Evangélikus lyceum, Pozsony, 1891

5

tett. Mikor Roma hatalma elbukott, földjére betörtek a keleti góthok, a longobárdok, délről a normannok és szaraczénok. A nyelv-, vallás- és műveltségre nézve azonos itáliai nép tehát így külön hatalmak alá került a középkorban : éjszakon idővel a német császárok, középen a pápák, délen a normann királyok, a görög császárok és a szaraczénok parancsoltak. A középkor végén pedig Olaszország még több államra bomlott föl s ezeken aztán az idegen héditók, a spanyolok, francziák sat. összevesztek. Idegen népek, uralkodók járma alatt nyögött Italia az egész újkoron át, jóformán napjainkig. Metternich még e század 2-dik tizedében Olaszországot geográfiái fogalomnak gúnyolhatta. Tudvalevőleg a félsziget csak 1870 óta egységes királyság. Csodálandó e ily körülmények között, ha Olaszország egyes részeinek érmészete más-máskép fejlődött?

A longobárdok csak tremisses nevű aranyokat verettek,- részben Pávia fővárosukban, részben Lucca, Milano, Piacenza, Sutri és Pisában. Miután Nagy Károly a longobard birodalmat megsemmisítette, az érintett helyeken kívül Siena, Florenz, Roma, Parma és Trevisoban is veretett pénzt, úgyszintén utódai is. A Károlingok- nak Felső-Italiában vert érmei azonban a frank birodalomban vert dénároktól különböznek, mennyiben többé-kevésbé bracteáta-szerű ek. Ilynemű érmek léteznek Nagy Károly-, Lajos-, Karlmann-, Guido-, Lambert-, I. Berengár- és Arnulftól, egész IY. Lajosig. Nagy Károlynak nevezett utódai Milano-, Pávia-, Veronában, később Asti-, Bergamo-, Bologna-, Brescia-, Como-, Cremona-, Ferrara- és Ivreá- ban verettek.

A 13. században a nagyobb városok uralma többnyire egyes családokra megy át, így Bolognában a Pepoli családra, Ferrara- és Modenában az Este-re, Paduában a Carrara-ra, Veronában a della Scala családra; egyes városok ellenben autonómiájukat megtartják, mint pl. Florenz, Genua és Velencze. Mindkét esetben az illető városok pénzverése igen érdekes, noha egymástól nagyon eltérő. Velenczében a dogák nevökre verettek pénzt, Genua ellenben dogáinak nevét föl nem vésette az érmekre, hanem 1638-ig III. Con- rád császár nevét tartotta meg; Lucca IV. Otto nevét használta, Pisa Frigyes császárét.

Fölötte fontos újítás 1252-ben történt Florenzben. Ugyanis Felső- és Közép-Italiában ötödfél századon át csak ezüstpénz veretvén, Florenz a nevezett évben 3‘5 gr. súlyú fiorino d’oro nevű aranyot veretett, melynek előlapján FLORENTIA és liliom, hátlapján Sanctus JOHANNES Baptista és keresztelő János. Ez arany lett Europa majdnem mjinden államának mintája. Nálunk