Evangélikus főiskola, Pozsony, 1870

Igazgatói jelentés.

i.

Történelmi adatok.

Megnyugtatással és a legszebb reményekkel nyitottuk meg az 187%-iki tanévet. A latin és hellen nyelvnek tanszékét a fel- gymnasiumban ismét a régi, megpróbált erő foglalta el és teljes okunk volt reményleni — mely reményünk valósult is — miszerint az újonnan nyert erő működésében betegeskedés által akadályoztatni többé nem fog.

Glatz Henrik tanár úr a múlt tanévben is, a csekély fizetés daczára, mint rendkívüli tanár, teljes odaengedéssel tölté be hivatalát a lyceumban, és mind a theologiai intézetben, mind a gymnasiumban solid tudományosságát és didaktikai s paedago- gikai ügyességét tanúsította.

Böhm Károly tanár, ki a múlt tanév végével a hozzá intézett meghívást, rendkívüli tanárnak, hasonló feltételek alatt elfogadta, mint legfiatalabbik elődje Glatz Henrik tanár, szintén megkezdte működését, mely új erőt szintén örömmel kell üdvözölnünk. A mint ismeretes, a használható jeles tanerők ritkák kezdenek lenni, úgy hogy ha valamely megürült hely betöltendő, nem kis aggodalommal néz eléje az ember azon fáradságnak, melylyel járand egy oly egyéniségnek keresése, a ki feladatát megoldani képes leend. Ámde hogy is lehetne ez máskép? Erőteljes, tehetséges ifjak érdemesnek sem tartják magokat a tanári pályára szánni. Nem kecsegtet ezen pálya a társadalmi életben oly kiváló állással, a minőre a jogász, az orvos a theologus számíthat; a mellékjárulékok jelentéktelenek, a rendes fizetések pedig alig nagyobbak, mint ezelőtt 50 évvel, holott az életszükségletek háromszorosak és a teendők is megszaporodtak. A tanárnak vagy családjának nyugdíjazásáról, vagy hivataloskodásról a teljes fizetéssel való nyugdíjaztatásig, szó sincs! Annál inkább örvendünk, hogy Böhm Károly úr tanintézetünkben működni elhatározta magát. Mély tudománya, kedélyes és derűit benseje, nyugodt és komoly külseje, tanítványainak és hallgatóságának