Evangélikus lyceum, Pozsony, 1895

14

napsütötte sötétbarna alakok; ruházatok a legszükségesebbre szorítkozik. Főrésze ennek egy hosszú sötétszínű kék vagy fekete ing vagy kaftán; fejüket horgolt sapka borítja, mely körül többnyire fehér színű turbánt csavarnak. A legtöbb esetben mezítláb dolgoznak a gyapotföldön vagy czukornád ültetvényekben. Ezek a fellahk, Egyptomnak szegény föld- mivelői, kik arczuk verejtékével szerzik meg sovány kenyerüket. A föld buján terem, három aratást is ad évenként, de a bő aratás, a Deltának és Nilusvölgyének ezen áldása nem az övék. Ők csak a termés tizedrészét élvezik, a többi az egiptomi kormányé, melynek ők csak hűséges jobbágyai. Őseik a fáráók idejében a munkában és szolgaságban élték napjaikat, utódaik is dolgoznak és a rájuk rótt sanyargatást türelemmel viselik, mintha ez máskép nem is lehetne!

És milyen szegényesek az ő házaik! Nílusi iszap és ebből készített legfellebb napon szárított vályog az egyedüli építési anyag. Négy falat állítanak fel s tetejére nádat vagy szalmát raknak. Az ily módon összetákolt viskóban élnek családostul állataikkal együtt. A vasút mentén gyakran fel feltűnnek ilyen szegényes házcsoportok, valósággal sárfalvak. Csak itt ott gömbölyödik ki a sorokból egy-egy kis kúpola, mely a mecsetet pótolja. Ez, meg a falvak szélén levő sírok vannak fehérre meszelve. A nagyobb helységekben, melyeknél néhány perezre a gyorsvonat is megáll, látni jobb fajtájú házakat, melyek közül a mecsetek minarettjei és a gyapottisztító gyárak kéményei magaslanak ki.

Tovább haladtunk termékeny virányokon át, míg végre messziről látszottak már a Nilus mentén húzódó hegylánezok körvonalai és a gizehi piramisok is feltűntek. A szántóföldeket és ültetvényeket szépen gondozott csinos kertek, — mikben itt ott elegáns villák fehérlenek — váltják fel, hol a vonat Káiróba ér.

Kairó és környéke.

Káiró Egiptom fővárosa az egykori Fosztat romjain épült. Nagyságra nézve vetélkedik Budapesttel s nemcsak Afrikának legnagyobb és legszebb városa, hanem egyszersmind a muhamedán itelligencziának fényes központja is. Be- láthatlan a házak sokasága, melyek felett számos kúpola és minarett magaslik ki. Mindezeken uralkodik a magas sziklára épült citadella Muhammed Ali gyönyörű sírmecsetével. A város középpontját képezi az u. n. Ezbekije, egy óriási parkírozott telek sok ritka délszaki növénynyel, karcsú pálmákkal (Phoenix dactylifera, Cocos flexuosa, Chaemerops humilis et excelsa, Latania etc.), terebélyés fikuszokkal (Ficus indica, populifolia, nymphaeifolia, sycomorus etc.) és minden világ-