Evangélikus lyceum, Pozsony, 1897
15 Ily helyzetben volt nemzetünk is 1848. márczius 15-e előtt. Hosszú tespedés után és miután Európa a magyarokat már csak úgy nézte mint egy érdekes kihaló nép- fajt, e napon hangzott el az a három szó, mely nemzetünk minden vágyát, minden reményét és jogosult erejét kielégítette és nemzetünket egy nagy megrázkodással aléltságából Európa művelt nemzetei sorába mint egyenrangú társt helyezte. Ez a három szó, mely fennkölt szellemű költőnk Petőfi Sándorunk ajkairól hangzott el e napon, az: Egyenlőség! Testvériség! Szabadság! volt. Éljen az egyenlőség! Éljen a testvériség! Éljen a szabadság ! Ezen szavakkal üdvözölték 1848. márczius 15-én hazánk halhatatlan ifjai nemzetünket, lelkesedéstől ragyogó szemekkel és — örömmámorban viszhangozta e szavakat a nemzet apraja-nagyj-i a Kárpátoktól az Adriáig. A nemzet kikeletje elűzte e napon a sötétség és elnyomás szellemét, épen ezért méltóan ünnepeljük mi e napot, mely a jobbágyból honpolgárt és a népből nemzetet alkotott. Hálával eltelt szívvel gyűltünk ma egybe, hogy ezen tettet méltóan megünnepeljük, nem ünnepelhetjük pedig meg méltóbban, mintha e nagy nap emlékét szívünk melegéből jövő dallal és ékes-<zólással a Ti szivetekbe, fiatal barátaim, eltörülhetetlen érzésekkel véssük és azért nyitom meg ez ünnepet 1848. márczius ló-ének szent szavaival: Éljen a szabadság! Éljen a testvériség! Éljen az egyenlőség! Mielőtt azonban megkezdenők e lélekemelő ünnep sorozatát, álljunk fel helyünkről és forduljunk ez imaszerű fohásszal a Mindenhatóhoz: Áld meg Istenünk nemzetünknek nemzeti és alkotmányos királyát I. Ferencz József Ő Felségét és családját egészséggel és hosszú élettel, tedd őt boldoggá, ki nemzetünk boldogságában keresi a maga boldogságát. Áld meg hazánkat és nemzetünket külső és belső békével, hogy elődeink eszményeiben, a műveltségben és boldogságban haladjunk és hogy minden fia részese legyen a Te kegyelmednek — Amen.
