Evangélikus lyceum, Pozsony, 1885

3

Sehimko Daniel tanár magyar érmeiért fenmaradt jegyzetei szerint 1960 forintot adott ki. Szolgáljon ez adat jóakaró bírálom belyreigazitásánl, ki azt mondja, hogyScliimko tanár „gyűjteményeit kevés pénzzel, de szakértelemmel és kitartással igen figyelemreméltó magaslatra tudta emelni.“ Tény, hogy a derék tanár gyakran csekély áron jutott egyik másik fölötte becses és ritka példányhoz, főleg görög és római érmekhez, gyakran jóakarói ajándékai útján is, de hogy ő pénzt nem kiméit, főleg ha ritkaságokhoz juthatott, azt magyar érmeire vonatkozó jegyzetei eléggé mutatják. Mondanom sem kell, hogy ezen érmek ma már jóval többet érnek, miután ismeretes dolog, hogy az érmek értéke 1830 óta, tehát épen Schimko gyűjteményének alapítása éve óta, 3-, 5-, 10-, sőt némelyiknek 20- és többszörte nagyobb lett, a mennyiben azóta egyáltalában minden drágái)!) lett, továbbá sok érem beolvasztatott s a vevők száma is szaporodott, új meg új gyűjtemények keletkezése folytán.")

A magyar érmek- és érmészetről különben ez alkalommal nem szándékom értekezni: eddig tett tanulmányaimat ugyanis nem tarthatom elegendőknek arra nézve, hogy e nehéz tárgyhoz hozzá merjek szólani, bármily háladatos lenne is egyébként. Talán lesz még alkalmam, tanulmányaimat e téren folytatni s azokat másutt értékesíteni. De annyit már most is mondhatok, hogy a magyar érmek és érmészettel való foglalkozás igen kedves dolog. Végig menve nemzetünk érmein, annak története mintegy megelevenül előttünk, midőn az ipar és kereskedés, s egyáltalában a mivelődés előmozdításának eme hathatós eszközeit, állandó emlékeit vizsgáljuk, más országok egykorú érmeivel összehasonlítva tanulmányozzuk. Csak a katalógus felosztását, az érmek csoportosítását illetőleg legyen szabad fölemlítenem, hogy egészen önállólag jártam el.

Jelen katalógus a mondottak után korántsem lép a tudomány ki tudja miféle igényeivel a világ elé. Valamint az első füzet, úgy ez is szerény, de czélszerű és tudományvágy ébresztő tárgymutató kíván lenni becses gyűjteményünk szemlélésénél, tanulmányozásánál. Ez oknál fogva csatoltam főleg az Arpád- és vegyes-házbeli királyokhoz, a szükséghez képest bővebb jegyzeteket, utaltam mindenütt, a hol csak lehetett forrásra. Tanulmányozóknak e tekintetben az egyes érmeknél fölemlitet- teken kívül főleg az archeológiái értesítőt s az archeológiái füzeteket ajánlhatom: én sokoldalú elfoglaltságom miatt eléggé ki nem aknázhattam, bár mennyire kell azt sajnálnom. Eljárásomban mindenütt a pontosságra voltam főtekintettel. Minden érmet minutiosus lelkiismeretességgel határoztam meg, Írtam le, mértem meg súly és nagyság tekintetében, még az érmek föliratainál is lehetőleg híven törekedtem visszaadni a betűket és jellemző sajátságokat, miben Wigand Károly, nyomdász úr, dereka*) L. arch. ért. III. köt. 258. old.

1*