Evangélikus liceum, Pozsony, 1905
4 nincs, ilyent tanárkodása idején nem szerez, nem szerezhet, főleg ha társadalmi tekintetben is kiveszi a maga részét s tovább képzésében sem enged szünetet beállani. Az említett okoknál fogva a középiskolai tanári pálya minden idealismusa dacára sem keresett. És sajnos, nincs is kilátás, hogy e tekintetben egyhamar javulás álljon be. Még a külföld középiskolai tanárai sincsenek s nem is lehetnek javadalmazásukkal megelégedve, pedig ezek mind jobban vannak dijazva, mint a magyar tanár, noha ez utóbbi sokféle nemzetiségünknél fogva, azokénál jóval nehezebb és fontosabb munkát végez. És e mellett az igények rohamosan emelkednek, a megélhetési viszonyok mind nehezebbek! A középiskolai tanárok közt igy általános az elégület- lenség s természetes, hogy helyzetük javítására ők is törekszenek. Ebbéli törekvéseik azután uj, meg uj eszméket szültek. Nagyrészt e sivár viszonyok okozták, hogy Európa egyes államaiban középiskolai tanárszövetkezetek keletkeztek s keletkeznek folyton, hogy kölcsönös segélyezéssel javítsanak helyzetükön. Franciaországban az életbiztositás egy nemét honositották meg, nálunk a kassai állami főreáliskola kezdeményezett hasonló valamit, de eddig vajmi kevés sikerrel*). Pedig az eszme nagyon helyes, egészséges. Mert ha előbb utóbb okvetlenül segít is az állam a középiskolai tanárok anyagi helyzetén, fizetésük még mindig sok kívánni valót fog hátrahagyni. A tanárnak a jövőt illetőleg ma jóformán egyedüli reménye a nyugdíj. Hiszen édes megnyugvás azon gondolat is: ennyi meg ennyi szolgálati év után ilyen meg ilyen nyugdíj. De tudjuk, mily kicsiny az. Segítsünk tehát önnönmagunkon, ne várjunk mindent az államtól, avagy az iskolafenntartóktól. Szegény országunk politikai helyzete ma oly kétségbeejtő, pénzügyi viszonyai ez áldatlan állapot következtében évekre oly szomorúak, hogy a középiskolai tanár, s főleg a felekezeti, *) L. a középisk. tan. Közi. 1901/2-ki évfolyam 188—189,209—214, 336— 337, 369 - 371, 371—376, 409 - 417, 425 - 431, 481-488, 490-491, 494, 507— 509, 550-551, 552, 553, 600-601, 603, 717-721, 733-742 és 757. old. Továbbá u. a. 1902/3 évfoly. 157. old. és az 1905/6-ik évf. 182-191, 233. old. sat. sat.
