Evangélikus liceum, Pozsony, 1908
13 lelke oly sajátságosán van alkotva, oly gyengéd tükör, melyet a lehellet is elhomályosíthat, amelyben az átmenet a jóról a rosszra gyorsan történik. De ha a tanuló bizalma tanítója iránt a szülőiház részéről is támogatást nyer, akkor a nevelői működés termékeny talaja keletkezik, akkor a hála is gyökeret fog verni a fiatal szívekben, az a hála, melyről ma többnyire le kell mondanunk. Valóban nem értem, hogy némely szüle mily könnyen nyilatkozik elitélőleg a tanárról, mikor magamnak oly nehezemre esik, ha abba a kellemetlen helyzetbe kerülök, hogy akaratlanul is hasonlót cselekedjem. Mert a szülők tekintélye minden körülmények között szent legyen a gyermekek előtt; hisz magunk is apák vagyunk ! Nagy socialis baj természetesen az is, hogy ma mindenkit tudományos pályára szánnak, még akkor is, ha fogyatékos testi fejlődés, csekély tehetség és gyarló képesség egyaránt sorvasztják a szegény gyermeket; a szülők nagyravágyása e tekintetben már igen sok kárt okozott, eltekintve attól, hogy az előkelő társadalmi osztályok és a nagyobb városok szórakozásai mellett, a különféle nyelvek tanulása, a zene művelése stb. a gyengéd test egészségét aláássák. Ellankadva vánszorog az ilyen tanuló az iskolai év vége felé ; teste bágyadt, lelke fáradt és munkája is lanyha. És ekkor megkezdődik a harc az »elégséges«-ért! Nekünk tanároknak tudvalevőleg bő alkalmunk nyílik a tanuló beható megismerésére ; minden intő és osztályozó értekezleten megbeszéljük kiválóságaikat és gyarlóságaikat; füzeteik sokszor fordulnak meg kezeink között, ismételten felszólítjuk és feleltetjük őket; az igazgató hospitál, a főigazgató inspiciál és mégis rosszúl itélnők meg őket? A tanuló jövőjét illetőleg igaz, könnyen tévedhet a tanító ; de a félév végén feltétlenül helyes Ítéletet fog mondhatni végzett munkájáról. És mégis oly gyakoriak a panaszok igazságtalan, nem eléggé helyes eljárásunk miatt. A tanév végén a componensek egész sora természetszerűleg csakis egy meghatározott resultánsra vezethet és ezt a szükség- szerűség, nem az önkény vonja meg; de bizonyos az is, hogy e componensek nagy része a szülők kezébe van letéve. És bizony nagyon rosszul cselekszik az az apa,
