Evangélikus liceum, Pozsony, 1917

6

zenek szembe bátran az új igazsággal még akkor is, ha a tömeg még mindig a régi jelszavakért lelkesedik.

Ez a nagytudományú, kiválóan éles elmével gondolkozó tanár emellett a legmelegebb szivü és az önfeláldozásig jó kolléga volt. Szívesen vállalt minden munkát, ha vele valakinek segíthetett. A hadbavonult kollégáknak ügyét készséggel intézte. Senki sem fordulhatott hozzá szívességért, hogy azt még saját ügyeinek némi elhalasztásával is, meg ne tette volna. Ha a tanítványok jeles tanárukat gyászolják benne, tanártársai szerető munkás társukat vesztették el vele. De érzi a veszteséget a pozsonyi ev. gyülekezet is, melyet, mint egyházközségi jegyző, évek hosszú során át önzetlenül szolgált. Ugyancsak ő vezette a hires Schimkó-féle érem- gyűjteményt és őre volt a líceum gazdag, értékes levéltárának, melyet nagy munkával és szakértelemmel ő rendezett.

Az elfáradt, pihenni tért munkás március hó 20.-án hunyta le örök álomra szemét és nagy részvét mellett, huszonkettedikén kisértük örök nyugalma helyére.

Hamvas József.

Szép Rezső.

1860-1918.

Alig kisértük ki utolsó útjára áldott emlékű Schrödl Józsefünket, máris újabb gyászeset érte líceumunkat. Tanintézetünknek teljes negyedszázadon át volt lelkes buzgalmú, fényes tudású tanára, Szép Rezső, az elismert hírnevű szaktudós, puritán jellem hagyta el hosszú, kínos szenvedés után 58 éves korában a földi hazát s borította bánatba nemcsak hozzátartozóit, hanem tisztelőinek és hálás tanítványainak nagy tömegét. Ugyan mint nyugalmazott tanár lépte át az örökkévalóság küszöbét, de nyugalomba vonulása oly közeli, áldásos működésének emléke és hatása oly eleven még, hogy elvesztése iskolánkon mindenkit annyira fájdalmasan sújtott, mintha közvetlenül körünkből szakította volna ki a kérlelhetetlen halál.

Mindössze három esztendeje, hogy egyre súlyosbodó baja miatt szabadságra kellett mennie, hogy aztán végleg megváljék kedves kathedrájától. Mi mostani tanárok majdnem egytől-egyig működtünk még együtt vele s szeretettel zártuk keblünkbe a kedves kollégát és őszinte, jó barátot. A tanulók serege is a IV.-ik osztályúaktól fölfelé büszkén mondhatja, hogy tanítványa volt a kiváló mesternek s tőle tanulta megismerni és megszeretni a természetet, amelynek rajongó búvára volt.

A felejthetlen emlékű tanár 1860 május 5.-én született Kőszegen. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és Sopronban,