Evangélikus liceum, Pozsony, 1905
11 közt mennyi áldást hozott, mennyi nyomort szüntetett meg! 1892-ben megirtam kartársaim megbízása folytán az intézet rövid történetét s végtelenül sajnálom, hogy a nyomtatott példányok jóformán mind elkeltek. E történetből meggyőződhetnének a magyarországi tisztelt kartársak, hogy szilárd elhatározás és nemes tetterő mily nagyszabású és hasznos eredményeket mutathatnak fel az önsegítés terén! A líceum tanári kara eme tulajdonát 1898-ban a pozsonyi ág. hitv. ev. egyházközség kezelésébe adta át, de tulajdonjogát természetesen fenntartotta. Ez alapból akkor hat lic. tanár és özvegy, nem különben a fennt érintett árva kapta nyug- s illetve segély- és kegydíját. 1894-ben a liceum tanári kara beleegyezett abba, hogy ez alapból fizethetők a felekezeti és községi tanárok országos nyugdíjintézetébe mind azon tanárok összes járulékai, kik 1893-ig alkalmaztattak s kik tehát annak gyarapításához a sajátjukból még hozzájárultak, sőt hallgatag azt is eltűrte, hogy az egyházközség az 1893-ig alkalmazott tanárokra nézve az 1894 : XXVII. törvény 3 § b) pontjában előírt saját kötelezettségét, szintén ez alapból teljesíthesse. Ma holnap azonban a nyugdíj- és segélyző-intézet összes kötelezettségei lejárnak. Az alap felszabadul. A javadalmazottak közül is már csak kettő él. Kérdés támadt tehát: mi történjék a felszabadult alappal, illetőleg annak fennmaradó részével ? Minthogy az alapot kizárólag elődeink alapították s ugyanők, nemkülönben mi utódok tagdíjainkkal gyarapítottuk s igy annak egyedüli birtokosai vagyunk: — tehát a rendelkezési jog is egyedül minket illet meg, a mint azt saját egyházközségünk is mindenkor elismerte: — nem volt-e közelfekvő gondolat, hogy ama vagyonunk fennmaradó részét a tan. mill. önsegítő intézet által felállított célok szolgálatába állítsuk, azaz saját vagyonúnknak a tan. mill. önsegítő intézethez való csatolását ha- tározatilag kimondjuk? A még élő két kedvezményes megállapított illetékeit ez esetben az egyesitett alapból kapná s a tan. mill. önsegítő intézet csakugyan életbe léphetne 1906-ban, a mint azt az alapítványt tevő is óhajtotta. Ez évben üli meg líceumunk fennállása 300 éves
