Evangélikus lyceum, Pozsony, 1885
32 feV)0G2IRI(L Középen egy, szárai végén felhasított, két oldalon az érem karimájáig érő, kettős kereszt, s ennek két oldalán : B — S. N. 2'1 cm. S. 071 gr. Km. Y. 020. Rupp. XIX. 517. (spee. X. 1.). 231 Szinte. Av. + M • MATHIE • R • VNGARIE. A négymezejű pajzsban a négy magyar kereszt szalag, az apostoli kettős kereszt, a három megkoronázott leopard fő, s a cseh oroszlán; középen pedig kis pajzsban a holló. Rev. PATRONA — VNGARIE. Középen a megkoronázott, nimbussal ellátott Mária, Jézust, kinek feje körül szintén nimbus van, jobbjában tartja, oldalain: K — p s utóbbi alatt szerencsekerék (vagy rózsa). N. 2 cm. S. 0-62 gr. Ijm. V. 020. Rupp. spec. XXIII. 7. 232 Szinte olyan. 232 Szinte olyan, de az aversen csak VNGAR, s a reversen PATRON, a szent oldalain K — 24. Rupp. spee. XXIII. 20. 234 Szinte olyan, de K — P s utóbbi alatt szerencsekerék. 235 Szinte olyan, de M ■ MATfelGC R ■ VNGARI6 T, s a reversen PATRON— VNGAR]. Mária nincs megkoronázva, a nimbus is hiányzik s oldalain: K — @. Rupp. spec. XXIII. 52. 236 Szinte olyan, de Mária két ofdalán ß— 237 Szinte olyan, de a reversen PATRON—VNGARfr. Rupp. spec. XXIII. 58. v 238 Szinte olyan, de Mária megkoronázva s oldalain K — 24. 239 Szinte olyan, de csak K—V. 240 Szinte olyan, de a szent oldalain 9 és befelé fordított félhold. 241 Szinte. Av. + Sß.OßCCT24• 5Xi2tTfeIGC■ DCII• G. A kétrészü pajzs egyik mezejében a négy keresztszalag, másikában holló. Rév. R6CGIS ' fcVßG24RIG. Középen egy kettős kereszt oldalain K —S. N. 21 cm. S. 0-49 gr. Jm. Rupp. (XVI. 2.) XIX. 524. 36. II. Ulászló. 1490—1510. Ulászlóval a magyar érmészet terén nagy horderejű változás állott be. Tizenháromnemü pénzei között ugyanis találunk ötféle aranyérmet és pedig forgalmi aranyakét és negyed aranyakat, továbbá u. n. aranytallérokat és aranyforintokat s aranyemlékérmeket; hatféle ezüstérmet és pedig: a garas, denár és filléren kivid tallérokat, ezüstforintokat s első Ízben koronázási emlékérmeket; s kétféle rézből készült emlékérmeket. A legnevezetesebb változás egyáltalában a tallérok behozatala. Erre vonatkozó igen érdekes czikk jelent meg 1885. julius 22-lcén a pesti naplóban. 1. Miksa császár veretett legelsőben nagyobb arany- s ezüstpénzeket 1479-ben, továbbá Zsigmond főherczeg Tyrolban 1484-ben, nálunk II. Ulászló 1499-ben Frigyes szász választófejedelem 1500-ban, de mind ezek töri n t os garasok n alt neveztettek. A Schlick grófok csehországi Joachimsthaí nevil Ihres bányáikból előkerült ilynemű ezüstdarabokat Joachimsthaler-, vagy megrövidítve csak Thaler, talléroknak nevezték, noha az érintett darabok nem valódi tallérok, hanem igen változatos súlyú darabok. Az első valódi
