Evangélikus lyceum, Pozsony, 1898

37 verrel is. Hogy lehetséges legyen, az erőmegosztás nem lehet oly aránytalan, hogy az egyik ellenfél a másikat egy­szerűen agyonnyomja. Ügyefogyott gyermek és tigris között nem lehet küzdelem, de igenis törpék és óriások között. Az erők egyenlőtlenek lehetnek, de hosszabb vagy rövidebb küzdelemnek még is kell lenni. Minél hatalmasabb, vitézebb a gyengébb fél, annál érdekesebb a harcz. A gyengébben, bár ereje kisebb, meg van az ügye igazságába vetett hite, meggyőződése; rendesen nem veszi észre ellenfeleinek túlerejét, a saját erejét is túlnagyra becsüli. De bármilyen nagy is az ereje, ellenfelei, a kik mindig nagyobb számnak, végre leverik. J egyzet. Van példa arra is, hogy a hős küzdelem nélkül jut tr. sorsra. Ilyen Lessing Emília Galottija. Legalább külső', szóban vagy tettben nyilatkozó küzdelméről szó sem lehet. Küz­delem azért van a műben, de maga Emília Galotti nem küzd. e) A pathos. A hős szenvedélye és szenvedése. A hős küzdelme és különösen szenvedése onnan szár­mazik, hogy szenvedélylyel, pathosszal törekszik eszméjét megvalósítani, czélját elérni. A tr. hős egyik főjellemvonása a szenvedélyesség, az, hogy gyakran a végletekig tud menni, ha vágyainak, szán­dékainak valami útjában áll. A szenvedély olyan, hogy gyak­ran jobb belátásunk ellenére is engedelmeskedünk neki, akkor is, ha az okok, a melyeket szenvedélyünk tárgya ellen fel­hoznak, bármennyire is meggyőzők. A szenvedélyes em­ber nem hallgat semmiféle ellenérvre, hanem makacsúl ragaszkodik a maga czéljához, eszméjéhez, a mely mint valami rögeszme hatja át egész valóját; egyoldalúvá teszi, mert csak czélja elérésére gondol, minden más kötelességéről megfeledkezik. A tr. hős szenvedélye, a pathos Beöthy sze­rint az a szenvedély, a mely bizonyos erkölcsi czél érdeké­ben egész lelkét betölti és minden nyilatkozatát áthatja, kihangzik szavaiból, kifejezésre jut tetteiben. A tragikum egyik alapvető eleme. A szenvedély az, mely „Szilágyi és Hajmási“ Hajmásiját meghasonlásba keveri azon törvények­kel, melyek a család jogát és az eskü szentségét őrzik. Úgy érezzük, mintha Szilágyi karját ellene egy felsőbb hata­lom is támogatná, mintha nem is lehetne más kimenetele, mint Hajmási veszte. S mégis Hajmási hat ránk erősebben, az ő szenvedélybe illeti mélyebben szivünket.

Next

/
Thumbnails
Contents