Evangélikus liceum, Pozsony, 1913

11

télén gyerekek a bátorságot ahhoz, hogy a parancsot tartalmazó levelet a golyók záporában mihamar eljuttassák a város másik szélén parancsnokoló tiszthez? Látva ezen állapotokat, munkába állt a jövendő nemzedékért s elhatározta, hogy a 12—18 éves gyerekeket csapatokban szervezi, kiviszi őket Isten szabad ege alá, megismerteti velük a természetet, annak jelenségeit s megtanítja őket a természet jelenségeinek ismeretére, a szabad természet szeretetére, testük edzésére.

Baden Powel elhatározását tett követte. Csakhamar azt tapasztalta, hogy a társas együttlét kitűnő hatással van a fiatalokra s a cserkészrendszer kitűnő eszköz arra, hogy az ifjút szépre, jóra, nemesre nevelje. Főként azon ifjakra volt jó hatással a mozgalom, kik az iskolai — talán a szülői — nevelés hatását is nélkülözték. Aldásthozónak, életrevalónak bizonyulván az új intézmény, úgy a társadalom, valamint a szülők is siettek támogatására. A gyakorlatias Angliában ez élet- felfogás rohamosan terjedt, úgy hogy 1908 óta nincs város, kisebb helység, ahol Boy-Scout mozgalommal ne találkoznánk. Az intézmény fejlődését semmi se igazolja jobban, mint hogy az Angol anyaország és gyarmatai 1,000.000 cserkészt számlálnak.

Angliában a cserkészcsapatok szervezésénél a fősúlyt arra fektetik, hogy azokat az ifjakat foglalkoztassák, kikkel az iskola és szülők nem foglalkozhatnak. Ezek az ifjak képezik az intézmény zömét s így első sorban arra van szükség, hogy őket katonai tisztasághoz, rendhez, fegyelemhez szoktassák s arra a sok jóra, erkölcsösre tanítsák, amiket a cserkésztörvény 10 paragrafusban foglal össze.

Itt tartom szükségesnek a cserkésztörvényt megismertetni, mely a következő 10 pontból áll:

1. Légy igaz, becsületes és tartsd meg szavadat.

2. Légy hű Istenhez, koronás királyodhoz és szeresd hazádat igazán.

3. Légy mindig kész segíteni másokon, védeni a gyöngéket és kimenteni a veszélyből másokat — még életed árán is.

4. Tekints minden cserkész-őrszemet testvérednek,