Evangélikus lyceum, Pozsony, 1902
teljes magyar biblia kiadását, melyet 1870-ben fejezett be. „Ó- és Újtestamentom az eredetiből fordítva. Pest. 1870.“ E roppant munkához terjedelemre és nehézségre hasonlót még alig csinált magyar tudós. A világ minden biblia fordítása között csak kettő van, a melyet az eredetiből egyetlen ember készített. Az egyik a latin Vulgata, a másik Kámori Sámuel magyar bibliája. Kámori minden reményét, minden büszkeségét e fordításba helyezte. Azt hitte, hogy ez fogja hírnevét megállapítani. Reményének csalódás volt a vége. Tagadhatatlan, hogy bibliafordításának vannak fényoldalai; így nevezetesen igyekszik a héber költői nyelv rhythmusát és refrainjeit fordításában érezhetővé tenni, a mi nálunk első kísérlet, továbbá a művelt irály által használt szép szavakkal fordít s általában a jelenkor nyelvén adja az ős irodalom e termékét. De árnyoldalai is számosak és lényegesek; sok új szavat használ, mi vagy tájszó, vagy helytelen képzés, így az egyetemes érthetőség szenved; a mondattani szórend és a magyarság nagyon sok helyen teljesen hibás és meg nem állható. A kritika szigorúan, talán túlszigo- rúan is ítélte meg e fordítást. Mindazáltal az angol biblia- kiadó társaság alkuba bocsátkozott Kámorival és munkáját méltányos áron meg akarta vásárolni, de kikötötte, hogy fordítását egy szaktestületnek felülbírálás végett kiadja. Kámori tiltakozott ez ellen; erre a társaság szándékától elállott. E közben Ballagi Mór egy erős bírálatot tett közzé Kámori bibliájáról és kíméletlen szigorral ostorozta ennek nyelvét. Ezzel Kámori évtizedes fáradozásának eredménye halomra dőlt. E balsiker megbontotta Kámori lelki egyensúlyát. De kiapadhatlan munkabírása nem hagyott neki nyugtot. Megindította a „Honi Közlöny“ czímú folyóiratot, melyben ellenfeleivel, főleg Ballagi Mórral szenvedélyes harczot folytatott (Döngetők). E folyóirat csak egy évig élt. A hetvenes években gyors egymásutánban kiadta az „Arab Gyöngyöket“ és „Arab Gyémántokat“ (anthologiai gyűjtemény az arab költészet mezejéről) és az ó- és új-testamentomi apokryphus könyveket eredetiből fordítva. Kiadványaival nem volt szerencséje, mert olvasó közönsége nem volt, e mellett a nyomdai költségeket nem bírta fedezni, mi anyagi zavarba