Evangélikus liceum, Pozsony, 1907
8 zése a pozitív ionoktól függ, az egyik a másik nélkül nem létesülhet. A kathódsugarak, illetve az elektronok természetének tanulmányozásánál, első sorban azt a nagy sebességet kell vizsgálnunk, mellyel ezek a légritkított csőben haladnak. A sebesség számbeli értékét meghatározhatjuk a sugaraknak a mágnes okozta eltérítéséből. A mágnes hatása alatt a kathódsugarak pályája vagy köralakú, (ha a sebesség állandó), vagy spirális, (ha a sebesség iránya a mágneses mező irányával szöget képez.) A pálya görbületi sugarából és a mágneses erőből meghatározható ra/e v, ahol m az elektron tömege, e elektromos töltése és v a sebessége. E két tényező közül az egyik csak úgy határozható meg, ha másikra bizónyos feltételt állapítunk meg. Ha v értékéül a gázatomok sebességét vesszük, akkor ™/e értéke kevésben különbözik a folyadékok elektrolízisénél talált értéktől. Ha pedig m/e-nek a közönséges elektrolitikus értékét tulajdonítjuk, akkor a kathódsugarak sebessége igen közel jár az atomok sebességéhez. A kathódsugarakról tudjuk azonban, hogy részecskéi sokkal kisebbek az anyag atomjainál s így más módon kellett a sebességet meghatározni. Thomson eljárása az volt, hogy a sugarakat elektrosztatikai és elektromágneses hatásnak vetette alá. Az ismeretes mágnesmező hatásából meghatározta a görbületi sugarat, majd meghatározta azon elektromos mező hatását, mely az előbbire merőleges s ennek eltérítését ellensúlyozza. Az elektrosztatikai hatásból meghatározható a sebesség, az előbbivel kapcsolatban pedig az m/e hányadosa, vagyis az elektrokémiai egyenérték. Ezen mérések alapján az elektronok sebességét igen nagynak találta; az értéke megegyezett körülbelül a fény sebességének a tizedrészével. A sebesség csak az elektródok között levő potenciálkülönbségtől függött; ennek növekedésével emelkedik a sebesség értéke is. Az elektrokémiai egyenérték sokkal kisebbnek mutatkozott annál, melyet a folyadékoknál meghatároztak. Ha az elektromos töltést az elektrolízisnél szereplő atom töltésével egyenlőnek vesszük, akkor az m tömeg a hidrogén atom tömegénél körülbelül ezerszerte kisebbnek mutatkozik. A kathódsugarak tehát javarészben elválasztott elektromos atomokból állanak s nem lehetetlen, hogy, amit