Evangélikus lyceum, Pozsony, 1895
18 tovább menve sötét kép tárul fel előttünk. Az angolok, kik tudvalevőleg megszállva tartják Egyptomot, ide helyezték egyptomi tüzérségüknek zömét. 24 Armstrongágyu szegezi itt a városnak halált okádó torkát, hogy így a városnak függetlenség után való vágyát már csirájában elfojtsák. Még tovább menve azon magas falakkal körülvett és tornyokkal védett szögletes utczába értünk, hol 1811-ben .Muhammed Ali parancsára a vendég gyanánt meghivott 400 mamelukot orozva halomra lőtték. Egyedül csak Amin Bey, ki lovával a bástyán át a szédítő magasból leugrott, menekült meg. A Muhammed Ali mecset mellett délkeletre áll Ibn Kalaun mecsete, melyet majd raktár, majd fogháznak használtak. Most már félig rombadült az is. JÉrdekes megette az u. n. Józsefkút; 86 m. mély tágas négyszögü akna ez, mely-körül folyosó fut le a fenekéig. Erről a kútról beszéli a hagyomány, hogy benne tartották fogva testvérei az eladott Józsefet. Tény azonban az, hogy azt a kutat a Citadella építése alkalmával Szalaheddin Jusszuf renováltatta és saját nevével ruháztatta fel. Ismételten látogattam meg az 1000 éves Gámiá el Áz- hár vagy virágzó mecsetet, a káirói muhammedán egyetemet. Egészen házak között és épületektől körülvéve lévén nem tekinthető át kívülről tulajdonképeni kiterjedése. Miután a főbejárat alatt a szokásos papucsokat felvettük lábbelieink fölé, átmentünk egy kis udvaron. Érdekes látványt nyújtott az udvar torkolata. Földön ülő tanulók épen egymást borot- váltak. Úgy látszik, hogy náluk ez is beletartozik a tudományos készültségbe. Innen léptünk a köröskörül falakkal övezett nagy udvarba. Egy vasárnap délután, midőn ismételten tettünk itt látogatást, épen sok száz muhammedán valóságos csatarendben állva végezte egyszerre imáját. A térdre borulás és földrehajlás mint valami vezényszóra egyszerre történt. A mecset livánja 3000 m* területű óriási oszlopcsarnok. 140 márványoszlopa közül több mint száz antik. Ezen oszlopok tövében ülnek keresztbetett lábakkal szalmagyékényen az egyetemi tanulók, a muhammedán nemzetiségek szerint csoportokban; minden csoport közepében ül a sekli, ki nekik a koránt magyarázza. Nagyban hasonlít ez a nálunk szokásos katechizáláshoz. Más helyen egy-egy jobb tanuló olvas könyvéből s sekkje közbe közbe megjegyzéseket tesz. Az ifjak pedig figyelemmel hallgatják vagy leirják magyarázatát. Ezek az ifjak három és több esztendőt töltenek az egyetemen, mely idő alatt először is a grammatikát tanulják s csak ennek befejezése után veszik elő a vallástudományokat; a harmadik és egyszersmind utolsó szaktárgyat a jogtudományok képezik, melyek szintén a koránon alapulnak. Ezen főtárgyakon kívül még a logikát, rhetorikát és verstant, továbbá a korán helyes olvasását és
