Evangélikus főiskola, Pozsony, 1853
10 őszinte s együgyű. Ezekre Voss felelete: „Munkám vagy maga fogja magát igazolni, vagy elenyészik.“ Göthe eleinte mosolygott Vossnak erőlködésein — ennek vélte — > utóbb megvallotta, bogy a hajlékonyság, a szónoklati, folyméri előnyök, a sok és különféle sikerült fordítás a német irodalomban nagyobbára Vossnak érdeme. Humboldtnak azon nyilatkozata, hogy a hajdankornak ezen átültetése az új korba a legnagyobb és legjótékonyabb behatás a nemzeti művelődésre, a magyar Homerosra jobban illik, mint a németre. A német Homeros tettleg igazolta magát, behatott a német olvasó közönségnek; felsőbb rétegeibe; adja a magyar nemzetnek értő és méltányolni tudó részvéte, hogy a népszerűbb magyar Homeros népszerű olvasmánya és tanulmánya legyen minden müveit vagy művelődő magyarnak. Az összehasonlítást a német és magyar Homeros között tovább folytatni nem volna érdektelen, sőt annak helyén és idején tanulságos is lehetne; itt azonban csak annyit szándékunk mondani, mennyi tájékozásul szükséges. Kimerítőt, befejezettet itt senki se várjon. Ez töredék, melynek célja inkább ismertetés, mint bírálat. Vossnak előnyei: irodalmának javában haladó fejlődése, a kedélyek elő— készültsége, a régi irodalmak kedvelt volta a németeknél, a tanodáknak ha nemis mindenütt virágzó, de legalább tűrhető állapota, vetélytársainak nagyobb száma és tehetsége, a politikai viszonyok, a vészek előtt, nem azoknak elzúdulta után, mint a magyar llias. Szabó Istvánnak előnyei: a nemzeti érzelem, a magyar nyelvnek kifejlettebb volta, mint lett volna 1780-ban, a nélkül hogy egyszerű, ép, természetes, erődús voltából valamit vesztett volna. Azon nincs oka örülnie, hogy tanintézeteink csak olyanok voltak, a minők voltak, valamint azon sem, hogy olvasói nem számosabbak, készültebbek, fogékonyabbak, nem avatottabb ismerői a magyar és hellen nyelv szellemének. Hazánk tudományi elszigeteltsége a mint egyikfelől a nemzeti jellem hű megőrzésének, hímporának kedvezni látszik, úgy másikfelől nem kevés hátránynyal jár. Annyi philologiai tudománynyál Szabó István nem bír, mennyivel birt a professor Voss. Tanulmányai sem oly terjedelműek, sem oly tartalmasok nem lehettek, mint Vosséi. A mélyebben ható Ítészeitől nagyban, melyet Wolf Frigyes Ágost oly lángeszüséggel gyakorolt, mind Voss mind Szabó szerényen idegenkedők, inkább kegyesen hívők, mint élesen vizsgálók. Azonban mit Vossnak korában nemzete nem adhatott,Szabó István pedig készen talált,az a magyar nemzetnek liadias hősi jelleme évezred óta és a mennyiséges nyelv. Szabó István magyar Homerosát kellően ismertetni, legalább főbb érdemeit előtüntetni, kimutatni, mit és mennyit nyert és nyerhet a magyar irodalom és ennek olvasó közönsége ezen munka által, ez szintoly nagy és nehéz feladat, mint kijelelni a magyarítás netaláni hiányait s ajánlani eszközt és útat a munkának olyatén befejezésére, hogy lehessen róla mondani: Exegi monumentum aere perennius. A szálkabirálgatás olyan könnyű dolog, mint a milyen hitvány.--------ubi plura nitent in carmine, non ego paucis O ffendar maculis, quas aut incuria fudit Aut humana pariim cavit natura 2). Tennivaló még lesz rajta. A szövegitészet eredményeit nem lehet mellőzni ; a betoldott verseket vagy a szöveg alá kell szedetni, mint Bekker hellen kiadá— 2) Horat. epist. ad Pisones 351—353,
