Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009

Szabó Jenő: Volt egyszer egy Konecsni-centenárium

hozta meg számára 1932-ben az ismertséget itthon. Két évvel később már nemzetközi babérokat is begyűjtött: a Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus vándordíját, az egyip­tomi király által adományozott Fuad-serleget nyerte el. E sikerét 1936-ban megismételte. 1937-ben a párizsi világkiállításon Grand Prix-t is kapott a magyar pavilon egyik termé­nek tervezéséért, illetve plakátjaiért. 1939-ben a Milánói Triennále nagydíját érdemelte ki három plakátjával. 1946-ban megalapította az Iparművészeti Főiskola alkalmazott grafikai tanszékét, amelynek nyolc évig volt a vezető tanára. A felszabadulás utáni években készített poli­tikai plakátjai az újjáépítésre és a szocialista társadalmi rend igenlésére buzdítottak. 1954-től a Honvéd Stúdió tagja lett, s miután a zsdanovi elveket átvevő hazai kultúrpo­litika nem nézte jó szemmel művészetfelfogását, el kellett jönnie a főiskoláról, de en­nek ellenére még megkapta a Munka Érdemrend legmagasabb fokozatát. Amikor 1956 után, egy moszkvai hivatalos út megtagadása ürügyén feloszlatták a stúdiót, Konecsni állás és jövedelem nélkül maradt. Kisebb alkalmi megbízásokból és rézkarcai eladásá­ból élt feleségével. A hatvanas évek elején kapott ismét lehetőséget, és plakátjai új alkotói korszakról ta­núskodnak. 1964-ben visszakerült az alkalmazott grafikai tanszék élére, immár a Képző- művészeti Főiskolára, s kivette részét a fiatal festő- és grafikusnemzedék neveléséből, és művészetszervezői tevékenységet is végzett. Állami megrendelésre készítette közösségi terekbe nagyméretű murális alkotásait, élete utolsó éveiben két általa illusztrált könyv is megjelenhetett, valamint hanglemezborító-tervei közül néhányat felkaroltak a kiadók, s így a boltokba is eljutottak. 1968-ban 60. születésnapjára megkapta az érdemes művész címet, és ugyanebben az évben rendezték első gyűjteményes kiállítását a Műcsarnokban. 1970. január 29-én alkotóereje teljében, váratlanul hunyt el Budapesten. Díjai Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus arany vándorserlege, Róma, 1934 Nemzetközi Idegenforgalmi Kongresszus arany vándorserlege, Luzern, 1936 Magyar Iparművészek Egyesületének ezüstérme, 1936 Párizsi világkiállítás, Grand Prix, 1937 Milánói Triennále, Grand Prix, 1939 Köztársasági Érdemrend, 1948 Kossuth-díj, 1950 Kossuth-díj, 1952 Munka Érdemrend arany fokozata, 1954 Érdemes művész, 1968 Egyéni kiállításai Műcsarnok, gyűjteményes kiállítás, 1968 Kulturális Kapcsolatok Intézete, Budapest, 1970 Magyar Nemzeti Galéria, emlékkiállítás, 1976 Magyar Nemzeti Galéria, plakátkiállítás, 2005 165

Next

/
Thumbnails
Contents