Grundsteinfegung lycealgebäude - melléklet, Pressburg, 1855
29 sában velünk osztozván tanúsítják, hogy nálunk az egyház és iskola egy el nem válhat!an testület, mind alapjára, mind czélja s eszközeire nézve. Mit kívánhatunk jobbat neked, érdemes egyház, mint hogy a békesség, a kölcsönös bizodalom és egyetértés nemtője oltalmazzon téged a meghasonlás mirigye ellen; mint hogy azon szent kötelékek, melyek téged fűznek a honi közegyháznak többi gyülekezeteihez, mind inkább erősödjenek, és szilárduljon a hitközösség és a szeretet ajándékai által főkép ama viszony, minél fogva iskolánk külhoni hitfeleinknek keresztény bőkezűségéből új erőt nyert, hogy munkálva az Úrban az Úrnak kegyelmére méltónak találtassék. Ezen óhajtás, keresztény szívből fakadó óhajtás, fogadjátok azt tőlünk hálánknak áldozatául. Ily érzeményekkel, kedélyének ezen irányzásával ünnepli iskolánk a mai szent napot. Visszatekintvén a múltba, vallja az evangyeliomnak tiszta, egyedül Istenre, nem emberi tekintetre támaszkodó azon hitét, melyért e tanodának alapítói készek voltak életöket feláldozni. Fontolván a jelent, mélyen érzi, hogy a szeretet, melyet nem csak a helybeli és honi egyházunknak érdemes tagjai, hanem az evangyeliom szükségeit a földnek minden részein fonkaroló áldásteljes Gusztáv-Adolfféle egyesület is tanúsít iránta, kötelezi őt a leghőbb kegyeletre. Előre pillantván a jövőbe nem szűkölködik azon reményben, hogy a mindenhatónak atyai keze szellemi és anyagi birtokát ótalma alá veendi. Legyenek tehát a kereszténységnek mennyei nemtői a hit, szeretet, remény ezen iskolának és új hajlékának mindenkori őrjei, hogy az megtelve az igazság leikével, okos engedelmességet teljesítve minden felsőbb hatalom iránt, jó gyümölcsöt teremjen, szentegyházunknak és honunknak javára.
