete szerint julius 5-től kezdve elektro­mos gyújtóknak Ausztriából 5 kilogramos csomagokban való behozatala tilos* — Uj óragyár Csehországban. Mint a L. N. je lenti, Junghans, a világhírű pforzheimi óragyár tulajdonosa, cseh órakereskedőknek azt a kijelen­tést tette, hogy rövid időn belül Csehországban óragyárat létesit, melyben a cseh órakereskedők központi szövetsége Is érdekeltséget vállal.-- A prágai terménytőzsde. A tőzsde forgalma ma aránylag elég nagy látogatottság mellett lanyha volt. Ez különösen a gabonapiacon jutott kifejezésre. A búzát (prima) 265—270 koronával kötötték. A rozsot nem keresték. Az árpát 200 koronával értékelték. Zab (prágai) 260—270. Az amerikai liszt, tekintettel a dollárra, megszilár­dult, mig a magyar liszt olcsóbb lett (4.10—4.20). A tengeri változatlan. A lucerna 24—25. vörös lóhere 20. A széna és szalma változatlan. — - A prág^j, húspiac. A mai húspiacon az árak a kővetkezőképpen alakultak: Ürü 12—17.50. borjú 13—16, belföldi sertés 22—26, jugoszláv sertés 20—24, román sertés 17—22, hizott sertés 19—25, ökör eleje 13—17, hátulja 15—20, bika 14—18, tehén eleje 10—14, hátulja 12—17, egy évnél fiatalabb ökör és üsző 6—12 Ke kilogram­monként. — - A kállárak újabb emelése Németországban. Berlinből jelentik: A birodalmi káliszindikátus teg­nap tartott ülésén julius 20-iki érvénnyel a káli árának 25 százalékos emelését határozta el. = Cérnagyár Magyarországon. Budapesti tudó­sítónk jelenti: Az angol fonaltröszt elhatározta, hogy Magyarországon cérnagyárat létesit. A gyártelepet valószínűen Budapesten épitik föl és a Balkán-államok szükségletét is innen fogják el­látni. Az angol megbízottak erre vonatkozóan a magyar kormánnyal megkezdték a tárgyalást. — Gyapjukartel Magyarországon. Budapesti tu­dósitónk jelenti: A szakkörökben egy gyapjukar­tel létesítésének a lehetőségéről tárgyalnak. A rö­vid idő óta folyó előkészítő tárgyalásban részt- vesznek az érdekelt társaságok és bankok. — A magyarországi borpiac. Budapesti tudósí­tónk jelenti: A borforgalomban, mint a Borá­szati Lapok velünk közli, az elmúlt héten erős szilárdulás állott be. Ennek bizonyos fokig a szá­razság is oka. mert a szőlőbogyók az ország egyes részein nagyon visszamaradtak Gyöngyö­sön öt koronával drágult a bor. amelyből pedig nagyobb tételek kerültek eladásra Tokajhegy- alján a termelők tartózkodása folytán további áremelkedés mutatkozik. Eladtak gyöngyösi bo­rokat 50—52, tokaihegyaljait 75—80. bársonvosit 65—70, mórit 65—74, dunaföldvárit 40—45. villá­nyit 50—60, sopronit 60—75. mindszentit 45 ko­ronával. — A pálinkaüzlet szintén megszilárdult, mert a hírek szerint a szesz.kartell a szesz árát abszolút literenként 50 koronával emelni akarja. A mai árak a következők: Törköly 375—380, szilva 440—450, prima seprő 380—400, prima bor­párlat 490—500 korona. — A bortermeléshez szükséges áruk közül a rézgállc dolgában hozott rendelet nem sok előnyt biztosított. A gazdák ma is 200—230 koronás árban vásárolják a rézgá- licot, a bejelentett mennyiség nagyon kevés, úgy hogy valószinüleg kutatni fognak a hatóságok az esetleg elrejtett készletek után. = Nagy szállítmányok a Dunán Magyaror­szágba. Budapesti tudósítónk jelenti: Magyaror­szágba a Dunán való szállítás mind nagyobb mé­reteket ölt. Passauban és Regensburgban körül­belül 6000 vagon német szén van elraktározva, melyet augusztusban szállítanak tovább Buda­pestre. A francia szenet, amely Pozsonyig Prá­gán át vonaton jön, szintén hajón fogják tovább szállítani Budapestre. 2000 vagon sónak a szállí­tása Passauon keresztül szeptember havában kez­dődik meg. Ezzel egyidejűleg jelentik: A folyam- hajózás megkönnyítése ügyében Bukarestben ősz­szel uj Dunakonferencia lesz, amelyen a magyar delegátusok is részt vesznek. A budapesti hajó­gyárak sok bolgár és jugoszláv megrendelést kaptak. — Az áprilisi árviszonyok. Az állami statiszti­kai hivatal 5/6. számú árjelentése közli az áprilisi árviszonyokat. A kimutatás szerint az ország nyugati részében a napi közszükségleti cikkek Indexszáma a márciusival szemben körülbelül 15 százalék emelkedést mutat, mig a keleti részen ugyanezekben a cikkekben 20 százalék csökke­nés mutatkozik. A textil-áru, cipő és férfikalap indexszáma folytonosan sülyed. A köztársaság egész területén e csoport árnivója 4 százalék­kal esett. — Az 1921. évi cukortermelés. Az állami sta­tisztikai hivatal közli az 1920—21. évi cukorter­melés adatait. Eszerint 160 cukorgyár és 12 fino­mító, mely az 1920—21. évben üzemben volt, ösz- szesen 6,272.437 métermázsa finom cukrot és 79.371 métermásza nyerscukrot termelt. — A cseh-szlovák kivitel kilátásai Lengyelor­szágba. A külügyminisztérium gazdasági osztá­lyának közlése szerint a lengyel márka esése Cseh-Szlovákiának Lengyelországba való kiviteli eshetőségeit csökkenti. Mindamellett lehetséges volna, hogy Cseh-Szlovákia kivigyen mezőgaz­dasági gépeket, melyeknek az árát Lengyelor­szágban 40 százalékkal fölemelték. Táblaüveget Belgium szállít, négyzetméterenként négy cseh­szlovák koronával olcsóbban, mint Cseh-Szlová­kia. — - A deviza-árfolyamok napi jegyzése a bécsi tőzsdén. Bécsi tudósítónk jelenti: Tegnaptól kezdve a devizák árfolyamát a szombati nap ki­vételével a tőzsdei szünnapokon is hivatalosan fogják jegyezni. I- - Csökken a Ruhr-vldéki széntermelés. Berlinből jelentik: A júniusi ruhrvidéki szén- termelés a májusi széntermeléssel szemben egy millió tonnával csökkent.- - Amerika külkereskedelme 1921—22-ben Newyorkból jelentik: A junius 30-ikával vég­ződő pénzügyi évben a kivitel értéke 1162 millió dollárral múlja fölül a behozatal érté­két. Árut összesen 3770 millió dollár érték­ben exportáltak, • ezzel szemben 2608 millió dollár értékű árut importáltak. A múlt évben a kivitel értéke 6550 millió dollár volt, a behozatalé pedig 3654 millió dollár.- - Esnek a valuták a bécsi tőzsdén. Bécsi tudó­sítónk jelenti: A kancellár beszédét, melyben ki­jelentette, hogj'- a külföldi valuták rövidesen esni fognak, a devizaközpont tegnapi jegyzései való­ban igazolták. Csaknem az öszes valutákat kisebb árfolyamon jegyezték, mint tegnap és kormány­körökben határozottan hiszik, hogy a valuták ha­nyatló irányzata tovább fog tartani.- - Az osztrák bankjegyforgalom- Bécsi tu­dósítónk jelenti: Az Osztrák-Magyar Bank kimutatása szerint a bankjegyforgalom julius második hetében újabb 33.9 milliárddal emel­kedett s ezzel elérte a 616.8 milliárd koronát­--Az Anglo-bank bécsi fiókjának cégvál- toztaíása. Bácsi tudósitónk jelenti: Az Anglo- bank bécsi fiókjának Anglo-Austrialbank céggé való átváltoztatását megengedték és a kereskedelmi lajstromba bevezették. — A prágai tőzsde. A tőzsde mai irányzata kezdetben tartott volt, később azonban az osztrák korona árfolyamának javulása folytán arbitrázs- papírokban némi szilárdság mutatkozott, mely a hazai papírok árfolyamfejlődésére is jó hatással volt. Bankértékekben csak jelentéktelen forga­lom volt. A Cseh Leszámítoló, a Morva Agrár és a Bankverein keveset javult. Az ipari értékek piacán különösen az arbitrázsértékek eme’ked- tek, később a hazai értékek is. A Ringhoffer 10, az Eisen 22, a Laurin 5, az Invald 4 és a Petro­leum 30 ponttal javult, gyengült a Kolini Spiri­tusz 10, az Alpine és Bergmann 25 és a Cseh cukor 15 ponttal. A kuliszban élénk forga’om volt a Skoda-értékekben, melyek a tőzsdeidő után 450 koronáig emelkedtek. A záróiránvzat tartott volt. A devizapiacon meglehetős forg^om mellett csaknem valamennyi deviza megszilár­dult, Newyork 0.35, Amsterdam 40 ponttal emel­kedett. A szabad forgalomban a márka l.ljji. Bécs 0.01.50 és Budapest 0.05 pont nyereségre tett szert. — A budapesti tőzsde. Budapesti tudósítónk jelenti: A tőzsde mai forgalma a korona alacsony zürichi árfolyama folytán szilárd irányzattal nyílt meg. A kuliszban az árfolyamok egy ideig emelkedő irányzatot mutattak, nevezetesen a Rima, melyet bécsi számlára nagy tételekben vásároltak. A Déli vasút, a Salgó és az Állam­vasutak jelentékenyen emelkedtek. A malomérté­kek piaca szilárd nyitás után lanyha lett s az ár­folyamok lemorzsolódtak, de mégis a tegnapi árfolyam fölött zárultak. A valutapiac szilárd volt s az árfolyamok eddig példátlan nagyságra emelkedtek. A spekuláció folytán még a paritá­son túl is. Igen élénk forgalom volt dollárban, szókéiban, márkában és leiben, mely utóbbi 10.80 koronával elérte a legnagyobb árfolyamát. A tőzsdeidő második felében valamivel nyugod- tabb lett az irányzat s az árfolyamok egy keve­set visszaestek, azonban mégis a tegnapi felett zárultak. A devizapiacon szintén igen élénk for­galom volt.--A bécsi tőzsde. Bécsi tudósítónk jelenti: A korona uiabb gyengülése folytán a tőzsde irány­zata ma igen szilárd volt. Kivételt csak a cseh értékek tettek, melyek a cseh korona alacso­nyabb zürichi árfolyama folytán erősen vissza­estek. A kuliszban különösen az Államvasutak, a Délivasut és az Alpine tettek jelentős árfolyam­nyereségre szert. Az érdeklődés homlokterében a bankértékek állottak, különösen a Lánder- és Anglobank' részvényei, melyekben hossz-irányzat mellett nagy forgalom volt. A hét végére való tekintettel a forgalom később valamelyest gyen­gült, a záróirányzat azonban szilárd maradt. Hogf áll a Morosia? Ma fizettek 100 esehszl. koronáért: Budapesten . . 3355.00 magyar koronát Zürichben ... 11-35 svájci frankot Bécsben .... 77700.00 osztrák koronát Berlinben . . . 1026.70 német márkát —•— Tözsfleárfolfjaniok pénteken, julius 21-én: Prága: Értéktőzsde. Agrárni banka (Ag- Kolini kávé .... 726.— rár Bank). . . . 490.— Kolini petróleum. 315.— Bohemje ..... 1,28.— Kolini szesz . . . 815.— Cseh I n'on Bank 419.— Tejipar rt ............. 487.— B I ndustrial (Cseh Első pilseni sör­iparbank .... 440.— gyár................... 2280.— Pra ger Kredit. Danék és társa . . 348.— (Prágai Hitelb.) 745.— Laurin és Klement 280.— Szlovák Bank . . —Ringhoffer .... 705.— Zivnostenska . . . 413.50 Bécsi Unionbank. 13.— Angiobank (Angol- Prager Eisen . . . 815.— Osztrák Bank . . 52.— Skoda ....... 440 — Wiener Bankv. . . 17.— Papír . ............... 270.— Osz trák hitel ... 16— Cseh nyugati szón 340.— Cseh Cukor .... 1320.- Osztraui szón. . . Kolini műtrágya. 710.— In-svald..................... 928 — ............................. 355.- Friedrich........... —­<11pi ne ....... 290.— Kiadja: Flachbarth Ernő dr. Nyomatott a Deutsche Zeitungs-Aktlen-Gesell- schaft nyomdájában, Prágában. A nyomásért felelős: O. Holik. Devizák: VII/2L V1I/20. 100 hollandi forint . 1807.00 1773.00 Kő 100 német márka . . 9.65 8.70 „ 10O svá.ioi frank . . . 888.— 877.00 „ 100 norvég korona . 778.50 759 00 „ 100 dán korona . . . 1003.00 989.50 „ 100 svéd korona. . .1Z02.50 1184.50 „ 100 olasz lira .... 210.00 207.00 „ 100 francia frank . . 389.00 371.00 „ 1 font sterling.... 205.00 204.00 „ 1 dollár ........ 45.85 46.10 „ 100 belga frank . . . 367.00 359.00 „ 100 spanyol peseta . 716.00 706.50 100 jugoszláv dinár. 53.50 53.75 „ 100 jugoszláv korona —.— —.— „ 100 román lei .... ——.— „ 100 bolgár leva . . . 29.35 29.40 „ 1 török font . 25.60 26.40 „ 100 osztrák korona . 0.115 0.14 „ 100 lengyel márka . 0.76 0.86 „ 100 magvar korona . 3.075 3.125 „ 1 dollár (kábel) . . . 46.075 46.15 „ Budapest. Értéktőzsde. Magyar Hitel .... 2720 Ganz-Dnnubins . . 131000 Osztrák Hitel .... 575 Ganz-villamos. . . . 23000 Ang.-Magyar .... 750 Láng............................ 4475 Les zámítoló................. 795 Lipták ........ 500 Magy.-Olasz................. 317 Schlick.........................1620 Jel zálog....................... 250 Baróti............................1130 Haz ai bank................. 630 Izzó..............................10100 Sal gó........................15100 Gutmann.................. 4850 Rim a .......................... 4225 Klotild......................... 4400 Köz úti ........ 1770 Magyar Cukor . . . 68500 Délivasut................... 3350 őstermelő......................1477 All amvasut .... . 17002 Gutnmi........................ 4600 Ker esk. bank .... 8000 Naschitzi................... — Magy. ált. tkp. . . . 1500 Neuscliloss............... 495 Els ő hazai.................. 26000 Orsz. fa..................• 1300 Bors.-Miskoioi. . . . 4940 Győri olaj ...... 3125 Concordia................... 3325 Szlavónia......................1680 Bud apesti malom . . 8050 Egyes, fa ...... 310 Gizella malom . . . . 2600 Zabolai .........................1810 Hun gária malom . . 5475 Egyes, tkpt............... 2400 Beo csini...................... 13400 Papír.......................... 2975 Északi szén................ 8250 Bóni............................. 4900 Esz tergom-Szászvári 9300 Malom6oky............... — Fel sőm, szén............... 14250 Rézbánvai. ..... 1925 Dra sche................. . 7200 Aegisz ....... 715 Mag nezit.................. 25000 Földhitelbank. . . . 3550 Mag y ált. Kőszén . 36600 Merkúr ....... 380 Urikányi ... ... 15100 Viktória ....... 14300 Adria......................... 18300 Óceán.............................1825 Atl antika.................... — Pálfalvai......................1090 Lev an te....................... — Kóburg . . • .... 3500 Trö szt ........................... — Magyar szalámi . . — Csá ky.......................... 1260 Spódium . ...... 1835 M a gyar Fegyvergyár 14600 Valuták: 1 Napóleon arany6075.— 100 osztr. kor. . . 3.95 1 font sterl. . . 6925.— 100 lei ............... 1000.— 1 do llár.............. 1740.— 100 szokol . . . 3355.— 100 francia frank —.— 100 svájci frank 29800.— 100 német márka 306.— 100 lengy.márka 23.50 100 lira.............. 6975.— 100 holl. forint. —.— Dev izák: Amsterdam . . 59500.— I Prága.............. 3355 — Buk arest . . . 1010.— Stockholm . . . 39900.— Kopenhága . . 33100.— ! Zürich ..... 29700.— Krísztiánia . . 25500.— Bécs................... 3.90 Lon don .... 6125.— ; Szófia............... 950.— Ber lin.............. 304.— Zágráb............... 457.— Róm a ..... 6775.— Newyork . . . —.— Páris................. 12775.— I Varsó............... 28.— Béc s. Értéktőzsde. Magy. koronajárad. . . 18000 F'erdinandsNordb 6700000 Magy. aranyjáradék . — Staatsbahn . . . 438000 Anglobank ........... 48500 Südbahn......................60100 Ban kverein Wr. . . . 12200 Südbahn prioritát . 336000 Bodenkredit............ — Alpine...................... 240000 Kre ditanstalt........ 12500 Krupp....................... 119000 Ung . Kred't .......... 72500 Poldi.......................... 294000 Lan derbank.................54C00 Prager Eisen. . . .710000 Lom bard.................. 2260 Rima.......................... — Mer kúr.................. 5600 c oburg....................... 88500 Osztr.-Magyar Bank . 45000 Salgó.......................... 404000 Uni on Bank Wr . . .11000 Urikány................. — Cse h Union...... 330000 Skoda.......................... 355000 Zsi vnostenská Banka 40000C Ringhoffer................ 605000 Dun agőzhajózás . . 1000000 Magyar cukor ... — Kassa-Oderbergi . . — Inwald................. .840000 Dev izák. Prága ...... 777.00 Kopenhága .... 7727.00 Amsterdam . . 13975.00 London...................1601.00 Zág ráb.....................104.10 Madrid................... 5465.00 Bel grád.................416.15 Róma...................... 1663.50 Ber lin ...... 71.85 New York . . . 35975.00 Brüssel .............. 2862.00 Páris ...... . 3032 00 Bud apest .... 23.95 Stockholm .... 9290.00 Bukarest.............. —.— Zürich ...... 6893.00 Kri stiánia . . . . 6069,00 Varsó ...... 5.82 Berlin. Devizák. Prága ....... 1026.70 Róma ....... 226715 Amsterdam . . . 18377.00 London...................2152.30 Bue nosz Airesz . . 175.00 New York .... —.— Brüsszel .............. 3890.80 Paris........................4169.75 Kri stiania . . . . 803990 Zürich ..... 9488.10 Kopenhága . . 10387,00 Madrid ..•••• —.— Stockholm . . . 1246400 Bécs ....................... 1,38 Hel singfors . . . 1006.70 Budapest................ 30.21 A z ürichi devizaárfolyamok Zárlat VTI/21. VII/20. L00 esehszl. korona . 11.35 11.60 svájci frank 100 magyar korona. 0.35 0.385 „ „ 100 német márka . . 1.09 1,00 „ „ 100 hollandi forint . 205.75 202.50 „ „ 1 dollár..................... 5.21-25 5.2025 „ 1 fo nt sterling . . . 23.20 23,19 „ „ 100 francia frank. . 44.10 43.45 „ „ 100 olasz lira .... 24.25 23.75 „ „ 100 belga frank. ./. 41.75 41.00 „ 100 dán korona . . . 112.25 112.00 „ „ 100 svéd korona . .135.75 135.50 „ „ 100 norvég korona • 86.75 86.50 „ ,, 100 spanyol peseta • 80.90 81.00 „ „ 100 Buen. Air. peso 187,25 187.50 „ „ 100 jugoszláv korona 1.525 1.525 „ „ 100 jugoszláv dinár —.— —.— „ „ 100 osztr kor. (pénz) 0.015 0.0175 „ „ 100 osztr. leb. bankj. —.— 0.02 „ » 100 lengyel márka . 0.085 0.09 „ „ 100 román lei ... . —.— —n „

Next

/
Thumbnails
Contents