Evangélikus főiskola, Pozsony, 1866

T. t. Fabó Endre hazai történetírónak.

Autonómiánk helyreállását megünnepelnünk kedves kötelesség. Kegyed valami nagyszerű kiadványnyal fogja tenni, szokása szerint; tőlem csak néhány töredék közlése telik egyházkerületünk legrégibb felszentelési anyakönyvéből, a felavatott fiatal lelkészek és a főpap társaikat beigtató superintendensek tanulságos feljegyzései. Igazolnom ezt, úgy hiszem, nem kell. A dologértők felismerik és méltányolni fogják az indokot. A tanulmányrajzok az Ön által is kegyelve kegyelt gymnasiologiának felvilágosítói. A főpapok feljegyzéseit ki mondaná érdekteleneknek ? A felszenteltek soraiból nehéz volt csak oly keveset kiszemelni; mert volna a sok között legalább száz igen érdekes, kivált Krmann Dánielnek avatottjai között, hazánk dunántúli részeiből is. De lássuk a kiválasztott keveset idősor szerint:

Elias Lány superintendens annis 1610—1618.

Ego Jacobus Splenius, Neosoliensis, hactenus rector scholae primum Neczpaliensis, deinde Szentivaniensis, usus olim praeceptoribus primariis domino Paulo Malo et domino magistro Pelargo, nunc ad diaconatum ecclesiae Nicopolitanae legitime vocatus, et a reverendo et clarissimo viro domino Elia Lany, superintendente Trencsiniensi, Liptoviensi et Arvensi omnium primus Bicsae in praesentia universorum superioris processus ministrorum solenni more academiae Vite- bergensis ordinatus, hac manus meae subscriptione ingenue et deliberato animo testor, me eam doctrinam, quae in formula Concordiae anno 1580. primum excusa et publicata est, et antea sincere amplexum esse, et deinceps (juvante Christo) amplexurum docturumque esse. Scriptum anno 1610. die 11. Maji.

Recognosco magister Johannes Hodikius progenitum me ex reverendo et orthodoxo viro Balthasaro Hodikio Malachoviensi, olim decano vener. contubernii Turocensis et ecclesiaste Totpronensi et ho1*