Evangélikus főiskola, Pozsony, 1881
8 szólották. Tacitustól minden idó'ben tanulhat az emberiség elő- adási finomságot és részrehajlatlan Ítéletet, Liviustól méltóságot és érthetőséget, Caesartól egyszerűséget; Homertól kölcsönözhet fényt és meleget, mely ragyogó képekkel és magasztos eszmékkel özönlé el a világot. Ily remekművek tanulmányozása kedvesen foglalkoztatja az ifjú lelki erejét, csodálatos gyönyörrel lelánczolja és lelkesíti. A nehézség, melyet itt-ott a szerző megérthetésében a mytholo- giából és régiségből kölcsönzött anyag, vagy a legnagyobb figyelemmel is néha alig észrevehető összefüggés és a gondolatok sorrendje nyújt, arra készteti a lelket, hogy ébren legyen, hogy erejét összpontosítsa és éleszsze, hogy tudomány által gazdagítva ismeretesről ismeretlenre következtessen, hogy a teremtő észnek szentélyébe hatoljon. Másfelől pedig az egyes remekmű szépsége, az alaknak tökélye, a tartalomnak gazdagsága míveli az ítéletet és ízlést. Az ifjú pl. Homeros vagy Vergilius eposzának egy szakaszát, Demosthenes vagy Cicerónak valamely beszédét, Herodotos vagy Sallustius történelmi könyvének egy részét elsajátítván, az elrendezés és kivitelnek nagy művészetét látván és megtanulván: tudni fogja, mikép kell adott anyagot elrendezni és feldolgozni, hogyan foglalhatja el minden rész a neki kiszabott helyet; hogyan kell feleslegest eltávolítani, a fődolgot kitüntetni és megvilágosítani. Egyszóval a classicus művek tanulmányozása által szerez az ifjú önálló gondolkodást, ítélést, szigorú következetességet mind a szóbeli előadásban, mind az Írásban, továbbá itt találja az életbölcsességnek és az erkölcsi képzésnek legszebb mintáit. Mindaz, mit az újkor tudományban, művészetben, közintézetekben bir, a régiektől származik le és alapját az ó-classicus népek szellemi életében kell keresnünk. Ennélfogva a classicus nyelvek és ezek irodalmának ismerete szükséges először is a theologusnak. A keresztyén vallás, bár keletről származott, mégis a görög és római régiség útján maradt reánk. A szent okmányok, az egyházi atyák iratai az ókor classicus nyelvein vannak írva; ennélfogva főleg protestáns theologus épen nem nélkülözheti az eredeti nyelveket. Épen neki szükséges, hogy vallásnak okmányait, melyeket magyaráz és az ellenfél támadásai ellen véd, eredeti nyelven olvassa, az eltérő nézeteket