Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-15 / 36. szám

Szombat, julius 15. Elodázták a nemet moratárinmt A jóvátételi bizottság ideiglenes válasza a német jegyzékre. — A júliusi részletet Németországnak meg kell fizetnie. — Lloyd George meghajolt a francia álláspont előtt. 5C jóvátétel! bízottsás válaszolt a német kormánynak szerdai és a jóvátételi fizeté­sekre 1925-ig moratóriumot kérő jegyzékére. 'A válasz ideiglenes s ezeket tartalmazza: A Jóvátételi bizottság elismeri, hogy a márka elértéktelenedésének egyik oka a jóvátételi fizetésekben keresendő, azt hiszi azonban, hogy a nehézségeken kizáróan a bizottság által ajánlott pénzügyi reformok ntján lehet segiteni. Mihelyt megérkezik a garanciabizottság jelentése, amely az em­lített rendszabályok alkalmazását tartal­mazza, a jóvátételi bizottság a jegyzékre azonnal részletesen fog válaszolni. A bi­zottság figyelmezteti Németországot, hogy július 15-én esedékes 32 millió aranymárkát meg kel! fizetnie. Ez a válasz jellemzi az antant-kormányok együttesének határozatlanságát s jellemző tünete annak, hogy a francia hivatalos állás­pont még mindég a régi alapon áll és csö­könyösen ragaszkodik a valóság által ezer­szer megcáfolt s a békeszerződésben foglalt ; holt betűhöz. Az a körülmény, hogy a mora­tórium kérdésében a döntést elodázták, bi- ;zonysága annak, hogy a hajbakapás vesze­delme nélkül lehetetlen a francia és az angol álláspontot teljesen összeegyeztetni s hogy a fenyegető bajok ellen a legkényelmesebb, a kitérő utat választják. Akik azt hitték, hogy most, amikor a jóvátétel kegyetlensége lés tökéletes abszurditása oly markánsan be­igazolódott, az antant gondolkodásában vég­re íölébred a józan belátás — nagyot csalód­jak. Az antantot tovább viszi a maga utján ja francia gyülöletpolitika, amely nem ismer igazságot, emberiességet és észszerű belá­tást. Ez a politika győzedelmeskedett a jóvá- ftételi bizottság tegnapi döntésében s különö­sen a döntésnek abban a részében, mely a júliusi részlet megfizetésére vonatkozik. Ez a politika hatalmas hatóerővel bir a szövetségesekre s le tudja szerelni a még oly határozott ellenkező álláspontot is. A francia merev álláspont ugyanis, mely teg­nap a jóvátételi bizottság határozatában megnyilvánult s amelyet tegnapelőtt oly ; hangosan hirdettek a szélső nacio­nalista újságok, éles ellentétben áll az angol hivatalos politika nyilatkozatai­val. Az angol politikusok nyilvánvalóan a . moratórium mellett foglaltak állást s azok számára, akik már azt remélték, hogy Lloyd George álláspontja Keynes elveivel fog ta­lálkozni: a tegnapi események a kiábrándu­lás hideg zuhanyát jelentik. Lloyd George asszimilálódott a francia hangulathoz s a teg­napi nap folyamán tett kijelentéseiben már ;igyekszik Poincaré szájaize szerint beszélni. Lloyd George ugyanis tegnap fogadta az angol gyárosok szövetségének képviselőit s a jóvátételről szólva úgy nyilatkozott, hogy kívánatos lenne a Jóvátétel keresztülvite­lét a békeszerződés határozatainak megfe­lelően effektuálni, de csak azzal a feltétel­lel, hogy önmagunknak ne ártsunk többet, mini Németországnak. A garanciabizottság jelentésű előtt a kormány nem határozhat véglegesen. A garanciabizottság meg fogja magyarázni, vájjon Németország állam­csődje félrevezetés akar-e lenni, vagy a inárka állása szükségszerű következmé­nye-e a németországi állapotoknak. A né­met külkereskedelem helyzete semmieset­re sem olyan kedvező, mint a bizottság néhány tagja hiszi. Rathenau véleménye szerint a mai külkereskedelem a háborít előttinek mindössze 25 százalékát feszi. A franciák 40 százalékra becsülik, azonban feltéve, hogy a francia adatok helyesek, vájjon exportálhat-e Németország ezen az alapon több tőkét s vásárolhat-e több élel­miszert, mint a háboru előtt? így beszelt tegnap Lloyd George, aki úgy látszik, nem birja, vagy nem akarja dűlőre vinni az európai politikai és gazdasági vesze­delmet jelentő jóvátételi kérdést Lehetséges, hogy messzebbmenő céljai vannak, hogy ma megfelel terveinek a moratórium elodázása, mert oly hírek kerültek forgalomba, hogy Lloyd George az egész függő kérdés-kom­plexum: a német jóvátétel és a szövetsége­sek adóssága kérdésében szeretne döntö lé­péseket tenni. A P e í i t Journal Lloyd George terveit ezekben foglalja össze: Lloyd George javasolni fogja Francia- ország háború alatt keletkezett angol tar­tozásainak részleges, vagy esetleges tél­ies elengedését Amennyiben a teljes elén­r gedés mellett történik meg a döntés, Lloyd George alighanem maga vezetne küldött­séget Washingtonba és ott — nem kérné Anglia háborús eredetű tartozásainak elen­gedéséi, hanem újból vállalná a tartozást és kamatterheit, hivatkoznék egyúttal ar­ra is, hogy Anglia a háboru nehéz hagya­téka, a súlyos gazdasági helyzet és ame­rikai adósságainak erős nyomása ellenére elengedte követeléseit Franciaországgal szemben és ielhivná Amerikát, hogy kövesse az angol példát a francia adósságok törlé­sével. Ennek megtörténte után Lloyd Ge­orge uj konferenciát hozna javaslatba, mely a jondoni fizeiési tervet revidiálná s a nemzetközi kölcsön kérdésével is foglal­koznék. Az angol miniszterelnököt e tervében va­lószínűen az angol közvélemény áramlatai­nak mérlegelése vezeti és feltehető, hogy ezt a nagy tervét Lloyd George könnyebben tudná népszerüsiteni az angol közvélemény előtt, mint a harmadfélesztendős morató­riumot A moratórium engedmény lenne Né­metországnak, mig Lloyd George tervét úgy lehet beállítani, mint Európa nagyszabású új­jáépítését Franciaországra igen jó üzlet vol­na, ha Lloyd George odahaza s Washington­ban keresztülvinné állítólagos javaslatát, mert az angol és amerikai adósságok törlése nagyobb megkönnyebbülést jelentene a fran­cia pénzügyek szempontjából, mint a német jóvátétel hozadéka a legkedvezőbb esetben. Ez a terv kielégíthetné Poincarét is, mert módjában volna politikai sikert kovácsol­hatni belőle s arra hivatkozhatnék, hogy Anglia és Amerika sohasem szánták volna el magukat ily nagy áldozatra, ha a francia kormány nem tart ki a végsőkig a „jogos igények" érvényesítése mellett. A politika a lehetőségek művészete. Lloyd George talán ma nem tartja lehetőnek a né­met moratóriumot s deferál Poincaré előtt, mert egy távolabbi lehetőség gondolata él benne. Lloyd George és Foiscaré találkozása nesrs halasztható el. London, július 14. Az alsóház tegnapi ülé­sén Wedgewood azt kérdezte a miniszter­elnöktől, hogy a német moratóriumra vonat­kozó kérelem ügyét kiveszik-e a jóvátételi bizottság kezéből. Lloyd George azt vála­szolta, hogy ő ezt nein mondotta. Wedge­wood erer újból megkérdezte a miniszterel­nököt, hogy szándékában van-e a Poincare- val való személyes tárgyalást, amelyen a márka zuhanásával s ennek a jóvátételre való visszahatásával akarnak foglalkozni, mind­addig elhalasztani, míg a két kormány a jó­vátétel! fizetések leszállításában meg nem egyezik? Lloyd George az felelte, hogy vé­leménye szerint a jelenlegi viszonyok az ösx- szejöveíel elhalasztását nem engedik meg. A moratórium francia föltételei Paris, július 14. (Saját tudósítónktól.) Az Éclair arról értesül, hogy a jóvátételi bi­zottság valószínűen megadja a moratóriu­mot Németországnak a következő föltéte­lekkel: 1. Szövetségközi pénzügyi ellen­őrzés Németországban, 2. fizetési haladék Franciaország kiifső adósságai részére, 3. nemzetközi jóvátételi kölcsön Németországnak. A Morgan-bizotíságot valószínűen újból meghívják, hogy a kölcsön kérdéséről szóló tárgyalást folytassák vele. . Páris. julius 14. (Saját tudósítónk jelentése.) A jóvátételi bizottság válaszát csak a késő esti órákban adták át a német államtitkárok­nak, mer Bradbury angol delegátus vonako­dott a jegyzéket aláírni. Dubois és Bradbury között a jegyzék szövegezéséről heves vita folyt. Bradbury előreláthatólag hétfőn érke­zik vissza Parisba. A francia sajtó képviselőit tegnap este tájékoztatták a helyzetről s fi­gyelmeztették őket arra, hogy a jóvátétel! kérdés végleges megoldásáról van szó. A francia delegátusok tegnapi sikere és az ide­iglenes jegyzék szövege kedvező előjelnek tekinthető. Mivel mindenki lismeri a morató­rium szükségességét, a kérdés csak a garan­ciák körül van, amelyek mellett Németor­szágnak a moratórium megadható. Úgy hír­lik, hogy Bradbury a szigorú pénzügyi ellen­őrzést jelölte meg legbiztosabb garancia gya­nánt. A belga delegátus a német adósságok leszállítása mellett foglalt állást. A francia delegátus hangoztatta, hogy Franciaország­nak kézelfogható biztosítékokra van szüksé­ge. Francia körökben arra gondolnak, hogy a német részvénytársasági tőkék egy része szolgálna biztosítékul. Berlinben kedvezően Ítélik meg a választ Berlin, julius 14. (Salát tudósítónktól.) It­teni kormánykörökben a párisi tárgyalások eredményét kedvezően Ítélik meg s azt hi­szik, hogy a következő két évre szóló mo­ratóriumot oly formában fogják megadni, hogy a hónapos fizetéseket 20 mililó arany- márkában állapítják meg. A Franciaország által követelt pénzügyi ellenőrzés, úgy hiszik, mérsékeli lesz s a német pénzügyi szuvere­nitást nem fogja megsérteni. Rassin a jóvátételről. Prága, julius 14. Rassin dr. volt csehszlo­vák pénzügyminiszter a jóvátételi kérdésről a Prager Presse-ben a következőképpen nyi­latkozott: — Helytelennek tartom Németországnak azt a kísérletét, hogy valutájának megsem­misítésével érje el a jóvátételek bizonyos csökkentését Ebben a kérdésben nemcsak pénzügyi, de erkölcsi és pacifista jellegű okok is nagy szerepet játszanak. Ha Németország nem fizetné meg a Franciaországban és Bel­giumban okozott károkat, akkor ez nagyban emelné a materialista szellem jelentőségét. A háboru utáni időkben, ha a normális viszc. nyokhoz akarunk visszatérni, elsősorban s etikai tényezők fontosságát kell hangozta nunk. Egy ilyen irányú német kisérleí tenné szetesen súlyosan hátráltatná Európa erköl esi gyógyulását. A magam részéről azt hí szem, hogy Németország súlyos garanciái mellett bizonyos könnyítéseket fog kapni a jóvátétel kérdésében. Rassin dr. véleménye szerint a márka többé álig menthető meg. sőt idővel még rosszabbodni fog. Nemzetközi kölcsönről a bankárbizottság ilyen körülmények között aligha fog tárgyalni. Egy amarikai nagyiparos Mémeterszág megsegitsógérőL München, julius 14. (Saját tudósítónktól.) Münchner Neueste Nachrichten tudósítója beszélgetett az amerikai nagyipar egyik te­kintélyes' képviselőjével s a beszélgetés fo­lyamán a következő kérdéseket intézte hozzá- Mivel Amerika a kommunista és dffctatórikm Oroszországnak nem hajlandó hitelt adni. re- mélheti-c a nyílt vagy burkolt szocialista Irtn - mányzatu Németország Amerika pénzügy; segítségét? Az amerikai nagyiparos erre a kérdésre határozott „nemmel" válaszolt. Megkérdezte az újságíró azt is, mi a véle­ménye az amerikai nagyiparosnak a tárgya­lás alatt álló német kivételes törvényről. Az merikai ezt válaszota: — Szabad köztársaságban kivételes tör­vény nem lehet, mert az osztálytörvények ellenkeznek az alkotmányosság elvéveL fi hágai konferencia csődje. ügy lehet, hogy Európa a hágai konferen­cia fölborulása folytán megint szegényebb lesz egy reménységgel, amelynek auspi- cíumai ugyan már kezdettől fogva eléggé baljóslatnak voltak. A hágai tárgyalás ren I- jét — az élesebb összeütközések elkerülése céljából — úgy állapították meg, hogy a nyil­vánosságot teljesen kizárták s az egyes de­legációk közveíetlen érintkezését is erősen korlátozták. A konferencia tárgyi és elvi el­lentéteit azonban formális kautélákkal nem lehetett letompiíani. A hosszú ideje lappangó válság a ma­gántulajdon kérdésével foglalkozó albizott­ságban tört ki, holott a dolgok mai állása mellett az összeütközés a hitelek kérdésé­ben látszott legvalószínűbbnek. G r e a m lord, a bizottság angol elnöke, talán a sürgető francia politika nyomása alatt, végül is tabula rázát akart teremteni. Világosan megszövegezett kérdéseire az oro­szok is nyíltan és világosan feleltek s vála­szukból kiderült, hogy sem a magántulajdon visszaadására, sem kárpótlásra nem hajlan­dók. Némi engedékenységet csupán az euró­pai államoknak adandó koncessziók körül nyújtottak, de ezt is a hitelek megadásától tették függővé. Természetes, .hogy a konferencia nem orosz bizottságának tagjai a jelenleg végleg kiélezett helyzet ellenére sem akarják az utolsó reményt föladni. A bizottság vezér­tagjainak tanácsa végső kísérletképpen a konferencia hangulatát igyekszik kipuhatolni, jól tudva, hogy ha akár angol, akár francia részről történnék kísérlet a megszakításra, ez újabb propagandára adna alkalmat az oro­szoknak. Az orosz koncessziók jegyzékéből kiderül, hogy a szovjetkormány nem haj­landó meggondolás nélkül odadobni kiaknáz­ható nyersterményeit az idegen tőkének. A jegyzék szerint csak nagyon kevés bányát engednének át a. külföldi tőkének; jobbára csak petróleum szerepe! a listán; az a petró­leum, amelytől annak idején már Genua is illatos volt s amelyben Anglia, Amerika és Belgium egyformán érdekelve vannak. An­gliát azonban az orosz delegáció e ki­tűnő taktikai fogása nem vezette félre, Anglia kevesli a jelenlegi engedményeket. A londoni City nagyobb befolyással volt a konferencia angol résztvevőinek állásfoglalására, mint a Westminster. A konferencia összeomlásáért való felelős­ség az antantot éppúgy terheli, mint Orosz­országot. Igaz, hogy az oroszok sokszor túl­feszítették a húrt s intranzigens magatartá­sukkal még a jóhiszemű semlegesek előtt is sokat ártottak maguknak, viszont tagadha­tatlan Franciaország megfontolt szándéka, amellyel a hágai konferenciát eleve halálra ítélte. Szerencse, hogy Európa már hosszú ideje a „valahogy csak lesz, mert valahogy mindig volt" kvietista filozófiájából él, külön­ben nehéz lenne a végleg ősszekuszálódott helyzetből uj kivezető utat találni. Poiacaré előre látta a konferencia összeomlását, Kopeuhága, julius 13. Poincaré a■ Bér­li n s k e Tidende párisi tudósítója előtt kijelentette, hogy az orosz delegáció kihívó magatartása folytán előre látta a hágai kon­ferencia összeomlását. Teljesen lehetetlenné tette az orosz delegáció, hogy vele tárgyalást folytassanak. Franciaország kénytelen Tesz rövidesen a szovjetkormány veszedelmes szándékait formálisan leszögezni, de azt kí­vánja, hogy e lépésében a szövetséges hatal­mak egységesen támogassák- Az -az egy bi­zonyos, — mondotta Poincaré — hogy a je­lenlegi helyzet tarthatatlan és nem lehet hosszú életű. Krassin nyilatkozata. FIága, julius 14. Kraszin a hollandi kommu­nista „Tribüné" egy munkatársa előtt úgy nyilatkozott, hogy amennyiben a konferencia a szövetségesek hibájából véglegesen meg­hiúsulna, az orosz delegáció vissza fog térni Moszkvába. Meg van győződve róla, hogy elsősorban Olaszország, de utána a többi ál­lam is külön tárgyalást fog kezdeni a szov­jetkormánnyal. Berlin, julius 14. (Saját tudósitónktól.) Jól értesült forrásból közük tudósitónkkal, hogy Kraszin Hágából tegnap ideérkezett és az orosz követségen több órán keresztül tár­gyalt C'sicserinnel. Moszkvában állítólag kri­tikus szemmel figyelik a hágai helyzetet, de még mindig nem adták fel azt a reményt, hogy végre is sikerülni fog az európai ha­talmakkal megegyezésre jutni. Lloyd George a konferencia összeomlásáról. London, julius 14. Lloyd George az alsó­házban egy interpellációra adott válaszában azt mondotta, hogy a hágai konferencia vég­leges megszakításáról hivatalos jelentés még nem érkezett, tagadhatatlan azonban, hogy erre a pontra érkeztünk. Reméli, hogy még a parlamenti szünet előtt nyilatkozhatni fog a konferenciáról. Rövid külpolitikai szemle. A Times konstantinápolyi jelentése szerint az angoraf kormány lemondott, minthogy a nemzei- gyüiés elutasította azt a javaslatát, hogy az uj minisztert a kabinet jelölje ki. Az uj minisztériu­mot e hónap 16-án választják meg. • Colliiis-t az ir hadsereg főparancsnokává ne­vezték ki, hadügyminiszter Owen 0‘Uffy lett A kormány kiáltványban jelenti ki, hogy szilárd szándéka a népfenség tekintélyét helyreállítani s minden grófságban a személyes szabadságot és a gazdasági élet akadálytalan menetét biztosítani. * Franciaország és Belgium között újabb tárgya­lás folyik a két állam szorosabb gazdasági együtt­működése céljából. Van de Vyvere gazdaságiiéi miniszter fogja belga részről a tárgyalást vezetni \ BnBnwJQtiMEas aUHMHHPMMBVMMHHMBBBSDlBHnBBnUBMHBnEnnonnBI ananaLUSRSSOniXBMJI

Next

/
Thumbnails
Contents