Evangélikus liceum, Pozsony, 1903
19 teszi, vájjon meglesz-e a kívánt sikere. Itt Aranynak még egy harmadik motívumra volt szüksége, hogy a katasztrófát a testvérgyilkosságot megokolja. Etele eszéhez nem fér, a szivéhez kell férkőzni az ármánynak. Ezt éri el Arany a két királyné szepeltetésével, melynek mását a „Nibelungenlied“- ben találta meg.1) Mint később Kemény egyik regénye adta Arany kezébe a kulcsot Toldi és Rozgonyi Piroska szerelmének tragikus megoldásához, úgy vette át most a két királyné cívódását a két király majdan halálos kimenetelű viszálykodásához. Ilyen öntudatosan szövi bele Arany eredeti tervébe az idegenből vett motívumot s sajátos egyéni művészetével oly annyira magáévá teszi, hogy azon az idegen, kölcsönzött íz már meg nem érzik. A „Nibelungenlied“-ben Kriemhilde és Brunhilde versengése az elsőségért egyedüli oka Siegfried meggyilkoltatásának és így közvetve a borzasztó katasztrófának is. „Buda haláláéban a két nő összetűzése csak egy ok a sok közül, mely elősegíti a két testvér elidegenedését egymástól. Más célja is van még a két nő szerepeltetésével, különösen Ildikóéval. Neki a trilógia másik részében is nagy szerepet szánt, az ő jellemének feltüntetésére mennyire alkalmas szembeállítani vele egy másik királynét, akinek minden lelki energiája kimerül a cívódásban, mig Ildikó a távol jövőbe néz. Az ő ideje még nem érkezett el, csak egy pillanatra sejtjük, milyen bosszút áll majd ez a nő, aki fiát arra neveli, hogy segítő társa legyen bosszúművében. Gondosan előkészíti Arany az olvasót a többi részek cselekvényére is, de egyúttal felhasználja az első rész cselekvényének fejlesztésére és megokolására. A jellemzésben is annyi eredetiséget mutat Arany, mint az átvett motívumok céltudatos felhasználásában. A „Nibe- lungenlied“-ben a két királyné akkor találkozik először, mikor Gunther nejét, Brunhilde-t országába hozza. „Vor dem Hafen standen die Frauen m inniglich, Gunther mit seinen Gästen hub von den Schiffen sich, Er führte Brunhilden selber au der Hand. Mit viel grossen Züchten Frau Kriemhilde ging *) Riedl Frigyes: „Arany János“ című munkájában összeállította, mit vett át Arany a Nibelungenliedből. L. második bővített kiadás. 309. oldal. 2*
