Evangélikus lyceum, Pozsony, 1884
93 a betüzés szűk és meddő korlátái közé, hanem bő tudományával, lelkesülése lángjával értette módját tágabb látköröket nyitni, terjeszkedni irodalmi, történelmi, műalkotási irányokban, szerencsésen fel bírta kelteni a neki buzduló tanítvány figyelmét, lekötni érdekét, vezérelni további igyekezeteit .... úgy hogy ezen koronként több év alatt mindig ismét felkeresett kiképzési működésnek órái nemcsak megbecsülhetien alapot vetettek s gyűjtöttek az egész jövő szellemi életre, hanem egyúttal legkedvesebb ifjúkori visszaemlékezései maradtak később is az évek folyásán át, mikor az életsors távol vezetett és távol tartott továbbra is.“ A boldogult sírja még nélkülözi a megérdemlett emlékkövet, azonban már eddig is ennél díszesebbet emelt neki tanítványainak hálás emlékezete! Családot nem hagyott maga után; ő maga, ki mások családi boldogsága iránt a legszívesebb részvétet tanúsította, sohasem élvezte a családi életnek örömeit. —- Örökösei nem csak becses könyveit adományozták a lyceumi könyvtárnak, hanem a boldogultnak nevét egy jótékony czélu alapítványnyal is megörökíteni óhajtván, 1000 forintot tettek le ösztöndíj alapul, melynek kamatjait már a jövő évtől fogva valamely a lyceumban tanuló családtag vagy ennek hijában más modori születésű tanuló élvezni fogja. Have pia anima! E tanév végével hagyja el majd 30 éves működése terét egy másik tanártársunk, Kámory Sámuel, ki mint orientalista és bibliafordító országszerte ismert nevet szerzett. Tanári pályája nem csak hosszú, hanem munkában is rendkívül gazdag, mert buzgó tanári működése mellett Kámory páratlan kitartásának sikerült az egész szentírást, a koránt és számos egyéb jeles arabs művet lefordítani, s azért bizonyára mindenki óhajtja, hogy a búcsúzó kartárs ennyi rendkívüli munka és fáradság után még sokáig boldogan és egészségben élvezhesse a megérdemlett nyugalmat. A beiratások szeptemberhó 1-jétó'l 4-ig, a felvételi-, javító- és pótlóvizsgálatok megelőzőleg augustushó 30-án és 31-én tartattak meg; a tanév ünnepélyes megnyitása az egyházi pártfogóság számos tagjának részvéte mellett september hó 5-én történt, mely alkalommal Hirschmann Nándor mint megválasztott rendes tanár tartotta székfoglaló beszédjét: Az electricitásnak újabb vívmányairól. — A tanítás pedig u. e. hó 6-án kezdődött. A rendes tanítás folyama egyes tanárok betegeskedése miatt, melynél fogva ezeknek hol hosszabb hol rövidebb időre való helyettesítése szükségessé vált, nem mondható zavartalannak, így Adamis Károly tanár, m. é. októberhó végével beállott súlyosabb megbetegedése következtében egészen a húsvéti szünnapokig nem taníthatott. Az ekként fedezetlen maradt tanórákat tanári karunk a maga körében nem tölthetvén be teljesen, az egyházi pártfogóság a hozzá intézett kérelemnek helyt engedve,
