Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Nikodém Gabriella: Hajdanvolt egyesületi és szövetségi élet
A szövetség mindig is hangsúlyt helyezett az ifjúsági bélyeggyűjtés helyzetének megoldására, így 1934-ben Bobrovniczky Tamás beadványt intézett Hóman Bálint kultusz- miniszterhez, hogy tegye lehetővé a bélyeggyűjtőkörök alakítását az iskolákban (néhány intézeten kívül a legtöbb helyről ugyanis száműzve volt).13 Sikerült is elérni a tanügyi rendelet enyhítését, így 1936-ban a PAX ifjúsági bélyeggyűjtő egyesület által húsvétkor rendezett bélyegkiállítás fővédnöke már a szövetség elnöke lehetett. Bár a tagegyesületekkel nem volt mindig felhőtlen a kapcsolat, a nézeteltéréseket végül minden esetben sikerült rendezni. Tagjaival többször is konfliktusba keveredett, a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Egyesülete például egy vitás kérdés miatt már 1926 decemberében kilépett a szövetségből, és csak 1937-ben tért vissza, vagy a Debreceni Bélyeggyűjtő Egyesület 1932-ben anyagi okokból hagyta el a szövetség kereteit, majd a helyzet rendeződése után visszatért. De konfliktus bontakozott ki 1933 végén az Orosházi Bélyeggyűjtő Egyesülettel is, aminek oka az volt, hogy a pengő-filléres kisegítő bélyegek két drága címletét a vidéki gyűjtők nem kapták meg névértéken. (Egyébként a pestiek sem, mert ezek tényleges postai forgalomba nem kerültek, így kezdettől sokszoros áron forgalmazta a Bélyegértékesítő Iroda.) A helyzet annyira elmérgesedett, hogy az orosháziak külön vidéki szövetség alakítását szorgalmazták. Kezdeményezésüket Örvös János, a kitűnő lapszerkesztő és szakíró a Filatéliai Kurír hasábjain közzétett felhívással karolta fel, amelynek nyomán viharos gyorsasággal még ugyanabban az évben megalakult a Fővárosi és Vidéki Bélyeggyűjtők Egyesülete, a FEVBE. Az új tömörülés sok régi és újonnan alakult egyletet vonzott magához, míg végül 1938. január 1-jén maga is csatlakozott a szövetséghez. így már teljes létszámban kezdhettek neki a legnagyobb közös vállalkozás, a III. ORBEK kiállítás megrendezéséhez. A III. Országos Bélyegkiállítást az Eucharisztikus Kongresszussal egy időben, 1938. május 22. és 31. között rendezte meg a szövetség, Neuhold Kornél, a LEHE elnöke igen hathatós közreműködésével. Neuhold tervei alapján készült a kiállítási bélyeg, az ORBEK-blokk is. A kiállítást az Andrássy út 3. szám alatt a gyárigazgatók klubjában rendezték meg, a költségek fedezésére 1 pengős belépődíjat szedtek, ami egy blokk megvásárlására jogosított. Mintegy 12 000 fizető vendég volt kíváncsi a bemutatóra, így a szövetség anyagi helyzete stabilizálódott, és lehetőség nyílt a kávéházi elhelyezés helyett saját otthon berendezésére. 1938. július első napjaiban megint csak Neuhold Kornél szervező munkájának eredményeként a Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Szövetsége beköltözött a bélyegotthon Paulay Ede utcai részébe, ahol az összes budapesti egyesület helyet kapott. 1938-ban és 1939-ben a visszacsatolt Felvidék és Kárpátalja egyesületei is beléptek a szervezetbe, 1940-ben két kolozsvári egyesület, 1941-ben pedig egy szabadkai és egy újvidéki társaság csatlakozásával 1944-re tagegyesületeinek száma 58-ra emelkedett, ezekben körülbelül 5-6000 gyűjtőt tartottak nyilván. 13 A kevés kivétel egyikeként 1929 januárjában Ady Lajos (Ady Endre öccse) debreceni tankerületi főigazgató köriratot intézett a középiskolai igazgatókhoz, hogy törekedjenek iskoláikban bélyeggyűjtő egyesületeket szervezni. Ecsetelte az ezzel járó pedagógiai előnyöket is. Megbízta Cvick Lajos középiskolai tanárt egy országos középiskolai filatéliai szervezet alapszabályainak kidolgozásával. Elképzelése szerint ez az országos szövetség ifjúsági szervezete lett volna. 198
