Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-18 / 38. szám

Kedd, tanús is. ai mit sem ad vissza abból, amit elvett. Hágá­ban azután kiderült, hogy sem a múlt szá­mára kárpótlást, sem a jövőre biztosítékot j nem hajlandó adni. Ebben az ügyben nem ■ csupán Litvinov elvtárs a vesztes fél, hanem { Lloyd George barátunk is- A genuai konfe­renciát ő akarta. A hágai konferenciát is. És nem csupán akarta, de propagálta, dicsőitette, telekürtölte vele az egész világot® Az angol munkátalanok és az egész proletáriátus előtt úgy állította oda, mint minden betegség, min­den krízis, minden szenvedés egyetemes or­vosságát és végül a sok gyűlés során a sok tanulmányozás végén kiderült, hogy mindez semmit sem ér. Nem panaszkodnánk Lloyd George balsorsa miatt, ha ez a tény legalább fölnyitná az angol nép szemét, amely nép iránt — miniszterelnöke ellenére is — válto­zatlan szeretettel és bizalommal viseltetünk. Az angol népnek nagy kereskedelmi érzéke van s mindig kész a megalkuvásra. Vannak azonban dolgok, amelyekről sohasem lehet megalkudni. A tűz a vízzel, az élet a halál­lal, a becsület a lopással sohasem fog meg­egyezhetni. S ha a szomszédunk pénztárcá­járól tárgyalunk, vigyáznunk kell, hogy a tárgyalás saját tárcánk ellopásával ne vég­ződjék." beepoutiica A rozsnyéi népgyülés. Rozsnyó, julius 17. (Saját tudósítónk táv­irati jelentése.) Rozsnyó és vidékének lakos­sága tegnap egy nagyon látogatott népgyü- lésen, amelyen több mint 9000 ember vett irészt, ünnepies módon megújította azt a régi .követelését, hogy a két magyar gimnáziumot visszaállítsák. Az egyre szakadó eső dacára is a nagy tömeg mindvégig lelkesen kitartott. S z k a 1 o s Emil, a magyar kisgazda párt rozsnyói körzetének titkára nyitotta meg a népgyülést. A megnyitóbeszéd után Szent- I v á n y József nemzetgyűlési képviselő szólalt fel és örömmel megállapította, hogy a munkásság is résztvesz a gyűlésen. Kije­lentette, hogy a kormány ígéreteit komolyan venni nem lehet, miért is szükséges, hogy mindenki sorompóba lépjen veszélyeztetett kulturális jogaink megmentése végett. Fel­szólította a szülőket, hogy az ellenzéki pár­tok irodáiban jelentsék. be azt, hogy gyer­mekeiket magyar középiskolákba akarják járatni és úgy cáfolják meg azt a hazug állí­tást, hogy Rozsnyón nincs szükség magyar gimnáziumra. Majd Körmendy-Ékes Lajos dr. nem­zetgyűlési képviselő emelkedett szólásra és azt hangoztatta, hogy a város őslakosságá­nak össze kell fognia. Rámutatott arra, hogy Rozsnyón a. két magyar gimnáziumban a magyar növendékek kilencven százaléka magyar volt és ezeknek hatvanöt százaléka csak magyarul beszélt. Kijelentette, hogy sérelmeink orvoslása céljából minden törvé­nyes eszközt igénybe fogunk venni és szük­ség esetén készen vagyunk arra is, hogy a külföldi közvélemény elé vigyük panaszain­kat. Azután P e t r o g a 11 i Oszkár dr. a szlo- venszkói és ruszinszkói ellenzéki pártok köz­ponti irodájának igazgatója beszélt és talá­lóan jellemezte azt a rendszert, amely a magyarságot a tudatlanságba akarja taszí­tani és amely lehetővé teszi azt, hogy a ha­tóságok állapítsák meg kötelezően, hogy a gyermekek milyen nyelven tanuljanak. A népgyülés által egyhangúlag elfogadott határozat követeli, hogy Rozsnyó városá­ban a két magyar gimnáziumot ismét felállít­sák, vagy legalább is az ottani államgimná­ziumban az első osztálytól a nyocadikig ma­gyar párhuzamos osztályokat szervezzenek. Sörös Béla indítványára a népgyülés felkérte a jelenlévő Szent-Ivány József és Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselőket, hogy illetékes helyen azonnal közbenjárjanak a határozatnak megvalósítása ércekében. Znak Ferenc dr. szomolnoki római katolikus segédlelkész bejelentette a Szepesség csatlakozását az akcióhoz. Schuster János, kassai k'”-esztényszo:i- ális párttitkár zárószavai után a népgyülés véget ért. Szepesmegye közigazgatási bizottságának ülése. Lőcse, julius 17. (Saját tudósítónk távirati jelentése.) Szepesvármegye közigazgatási bizottsága szombaton, julius 15-én tartott ülést Wrchovszky Ottó dr. zsupáni ta­nácsos elnöklésével, aki megnyitóbeszédében megemlékezett S c h ö n t a g Sámuel dr. svedléri körorvostól, aki nemrégen ünnepelte orvosi működésének ötvenedik évfordulóját. Az ülésen szóbakerült a zólyommegyei közigazgatási bizottságnak valamennyi tör­vényhatósággal közölt az a határozata, hogy az italmérési engedélyeket a jövőben csak szlovákoknak adják meg. Az ellenzéki bizott­sági tagok részéről N i t s c li Andor kunfalvái földbirtokos szólalt fel a nemzeti elvakultság diktálta eme határozat ellen és a polgári jogegyenlőség és a köztársasági demokrácia elvére való hivatkozással tiltakozott ellene. A közigazgatási bizottság mégis csatlakozott Zólyom vármegye soviniszta határozatához. Azután H e f t y Gy. Andor, a szepesi né­met párt főtitkárinak illetőségi ügyét tár­gyalták. Ennek az előzménye az, hogy Hef- tyt meg akarják fosztani cseh-szlovák illető­ségétől, hogy politikai működését lehetetlenné tegyék. Kopasz Árpád dr. jogi érvekkel támogatta Hefty igazát, mig Nitsch Andor azt fejtette ki, hogy Heftynek, a szepesi német­ség öntudatra ébresztőjének üldöztetése szé­les néprétegekbén nagy visszatetszést kel­tett. Wrchovszky Ottó dr. zsupáni tanácsos azt igyekezett bizonyítani, hogy a szóban- forgó esetben nem politikai szempontok ját­szottak közbe, de az, hogy az illetőség elis­merése sok esetben súlyos pénzügyi terheket zudit az államra. A bizottsági tagok közül számosán tartózkodtak a szavazástól. Az ellenzéki bizottsági tagoknak sajnálatos tá­volmaradása miatt a bizottság többsége a zsupáni tanácsos előterjesztése értelmében Hefty illetőségét nem ismerte el. A kereskedelmi és irodai alkalmazottak vasárnapi munkaszQnete. A kereskedelmi és irodai alkalmazottak vasár­napi munkaszünetéről a nyári ülésszak folyamán Klein képviselő törvényjavaslatot nyújtott be a képviselőházhoz. A képviselőház szociálpolitikai bizottsága s egy külön albizottság foglalkozott is a javaslattal, mivel azonban ellene nemcsak a munkaadók foglaltak állást, de a koalíciós pár­tok között sem jött létre a megegyezés, a javas­latot elejtették. A kereskedelmi minisztérium ad­digra is, mig a kereskedelmi és irodai alkalma­zottak vasárnapi munkaszünete külön törvény utján nem nyer szabályozást, a vasárnapi mun­kaszünetre vonatkozó s eddigelé csak Cseh-, Morvaországban és Sziléziában érvényes törvény hatályát külön rendelettel Szlovenszkóra is kiter­jesztette. Az állami földbirtokhivatal átszervezése. A cseh pártok részéről is ismételten fölmerült az a követelmény, hogy az állami földbirtok­hivatalt az egyes politikai pártok túlságos befo­lyásától mentesíteni kell s minisztériummá kell átalakitani. Mivel azonban ez az átalakítás külön törvényt követel, a nemzetgyűlés nyári ülés­szaka pedig már befejeződött, az átszervezés ter­mészetesen csakis az őszi ülésszakban kerülhetne sorra. Ezzel szemben a Trlbuna arról értesül, hogy belátható időn belül csupán az állami földbirtok- hivatal igazgatási választmányának újjászervezé­séről lehet szó. Az igazgatási választmány man­dátuma ugyan még e hónapban lejár, de mert át­szervezéséhez külön törvényes fölhatalmazásra volna szükség, az igazgatási választmány válto­zatlanul folytatni fogja működését mindaddig, mig a nemzetgyűlés idevonatkozóan külön törvényt nem alkot. Felbomlóit a rend Snrgenlandban. Budapest, julius 17. (Saját tudósítónk táv­irata.) A burgenlandi Kismartonban tegnap megkezdték a katonaság kicserélését. A ka­tonák kivonulásakor a rend teljesen felbo­rult. Az állomáshelyüket elhagyó katonák teletem- és táviróhuzalokat vittek el. A bécs- ujhely-^eberfurti táviró szakaszokon az el- szállitmányolás folytán a távíró- és telefon­összeköttetés megszakadt s hetekbe telik, amig a vonalakat helyreállítják. A zűrzavar­ban kóborló rablóbandák alakultak s a la­kosságot rettegésben tartják. A kismartoni csendőrség megerősítésére százhúsz főnyi tiroli katonát vezényeltek ki, de a rendet helyreállítani még nem sikerült. Nem 1 Ke 20 fillér a PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP, hanem csak 95 fillér, ha előfizet. A PRÁGAI MAGYAR HÍRLAP a szlovenszkói magyarság érdekeit szolgálja, kérünk tehát minden lelkes maflyar embert, szí­veskedjék a lapra előfizetni s kérjük: gyűjtsön is előfizetőt a Prágai Magyar Hírlap számára. Aki öt negyedéves előfizetőt gyűjt, negyed évig ingyen kapja a lapot it magyarországi események. A nemzetgyűlésből. _____ A s zombati ülés. A szombati ülés. — Rassay az erzsébetvárosi bombamerénylökröl. — Sándor Pál interpel- j lációja a románok behívásáról. Budapest, julius 17. (Saját tudósítónk jelen- j tése.) A nemzetgyűlés szombat délutáni ülé­séről pótlólag még a következőket kell kö­zölnöm: Rassay Károly a Héjjasról szóló interpellációjában előadta a többi közt, hogy sok bűncselekmény maradt megtorlatlanul, igy az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett bombamerénylet is. S e s e v i c s és Ru m- b o 1 d Attila (akik a Britannia-szálló esetei­ből ismeretesek), embereket toboroznak, hogy eljárjanak azok ellen a képviselők ellen, akik a nemzetgyűlésen szóvátették az atrocitáso­kat. Az Erzsébetvárosi Kör ellen elkövetett merénylet után Kocsovics István pincér Se- sevicsben fölismerte azt a fiatalembert, akit a telefonfülkében talált s aki nem akarta át­adni neki a kagylót, hogy hirt ne adhasson a merényletről. Amikor őt a rendőrségen ki­hallgatták, ott látta Sesevicset is. Kocsovics előadta, hogy a személy azonosságában nem tévedhetett. A rendőrség azonban utóbb Se­sevicset nem találta; azt mondották, hogy megszökött s igy a szembesítést, amit a pin­cér kívánt, nem lehetett megtartani. Egy má­sik tanú (Dankovszky) pedig azt vallotta, hogy Sesevics a Spolarits-kávéházban tar­tózkodik. A bűncselekmény ilyenformán ma­radt megtorlatlanul. (Nagy zaj az ellenzéken.) Fölkiáltások: Klebelsberg az állását kötötte hozzá­Klebelsberggróf: Csak erélyes nyo­mozást Ígértem. Sándor Pál interpellációjában azt ku­tatja, hogy honnan keletkezett az a szeren­csétlen gondolat, hogy a zsidók hívták be a románokat? Jöttek a vádak, egy egész hit- íelekezet ellen, hogy bolsevisták voltak, hogy aláaknázták az országot, később megoldot­ták ezt a vádat azzal, hogy muszkavezetők módjára behozták a románokat. Plakátok jelentek meg, amelyeken a zsidók beleka­paszkodtak a menekülő románok lábába, hogy visszatartsák őket. A zsidóságot a cionisták a legerősebben támadják, mert zsi- dóvallásu magyaroknak tartják magukat. Biróság elé kell vinni, akik bűnösök, elsősor­ban azokat, akik behívták a románokat. Fölkiáltások a jobboldalon: Itt akarták tar­tani őket! Sándor Pál: Hogy tudnak önök kezet- fogni a zsidósággal, amelyről azt hiszik, hogy képesek lettek volna a románokat idehozni, azokat a románokat, akik egyedül nem eman­cipálták a zsidókat. Azt mondják, hogy a bol- sevizmus zsidóuralom volt. Akkor hogy mondják, hogy a zsidók hívták be a románo­kat a saját uralmuk megdöntésére. Nemcsak a zsidók ügye, hanem a bolsevizmus ügye is, hogy ez a kérdés íölderittessék. Kilenc név van forgalomban, köztük előkelő nevek, akik a kurzus megalapításában is résztvettek és az a vád ellenük, hogy ők hívták be a romá­nokat. Ha ez bebizonyosodnék; akkor az annyit jelent, hogy a kurzus erkölcstelen alapon áll. Éppen olyan érdeke a másik félnek is, hogy ez a kérdés tisztáztassék, mint a zsidóságnak is érdeke, mert egyaránt kompromittálva vannak. Nem a vallás szerint kell megítélni az embereket, hanem aszerint, hogy ki mint viselkedik, mindenkit a tettei után kell meg­ítélni. (Gaál Gaszton és Mayer János igenlőleg bólintanak.) Sándor Pál: Már nem lehet egyszerűen j belekiabálni, ha valamilyen kérdésről van szó: Zsidó! Zsidó! és ezzel elintézettnek te­kinteni a kérdést, mert ezen már túl vagyunk. A magyar társadalom sok ezrei fogadták a román tiszteket és akkor megbotránkozást kelt, hogy néhány zsidó is érintkezett velük. Az igazság az, hogy minden oldalon vannak csirkefogók, akik az ellenséggel szóbaálla- nak. Nem lehet a kereszténység összeségét sem felelőssé tenni a fehér terror miatt. Éle­temnek talán az egyetlen hazugsága volt az, hogy a külföldi lapokban állandóan tagadtam, hogy itt fehér terror lett volna. Tehát a zsi­dóságra sem lehet ráfogni azt, hogy a zsidó­ság csinálta a bolsevizmust és ő hívta be a románokat. A mai ülés. Budapest, julius 17. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) A nemzetgyűlés mai ülésén Szcitovszky alelnök bejelentette, hogy H a 11 e r István sürgős interpellációt jegyzett be a nemzeti kisebbségeknek a Népszövet­ségben való védelme tárgyában. Erre félhá­romkor térnek át- Térfy Béla közélelmezési miniszter bemutatta a gabonaellátásról szóló törvényjavaslatot, ezután folytatták az in- demnitás vitáját. Az első szónok Pintér László a drágaság forrását a bankokráciában látja s követeli, hogy azokat a bankokat, amelyek hazafiatlan magatartást tanúsítanak, szüntessék meg. vagy legalább is büntessék meg. Az előfor­duló atrocitások nemcsak magyar jelenségek. Rathenau meggyilkolása után Németország­ban sem szűnt meg a garázdálkodás és ter­mészetes, hogy Magyarországon sem lehet ilyen kilengéseket elkerülni- Sokat beszélnek — mondotta — Garamiról, de nem beszélnek arról, hogy tagja volt a forradalmi tanácsnak s hogy most a külföldön dolgozik Magyaror­szág ellen. Azután Rupert Rezső cikkét ol­vassa föl, amelyet az ellenforradalom idején irt s amelyben a zsidókat támadja. Ha Peidl és Peyer nem lettek volna miniszterek — mondotta — Kun Béla nem szökhetett volna meg. (Peidl közbekiált: Nem igaz!) Pintér: Igaz- Ott voltam. A kormánypárton időközben észrevették, hogy az ellenzék részéről föliratkozott kép­viselők nincsenek benn az ülésteremben s erre fölszólították Pintér képviselőt, hogy fe­jezze be beszédét, hogy az ellenzéket szólás­jogától elüssék. Mire azonban Pintér befe­jezte a beszédét, az ellenzék egy jelenlevő tagja és pedig Szabó József kereszíényszo- cialista képviselő kért szót. Szabó József felszólalásában kijelentette, hogy részben aláírja azt, amit Pintér László mondott, de mindamellett a javaslat ellen fog szavazni, mert nincs bizalommal a kormány­nyal szemben. A kormány ugyanis rendeleti­leg szabályozta a választójogot s a titkos sza­vazás elejtésével hatalmas korrupciót terem­tett s hamis népakaratot juttatott kifejezésre, úgy hogy ilyen körülmények között minden­ről lehet beszélni, csak demokráciáról nem- A kormány a szocialistákkal tárgyalásokat folytatott, úgy hogy a szocialisták nem is panaszkodhatnak annyira a választási vissza­élések miatt, mint a többi pártok. Erre nincs is okuk. A kormány öt pártot létesített, ame­lyek mind gyengítették a kereszténytábor erejét. Azt hitte a kormány, hogy bármelyik párt kerüljön is fölül, csakis ő nyerhet. Eb­ben azonban tévedett. Kétségtelen, hogy a 25 piros szekfütől elment a kormány kedve éppen úgy, mint attól a hangtól, amelyet a szocialisták ma használni szoktak. A szo­cialistákkal szemben kissé elszámitotta ma­gát a kormány. Csakis okos szociálpolitiká­val lehet meggátolni az ország további le- rongyolódását. Ma csak egy probléma van s ez a drágaság letörése. Nem hiszi, hogy a kormány erre képes volna. Az ülés tart. A budapesti antantbizottság augusztus l.-éig akar maradni. A bizottság és a magyar lapok támadása. Budapest, julius 17. (Saját tudósitónk táv­irata.) A Nemzeti Újság arról értesül, hogy a nagykövetek tanácsa a minap jegyzékben szólította föl a budapesti ellenőrző bizottsá­got, hogy munkálatait julius 15-ikéig fejezze be és Magyarországot mielőbb hagyja el. A bizottság válaszában kifejtette, hogy munká­ját csak augusztus elsejéig tudja befejezni és most várja a nagykövetek tanácsának táv­iratát, amely elrendeli a likvidálás határozott időpontját. A bizottság tegnap délutáni érte­kezletén megvitatta a magyar sajtóban a bi­zottsággal kapcsolatosan megjelent közlemé­nyeket. Elhatározta, hogy ha a magyar sajtó nem hagyja abba támadásait az ellenőrző­bizottság ellen, akkor a bizottság kénytelen lesz a magyar kormányt fölszólítani, hogy a sajtót ebben a kérdésben hangjának mérsék­lésére utasítsa. A lap ehhez hozzáfűzi: „Ha a konferencia ezt a határozatot valóban meg­hozta, akkor ki kell jelentenünk, hogy a ma­gyar sajtó szabad és független s a kormány­nak a véleménynyilvánítás irányítására még az antant fölszólitására sincs joga. A sajtónak épp oly kellemetlen, mint a bizottságnak, hogy állandóan foglalkoznia kell a bizottság ügyeivel." Eljárás Héjjas ellen. Budapest, julius 17. (Saját tudósítónk tele­fonjelentése.) Bethlen miniszterelnök Rassay Károly interpellációjára adott válaszában ki­jelentette, hogy véleménye szerint Héjjas Iván ellen nyilatkozata miatt eljárásnak van helye. Polányi Aladár dr. főügyészhelyettes ma ebben az ügyben az igazságügyminiszter­nél iárt.

Next

/
Thumbnails
Contents