Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)
1922-07-15 / 36. szám
Szombat, julius 15. Elodázták a nemet moratárinmt A jóvátételi bizottság ideiglenes válasza a német jegyzékre. — A júliusi részletet Németországnak meg kell fizetnie. — Lloyd George meghajolt a francia álláspont előtt. 5C jóvátétel! bízottsás válaszolt a német kormánynak szerdai és a jóvátételi fizetésekre 1925-ig moratóriumot kérő jegyzékére. 'A válasz ideiglenes s ezeket tartalmazza: A Jóvátételi bizottság elismeri, hogy a márka elértéktelenedésének egyik oka a jóvátételi fizetésekben keresendő, azt hiszi azonban, hogy a nehézségeken kizáróan a bizottság által ajánlott pénzügyi reformok ntján lehet segiteni. Mihelyt megérkezik a garanciabizottság jelentése, amely az említett rendszabályok alkalmazását tartalmazza, a jóvátételi bizottság a jegyzékre azonnal részletesen fog válaszolni. A bizottság figyelmezteti Németországot, hogy július 15-én esedékes 32 millió aranymárkát meg kel! fizetnie. Ez a válasz jellemzi az antant-kormányok együttesének határozatlanságát s jellemző tünete annak, hogy a francia hivatalos álláspont még mindég a régi alapon áll és csökönyösen ragaszkodik a valóság által ezerszer megcáfolt s a békeszerződésben foglalt ; holt betűhöz. Az a körülmény, hogy a moratórium kérdésében a döntést elodázták, bi- ;zonysága annak, hogy a hajbakapás veszedelme nélkül lehetetlen a francia és az angol álláspontot teljesen összeegyeztetni s hogy a fenyegető bajok ellen a legkényelmesebb, a kitérő utat választják. Akik azt hitték, hogy most, amikor a jóvátétel kegyetlensége lés tökéletes abszurditása oly markánsan beigazolódott, az antant gondolkodásában végre íölébred a józan belátás — nagyot csalódjak. Az antantot tovább viszi a maga utján ja francia gyülöletpolitika, amely nem ismer igazságot, emberiességet és észszerű belátást. Ez a politika győzedelmeskedett a jóvá- ftételi bizottság tegnapi döntésében s különösen a döntésnek abban a részében, mely a júliusi részlet megfizetésére vonatkozik. Ez a politika hatalmas hatóerővel bir a szövetségesekre s le tudja szerelni a még oly határozott ellenkező álláspontot is. A francia merev álláspont ugyanis, mely tegnap a jóvátételi bizottság határozatában megnyilvánult s amelyet tegnapelőtt oly ; hangosan hirdettek a szélső nacionalista újságok, éles ellentétben áll az angol hivatalos politika nyilatkozataival. Az angol politikusok nyilvánvalóan a . moratórium mellett foglaltak állást s azok számára, akik már azt remélték, hogy Lloyd George álláspontja Keynes elveivel fog találkozni: a tegnapi események a kiábrándulás hideg zuhanyát jelentik. Lloyd George asszimilálódott a francia hangulathoz s a tegnapi nap folyamán tett kijelentéseiben már ;igyekszik Poincaré szájaize szerint beszélni. Lloyd George ugyanis tegnap fogadta az angol gyárosok szövetségének képviselőit s a jóvátételről szólva úgy nyilatkozott, hogy kívánatos lenne a Jóvátétel keresztülvitelét a békeszerződés határozatainak megfelelően effektuálni, de csak azzal a feltétellel, hogy önmagunknak ne ártsunk többet, mini Németországnak. A garanciabizottság jelentésű előtt a kormány nem határozhat véglegesen. A garanciabizottság meg fogja magyarázni, vájjon Németország államcsődje félrevezetés akar-e lenni, vagy a inárka állása szükségszerű következménye-e a németországi állapotoknak. A német külkereskedelem helyzete semmiesetre sem olyan kedvező, mint a bizottság néhány tagja hiszi. Rathenau véleménye szerint a mai külkereskedelem a háborít előttinek mindössze 25 százalékát feszi. A franciák 40 százalékra becsülik, azonban feltéve, hogy a francia adatok helyesek, vájjon exportálhat-e Németország ezen az alapon több tőkét s vásárolhat-e több élelmiszert, mint a háboru előtt? így beszelt tegnap Lloyd George, aki úgy látszik, nem birja, vagy nem akarja dűlőre vinni az európai politikai és gazdasági veszedelmet jelentő jóvátételi kérdést Lehetséges, hogy messzebbmenő céljai vannak, hogy ma megfelel terveinek a moratórium elodázása, mert oly hírek kerültek forgalomba, hogy Lloyd George az egész függő kérdés-komplexum: a német jóvátétel és a szövetségesek adóssága kérdésében szeretne döntö lépéseket tenni. A P e í i t Journal Lloyd George terveit ezekben foglalja össze: Lloyd George javasolni fogja Francia- ország háború alatt keletkezett angol tartozásainak részleges, vagy esetleges télies elengedését Amennyiben a teljes elénr gedés mellett történik meg a döntés, Lloyd George alighanem maga vezetne küldöttséget Washingtonba és ott — nem kérné Anglia háborús eredetű tartozásainak elengedéséi, hanem újból vállalná a tartozást és kamatterheit, hivatkoznék egyúttal arra is, hogy Anglia a háboru nehéz hagyatéka, a súlyos gazdasági helyzet és amerikai adósságainak erős nyomása ellenére elengedte követeléseit Franciaországgal szemben és ielhivná Amerikát, hogy kövesse az angol példát a francia adósságok törlésével. Ennek megtörténte után Lloyd George uj konferenciát hozna javaslatba, mely a jondoni fizeiési tervet revidiálná s a nemzetközi kölcsön kérdésével is foglalkoznék. Az angol miniszterelnököt e tervében valószínűen az angol közvélemény áramlatainak mérlegelése vezeti és feltehető, hogy ezt a nagy tervét Lloyd George könnyebben tudná népszerüsiteni az angol közvélemény előtt, mint a harmadfélesztendős moratóriumot A moratórium engedmény lenne Németországnak, mig Lloyd George tervét úgy lehet beállítani, mint Európa nagyszabású újjáépítését Franciaországra igen jó üzlet volna, ha Lloyd George odahaza s Washingtonban keresztülvinné állítólagos javaslatát, mert az angol és amerikai adósságok törlése nagyobb megkönnyebbülést jelentene a francia pénzügyek szempontjából, mint a német jóvátétel hozadéka a legkedvezőbb esetben. Ez a terv kielégíthetné Poincarét is, mert módjában volna politikai sikert kovácsolhatni belőle s arra hivatkozhatnék, hogy Anglia és Amerika sohasem szánták volna el magukat ily nagy áldozatra, ha a francia kormány nem tart ki a végsőkig a „jogos igények" érvényesítése mellett. A politika a lehetőségek művészete. Lloyd George talán ma nem tartja lehetőnek a német moratóriumot s deferál Poincaré előtt, mert egy távolabbi lehetőség gondolata él benne. Lloyd George és Foiscaré találkozása nesrs halasztható el. London, július 14. Az alsóház tegnapi ülésén Wedgewood azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy a német moratóriumra vonatkozó kérelem ügyét kiveszik-e a jóvátételi bizottság kezéből. Lloyd George azt válaszolta, hogy ő ezt nein mondotta. Wedgewood erer újból megkérdezte a miniszterelnököt, hogy szándékában van-e a Poincare- val való személyes tárgyalást, amelyen a márka zuhanásával s ennek a jóvátételre való visszahatásával akarnak foglalkozni, mindaddig elhalasztani, míg a két kormány a jóvátétel! fizetések leszállításában meg nem egyezik? Lloyd George az felelte, hogy véleménye szerint a jelenlegi viszonyok az ösx- szejöveíel elhalasztását nem engedik meg. A moratórium francia föltételei Paris, július 14. (Saját tudósítónktól.) Az Éclair arról értesül, hogy a jóvátételi bizottság valószínűen megadja a moratóriumot Németországnak a következő föltételekkel: 1. Szövetségközi pénzügyi ellenőrzés Németországban, 2. fizetési haladék Franciaország kiifső adósságai részére, 3. nemzetközi jóvátételi kölcsön Németországnak. A Morgan-bizotíságot valószínűen újból meghívják, hogy a kölcsön kérdéséről szóló tárgyalást folytassák vele. . Páris. julius 14. (Saját tudósítónk jelentése.) A jóvátételi bizottság válaszát csak a késő esti órákban adták át a német államtitkároknak, mer Bradbury angol delegátus vonakodott a jegyzéket aláírni. Dubois és Bradbury között a jegyzék szövegezéséről heves vita folyt. Bradbury előreláthatólag hétfőn érkezik vissza Parisba. A francia sajtó képviselőit tegnap este tájékoztatták a helyzetről s figyelmeztették őket arra, hogy a jóvátétel! kérdés végleges megoldásáról van szó. A francia delegátusok tegnapi sikere és az ideiglenes jegyzék szövege kedvező előjelnek tekinthető. Mivel mindenki lismeri a moratórium szükségességét, a kérdés csak a garanciák körül van, amelyek mellett Németországnak a moratórium megadható. Úgy hírlik, hogy Bradbury a szigorú pénzügyi ellenőrzést jelölte meg legbiztosabb garancia gyanánt. A belga delegátus a német adósságok leszállítása mellett foglalt állást. A francia delegátus hangoztatta, hogy Franciaországnak kézelfogható biztosítékokra van szüksége. Francia körökben arra gondolnak, hogy a német részvénytársasági tőkék egy része szolgálna biztosítékul. Berlinben kedvezően Ítélik meg a választ Berlin, julius 14. (Salát tudósítónktól.) Itteni kormánykörökben a párisi tárgyalások eredményét kedvezően Ítélik meg s azt hiszik, hogy a következő két évre szóló moratóriumot oly formában fogják megadni, hogy a hónapos fizetéseket 20 mililó arany- márkában állapítják meg. A Franciaország által követelt pénzügyi ellenőrzés, úgy hiszik, mérsékeli lesz s a német pénzügyi szuverenitást nem fogja megsérteni. Rassin a jóvátételről. Prága, julius 14. Rassin dr. volt csehszlovák pénzügyminiszter a jóvátételi kérdésről a Prager Presse-ben a következőképpen nyilatkozott: — Helytelennek tartom Németországnak azt a kísérletét, hogy valutájának megsemmisítésével érje el a jóvátételek bizonyos csökkentését Ebben a kérdésben nemcsak pénzügyi, de erkölcsi és pacifista jellegű okok is nagy szerepet játszanak. Ha Németország nem fizetné meg a Franciaországban és Belgiumban okozott károkat, akkor ez nagyban emelné a materialista szellem jelentőségét. A háboru utáni időkben, ha a normális viszc. nyokhoz akarunk visszatérni, elsősorban s etikai tényezők fontosságát kell hangozta nunk. Egy ilyen irányú német kisérleí tenné szetesen súlyosan hátráltatná Európa erköl esi gyógyulását. A magam részéről azt hí szem, hogy Németország súlyos garanciái mellett bizonyos könnyítéseket fog kapni a jóvátétel kérdésében. Rassin dr. véleménye szerint a márka többé álig menthető meg. sőt idővel még rosszabbodni fog. Nemzetközi kölcsönről a bankárbizottság ilyen körülmények között aligha fog tárgyalni. Egy amarikai nagyiparos Mémeterszág megsegitsógérőL München, julius 14. (Saját tudósítónktól.) Münchner Neueste Nachrichten tudósítója beszélgetett az amerikai nagyipar egyik tekintélyes' képviselőjével s a beszélgetés folyamán a következő kérdéseket intézte hozzá- Mivel Amerika a kommunista és dffctatórikm Oroszországnak nem hajlandó hitelt adni. re- mélheti-c a nyílt vagy burkolt szocialista Irtn - mányzatu Németország Amerika pénzügy; segítségét? Az amerikai nagyiparos erre a kérdésre határozott „nemmel" válaszolt. Megkérdezte az újságíró azt is, mi a véleménye az amerikai nagyiparosnak a tárgyalás alatt álló német kivételes törvényről. Az merikai ezt válaszota: — Szabad köztársaságban kivételes törvény nem lehet, mert az osztálytörvények ellenkeznek az alkotmányosság elvéveL fi hágai konferencia csődje. ügy lehet, hogy Európa a hágai konferencia fölborulása folytán megint szegényebb lesz egy reménységgel, amelynek auspi- cíumai ugyan már kezdettől fogva eléggé baljóslatnak voltak. A hágai tárgyalás ren I- jét — az élesebb összeütközések elkerülése céljából — úgy állapították meg, hogy a nyilvánosságot teljesen kizárták s az egyes delegációk közveíetlen érintkezését is erősen korlátozták. A konferencia tárgyi és elvi ellentéteit azonban formális kautélákkal nem lehetett letompiíani. A hosszú ideje lappangó válság a magántulajdon kérdésével foglalkozó albizottságban tört ki, holott a dolgok mai állása mellett az összeütközés a hitelek kérdésében látszott legvalószínűbbnek. G r e a m lord, a bizottság angol elnöke, talán a sürgető francia politika nyomása alatt, végül is tabula rázát akart teremteni. Világosan megszövegezett kérdéseire az oroszok is nyíltan és világosan feleltek s válaszukból kiderült, hogy sem a magántulajdon visszaadására, sem kárpótlásra nem hajlandók. Némi engedékenységet csupán az európai államoknak adandó koncessziók körül nyújtottak, de ezt is a hitelek megadásától tették függővé. Természetes, .hogy a konferencia nem orosz bizottságának tagjai a jelenleg végleg kiélezett helyzet ellenére sem akarják az utolsó reményt föladni. A bizottság vezértagjainak tanácsa végső kísérletképpen a konferencia hangulatát igyekszik kipuhatolni, jól tudva, hogy ha akár angol, akár francia részről történnék kísérlet a megszakításra, ez újabb propagandára adna alkalmat az oroszoknak. Az orosz koncessziók jegyzékéből kiderül, hogy a szovjetkormány nem hajlandó meggondolás nélkül odadobni kiaknázható nyersterményeit az idegen tőkének. A jegyzék szerint csak nagyon kevés bányát engednének át a. külföldi tőkének; jobbára csak petróleum szerepe! a listán; az a petróleum, amelytől annak idején már Genua is illatos volt s amelyben Anglia, Amerika és Belgium egyformán érdekelve vannak. Angliát azonban az orosz delegáció e kitűnő taktikai fogása nem vezette félre, Anglia kevesli a jelenlegi engedményeket. A londoni City nagyobb befolyással volt a konferencia angol résztvevőinek állásfoglalására, mint a Westminster. A konferencia összeomlásáért való felelősség az antantot éppúgy terheli, mint Oroszországot. Igaz, hogy az oroszok sokszor túlfeszítették a húrt s intranzigens magatartásukkal még a jóhiszemű semlegesek előtt is sokat ártottak maguknak, viszont tagadhatatlan Franciaország megfontolt szándéka, amellyel a hágai konferenciát eleve halálra ítélte. Szerencse, hogy Európa már hosszú ideje a „valahogy csak lesz, mert valahogy mindig volt" kvietista filozófiájából él, különben nehéz lenne a végleg ősszekuszálódott helyzetből uj kivezető utat találni. Poiacaré előre látta a konferencia összeomlását, Kopeuhága, julius 13. Poincaré a■ Bérli n s k e Tidende párisi tudósítója előtt kijelentette, hogy az orosz delegáció kihívó magatartása folytán előre látta a hágai konferencia összeomlását. Teljesen lehetetlenné tette az orosz delegáció, hogy vele tárgyalást folytassanak. Franciaország kénytelen Tesz rövidesen a szovjetkormány veszedelmes szándékait formálisan leszögezni, de azt kívánja, hogy e lépésében a szövetséges hatalmak egységesen támogassák- Az -az egy bizonyos, — mondotta Poincaré — hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan és nem lehet hosszú életű. Krassin nyilatkozata. FIága, julius 14. Kraszin a hollandi kommunista „Tribüné" egy munkatársa előtt úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a konferencia a szövetségesek hibájából véglegesen meghiúsulna, az orosz delegáció vissza fog térni Moszkvába. Meg van győződve róla, hogy elsősorban Olaszország, de utána a többi állam is külön tárgyalást fog kezdeni a szovjetkormánnyal. Berlin, julius 14. (Saját tudósitónktól.) Jól értesült forrásból közük tudósitónkkal, hogy Kraszin Hágából tegnap ideérkezett és az orosz követségen több órán keresztül tárgyalt C'sicserinnel. Moszkvában állítólag kritikus szemmel figyelik a hágai helyzetet, de még mindig nem adták fel azt a reményt, hogy végre is sikerülni fog az európai hatalmakkal megegyezésre jutni. Lloyd George a konferencia összeomlásáról. London, julius 14. Lloyd George az alsóházban egy interpellációra adott válaszában azt mondotta, hogy a hágai konferencia végleges megszakításáról hivatalos jelentés még nem érkezett, tagadhatatlan azonban, hogy erre a pontra érkeztünk. Reméli, hogy még a parlamenti szünet előtt nyilatkozhatni fog a konferenciáról. Rövid külpolitikai szemle. A Times konstantinápolyi jelentése szerint az angoraf kormány lemondott, minthogy a nemzei- gyüiés elutasította azt a javaslatát, hogy az uj minisztert a kabinet jelölje ki. Az uj minisztériumot e hónap 16-án választják meg. • Colliiis-t az ir hadsereg főparancsnokává nevezték ki, hadügyminiszter Owen 0‘Uffy lett A kormány kiáltványban jelenti ki, hogy szilárd szándéka a népfenség tekintélyét helyreállítani s minden grófságban a személyes szabadságot és a gazdasági élet akadálytalan menetét biztosítani. * Franciaország és Belgium között újabb tárgyalás folyik a két állam szorosabb gazdasági együttműködése céljából. Van de Vyvere gazdaságiiéi miniszter fogja belga részről a tárgyalást vezetni \ BnBnwJQtiMEas aUHMHHPMMBVMMHHMBBBSDlBHnBBnUBMHBnEnnonnBI ananaLUSRSSOniXBMJI
