Evangélikus főiskola, Pozsony, 1877

5

2. 1478. Latin biblia. 461 számozott levél nagy ívrétben, veres initialekkel; teljes és ép példány, jól megó'rzött régi fehér bó'rkötéssel. — Colophonja : Anno incarnationis dominice : Mil- lesimoquadringentesimo septuagesimo octavo etc. In oppido Nurnbergn per Antóniu Coburger . . . fabre-factum . . . finit feliciter. Pray és Graesse említik. (3—30 tallér) (B. VI. 46.)

Könyvtárunk bibliagyííjteménye kiváló figyelemre méltó; kevés könyvtár (hazai talán egysem) dicsekedhetik hasonlóval. A bibliák (ó és uj szövetség) száma 230, melyeknek mindegyike természetesen más-más kiadás. Az uj szövetségek száma 125. A bibliakiadások közül a legnevezetesebbeknek bó'vebb ismertetése alább következik. Csak azt kívánom itt még kiemelni, hogy nem csak a protestánsok által eszközölt fordítások vannak e gyűjteményben képviselve, hanem a katholikusokéi is mint Dietenberger-é, Eck-é és Beringer-é (uj szövets.). E gyűjtemény maga külön ismertetés méltó tárgyául szolgál.

3. 1470. Hýe hebt sich an ein schöne Hystori wie Troýa die köstlich statt erstört ward, vnd sagt vö erste von dem künig Priamo vnd von seine sun Paris. •— 133 negyedrétű számozatlan levél, initialekkel s a szöveg közé nyomott fametsz- vényekkel. — Col : Hýe enndet sich das buch vn hystori. wie die reých köstlich vnnd mächtig stat Troýa ward erstöret durch die verhencknusz gottes. zu einem exempel d. ganczen weit .... Das hatt gedruckt vnnd vollenndt Anthonius Sorg in der keyserlichen stat Augspurg. am freytag nach sant Jörgen tag im 1 XXIX. jare. Teljes és ép könyv újabb kötésben. — Brunet, Graesse, Pray nem említik, alkalmasint unicum. — (B. I—VII. 22.)

4. 1479. Latin uj szövetség. 4-r. számozatlan levelű szép példány ggt betűkkel. Az ívek jelzése (H. 5—P. 6) és a coloplion után ítélve az ó szövetséggel együtt adatott ki; de ez hiányzik. — Col : Biblia impressa Wenetiis opera atque impensa Nicolai Janson Gallici MccccLXXIX. E sorok közt veres festékkel ez áll : Rubricatum est per fratrem Hanriam Gebhart . . orate pro eo et sit laus deo. — Graesse és Brunet szinte csak teljes bibliát említenek, mely ott és akkor nyomatott, s ilyennek árát 34 fk.-ra teszik. (B. IV. 253.).