Evangélikus főiskola, Pozsony, 1877

14

29. 1510. Ugyanazon mű 256 ívrétű számozott levélen. — Col : Impressum Mediolani per Gotardum Ponticum : cuius Officina libraria est apud templum Sancti Satiri. Anno Domini MCCCCCX. Die^ XVIII. Mensis Septembris. — Brunet ezt jegyzi meg e műről : Edition originale, trés rare, ďun livre, que les absurdités, qu’il contient, ont rendű célébre. 450 fk. (Simk. F. X. h. 1325.)

30. 1512. Trittenhem (Trithemius) Johannes De scriptoribus ecclesiasticis . . . Venumdatur Parrhisi A magistro Bertholdo Remi)olt. (vbi impressus est) Et a J oanne paruo etc. 220. 4-r. számozott levél. — Végűi Parisiis Anno domini MDXII. Ritka kiadás. — Brunet nem említi. — (Simk. C. II, 1660.)

31. 1515. Jornandes de rebus Gothorum és Paulus Diaconus Forojuliensis de gestis Langobardorum.

Czímkép, 4 föl. levél bevezetés; 20 levél a góthok története, 1 levél : Chuonradi Peutinger Augustani : De inclinatione Romani imperii etc. . . epitome; 42 levélen Warnefrid (Diaconus) Pál a longobardok története. Egészen ép példány; a lapok számozatlanok. — Col : Impressi sunt hij libri.... solerti opera Joannis Miller. Anno natiuitate Domini Millesimo Quingentesimo quin- todecimo. Die vero Vicesima prima mensis Martij. — Pray szerint igen ritka könyv. Brunet is említi. 20 fk. (B. I—VII. 28.)

32. 1517. Werbewtz Stephanus Decretum tripartitum Juris consuetudinarii inclyti regni Hungáriáé. — A czímlap és a prologus 20 lapja hiányzik. 283 számozott 4-r. lap. Verbőczy ismeretes könyvének első kiadása. — Col: Impressum Viennae Austriae per Joannem Singrenium. Anno domini M.D.XVII. Octavo die Maii. — Kötése uj. Pray ismeri e kiadást, Brunet nem. (D. I. 191.)

33. 1519. Die geuerlicheiten vnd eins teils der geschichten des löblichen streitbaren vnd hochberümbten helds vnd Ritters Tewrdaii nckhs. — Col: Gedruckt in der Kayserlichen Stat Augspurg durch den Altern Hansen Schönsperger im Jar Tausentfünffhundert vnd im Neüntzehenden. Ezen I. Miksa császár tervezte saját kalandjait tartalmazó allegóriái költeményt Pfintzing Menyhért császári titkár készítette s kinyomatta 1517-