Prágai Magyar Hirlap, 1922. július (1. évfolyam, 32-49. szám)

1922-07-14 / 35. szám

Péntek, fullus 14.

VcjIUI Silofcnszkón cs iMisiínszkón

Politika és tudomány.

Prága, julius 13.

(FI) Chaloupecky E. dr., a pozsonyi egyetem tanára, legutóbb a Prager Presse hasábjain a „Csehszlovák nemzet történeti joga Szlovenszkóra“ cimíi cikksorozatában Hóman dr. budapesti egyetemi tanárral polemizálva, azokat az érveket igyekszik összefoglalni, amelyekkel a cseh történettudomány Szlovenszkó birtokbavételét jogilag Is megokolni iparkodik. A szakbeli hivatott történetírók feladata lesz, hogy Chaloupecky érveit megcáfolják. De mi mégsem mulaszthatjuk el, hogy vissza ne utasítsuk a pozsonyi tanár egynémely nagyon is felületes 'megjegyzését, amelyet nem a tudomány, hanem a politika sugallt.

Chaloupecky cikksorozatában egyebek között Hómannak azt a tételét igyekszik cáfolni, hogy Szlovenszkó mai területén a magyar állam évszázadokon keresztül teljesített jelentőséges kulturális missziójának jog- leimén gyakorolta az uralmat. Ellenérveinek jsorában a pozsonyi tanár a többi közt azt is mondja — és ez az állítása egészen újszerű i— hogy a magyar állam Szlovenszkónak már azért sem tudta megadni azt, amire (szüksége volt, mert Szlovenszkó földrajzilag jsem tartozott szorosan Magyarországhoz, hanem geográfiai tekintetben is inkább a cseh korona országainak folytatása volt. Mintha bizony a Garam, az Ipoly, a Sajó és Szlovenszkó többi folyója nem a Duna, hanem az Elba felé folyna és mintha a Kárpátok gerince nem választotta volna el földrajzilag is a mai Szlovenszkót Morvaországtól és Sziléziától! Ilyen, a tényeknek teljesen ellentmondó érvekkel bizonyára nem lehet megvédelmezni azt az állítást, amellyel Chaloupecky a politika szolgálatában a csehszlovák állam földrajzi egységét próbálja bi- gonyitani.

A szudétanémet sajtó nagyot mulatott a pozsonyi tanár ama megjegyzésén, hogy a jszlovenszkói németek, akik Chaloupecky szerint Csehországból származtak, Szlovenszkó iföldjén a cseh-szlovák kultúrát terjesztették. A magyar történettudósok között is voltak, akik azt vitatták, hogy a szlovenszkót bányavárosok lakossága — tehát úgy a sel- meevidéki krickeháuerek, mint a gölnicvöl- gyi mántákok - Csehország német bányavidékéről származtak. De ezt a nézetet a tudomány nem fogadta el egyhangúan. A felső szepességi és a pozsonyi németek származási vidéke azonban a történettudósok egybehangzó véleménye szerint Csehországon kívül keresendő. A bányavárosok németjei pedig, ha talán Csehországból származtak is, bizonyára nem a cseh kultúrát terjesztették, hanem a német kultúrát, amelyet azután évszázadok folyamán egyre több és több magyar elemmel szőtt át a magyarsággal való állandó érintkezésük. Chaloupecky elfogult szeme mindenütt és mindenkor a távoli cseh kultúra befolyását látja. így a Szepességen, sőt Kassán is a csehországi építőművészet nyomait fedezi fel. A kassai székesegyházról razt állítja, hogy az a prágai iskola hatása alatt keletkezett. Mivel azonban a kassai dóm építkezésében tisztán a francia gótika formatörekvése érvényesül, a műtörténészek a francia mesterek között keresik a kassai székesegyház építőjét és a legtöbben azt vélik, hogy Villard cTHoiicourt építette Kassa vámosának szépséges műremekét.

Chaloupecky cikksorozatának egy helyén azt az állítást is megkockáztatta, hogy abban az időben, amikor Szlovenszkó földje jnég Magyarországhoz tartozott, a magyarság részéről az a jelszó hangzott el, hogy „a szlovákokat ki kell irtani" és szerinte ezt a jelszót a lehetőség szerint a gyakorlati életben követték is. Soviniszta cseh politikusoktól unosuntalan hallottunk már ehhez hasonló frázisokat. Nagyon elszomorít azonban, hogy egy történettanár, akinek hivatása az volna, hogy a politikától távolállva, az igazságot és csakis az igazságot keresse, ennyire megfeledkezik a tudományos tárgyilagosságról. Egyetlen egy bizonyítékot kérünk arra, hogy Magyarországon akár a parlamentben, akár más köztestületek ülésein, akár az irodalomban, akár pedig a sajtóban, bárki valaha hangoztatta, hogy szlovákokat ki kell irtani. Ha igaz volna az, amit a tanár ur állít. honnan tudja megmagyarázni, hogy a szlovákság ezer éven át mégis fennmaradt és gyarapodott s megóvta bántatlanu! faját, nyelvét testi-lelki épségét. Bízvást kérdezhetjük a tisztelt tanár úrtól: vájjon az irtó politika ilyen eredményekkel szokott járni?

Abauj - vármegye.

Kassán és környékén a róni. katolikus egyház helyzete súlyos. A csehszlovák vezető- és politikai egyéniségek, sőt egyes hatósági közegek részéről is sok esetben volt alkalma Kassa és környéke papságának és hivő katolikus népének a rosszindulat kitöréseit tapasztalnia. A katolikus egyházat és a hívek vallásos érzületét ért sérelmek felsorakozta- tatása hasábokat kíván.

A Kassa városában eddig bezárt 10 magyar iskola közt 4 katolikus középiskola szerepel, melyek növendékei még a megkezdett tanulmányokat sem folytathatták. A legnagyobb csapást a mindenkitől, felekezeti különbség nélkül, nagyrabecsült premontrei ta- nitórend szenvedte, melynek pár évvel ezelőtt nagy anyagi áldozatok utján épített és felszerelt modern gimnáziumát elvették.

Torna.

Tornát tiszta szinmagyar nép lakja. Más szót mint magyart nem hallhatsz. Már az iderendelt cseh határőrök s egyéb hivatalnokok is kénytelenek a magyar nyelvet törni, mert másként nem boldogulnak.

S ezt tudomásul venni nem akarják. Cseh nyelven érkezik minden rendelet, utasítás, fontos felhívás. A szegény nép nem érti. De nem érti a papja, tanítója, jegyzője sem. Soksok büntetés, félreértés származik belőle. Ha fordítóhoz, tolmácshoz fordulnak, kihasználják szegényeket. De ilyet is hol talál? 30—40 kilométer távolságra.

Soha még a legsötétebb abszolutizmus idejében sem volt ilyen közigazgatás.

Minden község vezetőjét, biráját, képviselőtestületét önkényesen a csendőrök, kémek, besúgók bemondása alapján nevezték ki, persze nem valami fényes társaságból összeállítva. Nem a rátermettséget, a hozzáértést, a közakaratot, a közhangulatot nézték, hanem a hizelkedőket, kétszinüeket, a minden viszonnyal és helyzettel megalkuvókat. Aki „nazdár“-ral köszönt, biztosan biró lett.

De vájjon mit várhat ezektől a község, a megye, az állam?

A község legfontosabb ügyei, az adózók érdekei ezek kezében vannak-.-Az iskolák vezetése, irányítása és felügyelete egy erőszakos emberre van bizva. Ellenőrzéseinél nem a lényeget, de a külsőségeket nézi. A tanítókkal rettenetesen bánik, Hogyan lehet igy nevelni?

Szepsi.

A szinmagyar községben teljes erővel megindult a csehesités. Csupa uj tanerő boldogítja a községet, akiknek élére a régi érdemes tanítók mellőzésével a tanfelügyelő egy fiatal legénykét állított.

A határőrség, rendőrség, pénzügyőrök mind csehek vagy olyan szlovákok, akikkel a lakosság nem tudja megértetni magát. A jól fizetett csendőrség nyomozásai ritkán vezetnek eredményre. Kényelmesen végzi dolgát s mert nem érti a lakosság nyelvét, nem is boldogulhat.

Vasúti állomáson is csehül vag3r szlovákul megy a felekkel való érintkezés, pedig alig kerül ide valaki más, mint aki csupán magyarul tud.

Ennek a községnek határai ma is ketté vannak vágva. A lakosság tisztán a határőrség szeszélye szerint juthat át földjére vagy nem.

A premontreieknél, Jászén.

Megenyhül a lég, mikor a premontreiek gyönyörű játszói parkjába érünk. Lelkűnkből szétfoszlott a tél nyomottsága, könnyebb a lelkünk, szivünk. A jászói prépostság parkja és rezidenciája éppen olyan pompában fogad, mint azelőtt, amikor itt még élénkebb volt az élet, zavartalanabb a boldogság. A viszonyok megváltozhattak, de nem változtak meg ennek a rendnek derék tagjai, akiknek föllépése ma is tiszteletet parancsoló, társalgása lebilincselő, vendégszeretete közmondásos.

Takács Menyhért prelátus a rend ügyeinek tisztázásán fáradozik. Nemrég Belgiumot járta, majd Magyarországba utazott. Sem vele, sem pedig az éppen betegeskedő kormányzóval nem tudunk beszélni, de K ' r y A. Kamill rendi főpénztáros szeretettel fogad.

Elkalauzolnak a muzeális értékű lakosztályokban, a gyönyörű képtárban és a szent áhítatot keltő templomban. Minden, ami itt van, a Teremtő véghetetlen nagy hatalmira emlékeztet. Itt látjuk örökös mosolygását ez éledező természetben, a virágrügy fakadósán, a szellő édesebb suttogásán, a hegyi patak

andalító csörgedezésén, a megkonduló harangszóban, mely friss csengéssel ég felé röpíti imáinkat.

A híres stószi és meceuzéfi ipar haldoklik.

Stósz késipara és Mecenzéf ásó- és kapagyártása — mondja egy szakember — egészen a 17-ik századig nyúlik vissza és teljes virágzásban akkor volt, mikor a világfor- galmi nehézségek következtében nemcsak az akkori Magyarország egész területére, hanem Romániába, a Balkánra, Szerbiába, sőt Triesztig is eljutott

A forgalmi eszközök tökéletesedése folytán csakhamar hatalmas versenytársat kapott a képzettebb és értelmesebb munkássággal ^u- delkező német és angolországi gyárakban, úgy hogy a múlt század nyolcvanas éveiben rohamos hanyatlásnak indult.

A magyar kormány látva az ipar vergődését, a legnagyobb áldozatok árán igyekezett rajta segíteni. Baross kereskedelmi miniszter kezdeményezése után utóda Láng miniszter is nagylelkűen támogatta az ipart, mely rövidesen számottevő tényezővé vált az export terén is.

A stószi késipar versenyképességét legjobban bizonyítja, hogy cs. és kir. hadsereg, a m. kir. honvédség, a pólai tengerészet, a rn. kir. földmivelésügyi minisztérium, a m. kir. dohányjövedék és a Máv.-nak szerződéses szállítója lett. A háború alatt katonai vezetés alá került és kizárólag katonai cikkeket gyártott. De 1918 október 28-ika ez ipar minden reményét sírba tette.

Az uj államhatárok következtében nemcsak lehetetlen földrajzi helyzetbe került ez a vidék, de egy olyan államba is, melynek magának 14 késgyára van. Ezek pedig központi fekvésük, ügyesebb munkásanyaguk és a rájuk pazarolt kormánytámogatás révén olyan előnyös helyzetben vannak, hogy velük a versenyt felvenni lehetetlen.

A stószi és mecenzéfi iparágaknak élete az uj állam keretében nem egyéb, mint lassú haldoklás.

Hogy mennyire semmibe nem veszi a prágai kormány az itteni ipart, bizonyítja legjobban az a körülmény, hogy az 1921-ben kiirt 50.000 bajonett gyártását nem a stósziakra, akik erre tökéletesen be vannak réti 'ezve,' hanem az erre a célra újonnan berendezendő cseh gyárra bízták.

A közlekedési viszonyok is rendkívül hátrányosak Stószra, mert a legközelebbi állomás 9 kilométernyire van innen és a magyar kormány által tervezett és 1918-ban már a megvalósulás stádiumába jutott vasutkiépi- tést a cseh kormánytól hiába várják.

Magyar kereskedelmi akadémia Munkácson.

Munkács, julius 11.

Mennyi gondot okoz és mennyi akadállyal jár ma a magyar szülőkre nézve gyermekeik tanitta- tása. Alig van magyar tannyelvű középiskola s igy nagyobbára messze idegenbe kell küldeni gyermekeiket. Ebből a szempontból kétszeresen örvendetes dolog, hogy Munkács városának sikerűit Ruszinszkó tanügyi hatóságával megegyezésre jutni és falai között egy magyar tannyelvű négyéves kereskedelmi akadémia jövőjét biztosítani. Tekintve, hogy Pozsonyig sehol sincs másutt ilyen fokú szakiskola, ez intézet hivatva lesz nemcsak Ruszinszkó, hanem Keletszlovenszkó magyar lakosságának igényeit is kielégíteni.

Az iskola jelenleg a Munkácsy Mihály szülőházában van, de már kész a terve az uj kétemeletes palotának, melyhez kamatmentes kölcsönt az állam ad s a fölszerelésben is segítségére lesz a városnak. Munkács város és az állam között kötött szerződés értelmében az intézet már uj állami igazgatót is kapott, akit munkájában szakképzett tanári kar támogat.

A kereskedelmi tárgyakon kívül a legnagyobb gonddal folyik benne a legújabb módszer szerint csoportokban a modern nyelveknek: németnek,

angolnak, franciának a tanítása. A négy év elvégzése után — hasonlóan a magyarországi négyéves kereskedelmi iskolák tantervéhez — a tanulók a főiskolai tanulmányokra is képesítő érettségi vizsgálatot tehetnek, mely a gyakorlati életben való sokoldalú működéshez is ma a legcélszerűbb diploma.

Az iskola igazgatósága közli, hogy az 1922/23-ik tanévben már I., II. és III. osztálya lesz. Az I. osztályba csak korlátolt számban (40) vesznek föl növendéket, de ha megfelelő létszám lesz, párhuzamos osztályokat is fognak nyitni. Leányok és fiuk egyaránt fölvehetők, akik négy polgárit, vagy középiskolát végeztek. A tanári kar a vidéki növendékek elhelyezésénél is segítségre lesz s a levélbeli megkeresésekre az igazgatóság minden

fölvilágositást a vakáció folyamán is megad. Be- iratási dij 50 korona, tandíj 600 korona. Az intézet tanulóinak 25 százaléka tandíjmentességben részesülhet. A beiratkozások szeptember 1., 2., 4-én lesznek. Az I. osztályba beiratkozok fölvételi vizsgálatot tesznek, mely a számtan, földrajz s a magyar nyelv ismereteire szorítkozik. A ruszin nyelvből is — irás, olvasás — fölvételit kell tenni, de azoknak, akik ezt nem tanulták, a tanári kar időt enged a pótlásra. Tájékozásul megemlítjük, hogy az intézetnek nyilvánossági joga van és bizonyítványai államérvényességüek.

Valóban csak dicséretet és elismerést érdemel Munkács városa, hogy áldozatok árán is lehetővé teszi ennek az intézetnek a működését

11PI H1KHEK

— (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Idő jóslás: Változatlan időjárás várható. ■

*

— (Micsura miniszter szabadságon.) A

S 1 o v á k értesülése szerint Micsura Márton dr., Szlovenszkó teljhatalmú minisztere, tegnap éjjel négy heti szabadságra Németországba utazott.

— (A Szlovenszkóba kihelyezett cseh tisztviselők tiltakoznak a diéták csökkentése ellen). A

Szlovenszkóba kihelyezett cseh állami tisztviselők sehogysem tudnak megbarátkozni azzal a gondolattal, hogy a kormány hosszú három év után mégis rászánta magát arra, hogy a Szloven- szkóban működő cseli tisztviselőknek a sokat hangoztatott egyenlőséggel és demokráciával össze nem egyezhető kiváltságos helyzetét legalább részben megszünteti és külön százszázalékos drágasági pótlékukat október 11-étő] kezdve a felére leszállítja. A Slovenská Politika közlése szerint a cseh tisztviselők ez ellen a legerélyesebben tiltakozni fognak.

— (A pozsonyi olasz konzul távozása.) A Szlo- venszky Dennik híre szerint Maffei Artúrt, a pozsonyi olasz konzult egy másik konzulátus vezetésével bízták ir?g és ezért elhelyezték Pozsonyból. Maffei olasz konzul elhelyezését a lap szerint valószínűleg azok a cseh körök eszközölték ki, akiknek nem tetszett a konzul egyik-másik szereplése. így, hogy a Mária Terézia-szobrot a rombolás után lefényképezte és eljuttatta az angol illusztrált lapoknak.

— (Az egészségügyi miniszter nincs itthon).

Vrbensky Bohuszláv dr., egészségügyi miniszter, négy hétre Jugoszláviába utazott.

— (Lengyel aíkenzulátus Marienbadban.) A lengyel lapok, híradása szerint a lengyel külügyminisztérium Marienbadban a jövő hónap elsejétől alkonzulátust szándékszik fölállítani.

— (Letartóztatták a wiesai támadás egyik tettesét.) A wiesai véres tornászünnep, amely alkalommal a csehek félholtra verték a német tornászokat, még mindig az érdeklődés központjában áll. A nyomozás során a rendőrség letartóztatott most a tettesek közül egy embert, akit az ober- leutensdorfi járásbíróság fogházába kisértek.

— (A kisáníánt sajtófőnökeinek értekezlete.) A

Cseszkoszlovenszká Republika jelenti Belgrádból, hogy a hó végén a kisántánt-államok és Lengyel- ország sajtófőnökei a génuai megbeszélések értelmében Karlsbadban konferenciát fognak tartani. A tárgyalásokon a résztvevő államok hírszolgálatának s sajtószervezeteinek kérdéseit fogják megbeszélni. A konferenciát jugoszláv részről kezdeményezték. A cseh-szlovák köztársaságot Hájek, a külügyminisztérium sajtófőnöke fogja képviselni.

— (A görög-katolikus papság súlyos helyzete.)

A görög-katolikus papság nagy ínségben él. Természetbeni illetményeinek állami megváltása teljesen elmaradt. Egyes „magyaron" papok még a törvény által biztosított fizetésüket sem kapják meg. Újabban újból behozták a rokovinát, de ez csak újabb zavarokat fog előidézni. Most az a hír terjedt el, hogy a kormány a kormányhüség foka szerint fogja megállapítani a fizetéseket, ami teljesen elképzelhetetlen. A görög-katolikus papságnak megígérték, hogy a szlovák papoknak kifizetett 2000 koronás inségsegéiyí ők is megkapják A szlovák papoknak ezenkívül még 240 korona drágasági pótlék és ruhasegély is jár, melyben a görög-katolikus papok szintén nem részesülnek.

— (Hírek egy „legfőbb nemzetvédö bizottság"

fölállításáról.) A napokban hire kelt annak, hogy valami legfelsőbb nemzeti védelmet kell létesiteni Cseh-Szlovákiában. Állandó bizottságot, amely a nemzetvédelmi miniszterből, a miniszterelnökből, továbbá a belügyi, vasúti, külügyi, pénzügyi és a munkaügyi miniszterből állana. Ennek a bizottságnak — melyről úgy hiszik, hogy megalakítását Franciaországból kezdték — az lenne a feladata, hogy mindenre fölügyeljen, ami az állam védelmi képességével és a katonai készenléttel vonatkozásban van. A Rudé Právo szerint ennek az intézménynek kimondottan reakciós katonai jellege lesz s lehetővé tenné azt. hogy a kormány a legmegbízhatóbb emberekből álljon A lap hangoztatja, hogy az ilyen fontos testüle* csak alkotmányos utón szervezhető.