Evangélikus lyceum, Pozsony, 1896
12 egyház volt. Okúivá a múlton, hogy hitbeli elődei mily gondos óvatossággal féltve őrizték meg iskolájukat minden idegen befolyástól és ha veszedelem fenyegette, mily bátran szállottak sikra iskolájuk védelmére, olykor a viszonyok követelte érdekek ellenére is, az állam támogatásáról hallani sem akart. Azonban a kényszerítő szükségesség elvégre más nézetre térítette. Látva, hogy fényes múltú iskolája gyors hanyatlásnak fog indúlni, ha az uj viszonyok közepette nem gondoskodik arról, hogy tanárait kellőképen javadalmazza, és az iskolát a tanügy jelen állapotainak és kívánalmainak megfelelőleg szervezze, több mint tiz évi habozás után 1894. márczius hó 4-én tartott ülésében elhatározta, hogy Lyceuma számára az államsegélyt igénybe veszi és egy bizottságot küldött ki, mely e czélból a közelebbi módozatokat megállapítsa és javaslatait a közelebbi egyházi közgyűlésnek benyújtsa. E bizottság tagjai voltak Samarjay Károly dr. egyházi és iskolai felügyelő, Trsztyénszky Ferencz esperes, Fürst János alesperes, Heim Károly egyházi ügyész, Hacker Károly egyházi jegyző, Dobrovits Mátyás dr. az iskolatanács elnöke, Günther M. V. választmányi elnök, Samarjay Emil dr., Sziklay Ottó Pauschenwein András, Matucha Konrád, Heidner Zsigmond, Szandtner Pál presbyterek, egyházi tagok és Zorkóczy Samu lyceumi igazgató. E bizottság április hó 14-én tartotta ülését. Elnöke volt Günther M. V. választmányi elnök, jegyzője Samarjay Emil dr. A bizottság „tekintetbe véve azon körülményeket, hogy egyházunk a rendelkezésére álló segélyforrásokból nem képes Lýceum át úgy fentartani, mint azt a mai közigényeknek megfelelőleg nemcsak fentartani, de fejleszteni hazafias kötelessége volna, mert nem képes saját anyagi erejéből megfelelni mindannak, a mit az ifjúságnak nyújtani kell; de nem állja ki a versenyt az állami tanintézetek tanárainak fizetése tekintetében sem, e nélkül pedig, ha nem teszszük lehetővé azt, hogy tanáraink fizetését az állami intézetek tanárainak fizetésével egyenlővé tegyük, nemcsak hogy üresedés esetén nem kap az iskola tanszékeire alkalmas tanárokat, de azon eshetőség is beállhat, hogy az általános tanárhiány miatt Lyceumunk elveszítheti legjobb tanárait, kik állami szolgálatba fognak lépni.“ „Ezen indító okoknál fogva a bizottság helyén valónak
