Evangélikus liceum, Pozsony, 1907
10 töltéseket nevezzük elektronoknak s ezek talán az éternek valamely sajátságos alakulásai. Az e/ra értékét sikerült eléggé pontosan meghatározni. Lássuk most azokat az eljárásokat, amelyekkel e két mennyiségnek, e és m-nek az értékét egyenkint lehet kikutatni. Nehéz feladat ez, mert roppant sok elektronnak összehalmozódott csoportjával van dolgunk. E nehéz feladatot Thomson oldotta meg igen elmésen összeállított eljárással. Tiszta, pormentes levegőben felhő vagy köd csak akkor keletkezhetik, ha benne kicsi szilárd testecskék fordulnak elő, melyek körül, mint középpontok körül a vízgőz cseppesül. E cseppképződést elősegíti e részecskék elektromos töltése. E részecskék az atomnál is kisebbek lehetnek. Ennélfogva ionok jelenléte is elegendő, hogy a vízgőz cseppesüljön. Ilyenek jelenlétében lecsapódik a telített vízgőz, köd keletkezik, melyben az egyforma ködgolyócskák nagysága meghatározható. E golyócskák mind bizonyos sebességgel esnek. A sebesség a csepp súlyától, sugarától és a súrlódási velejárótól függ. Ezen összefüggésből meghatározható a csepp nagysága. Ebből és a kondenzált vízgőz mennyiségéből meghatározható az ionok száma, mert feltételezzük róluk, hogy sűrűsödési centrumok gyanánt szerepeltek. Az ionok összes töltése meghatározható elektrométer segítségével, de ha ez ismeretes, akkor egyszerű osztással nyerjük egy ion elektromos mennyiségét. Az elektrolízis eredményei azt mutatják, hogy az összes egyértékű ionok töltése egyenlő nagy és hogy két- vagy háromértékű ionoké kétszer, illetve háromszor akkora, mint az egyértékűeké. Az egyértékű ionokkal egyenlő töltést mutatnak a gázionok is, amiért az a nézet keletkezett, hogy a természetben ez képviseli az elektromos atomot. Miután magasabb nyomás alatt a gázionok úgy keletkeznek, hogy az elektronok köré. mint középpont körül, gázatomok csoportosulnak, ennélfogva az ionok töltése egyenlő az elektronok töltésével. így sikerült a gázion töltésével együtt az elektron töltését is meghatározni. Thom- sonnak legújabb mérései alapján e = 3’4.10 10 elektrosztatikai vagy 3'4.10 20 elektromágneses egység. Miután a negativ elektromos atomot meghatároztuk, (csak egész