Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009

Nikodém Gabriella: Hajdanvolt egyesületi és szövetségi élet

adóval kapcsolatos anomáliák megoldására. A fentiek alapján nem meglepő, hogy a testületet sok támadás érte, így működése hamarosan lehetetlenné vált. Az egyesületek újra egyeztető tárgyalásokat kezdtek, s ennek eredményeként 1922. június 13-án végre szövetségi alakuló közgyűlést tartottak, amit Vejtey (Kölbig) Ferenc, az 1910-ben alakult szervezőbizottság elnöke nyitott meg. Rédey Miklóst korelnöknek, a leendő szövetség elnökévé Hampel Antalt, főtitkárává Edvi-Illés Lajost választották. A közgyűlésen elfogadott alapszabályok szerint a szövetség feladata: a magyar bélyeggyűjtők és bélyegkereskedők érdekeinek előmozdítása és megvédése; a megbízhatatlan magyar és külföldi gyűjtők és kereskedők számbavétele és nyilvántartása; a magyar szakirodalom támogatása; külföldi szakirodalom beszerzésének megkönnyítése; bélyegek beszerzésében támogatás; kongresszusok rendezése a gyűjtőket érdeklő témák megtárgyalására.8 (E programból még hiányzik a kiállítások rendezése, a szakkönyvtár és a bélyegvizsgáló állomás létesítése és a szövetségi szaklap kiadása. A külföldi szövetségek programjaiban ez már benne volt.)

A kilenc egyesület résztvevői megválasztották a szövetség első vezetőségét: elnök dr. Hampel Antal (LEHE), alelnök Vejtey (Kölbig) Ferenc (ELMA), dr. Szundy Károly (Hungária), Vécsei Ede (Pannónia), Vigadi Virgil (MAOE) és dr. Ziffer Hugó (Országos...) lett. Főtitkárnak Edvi-Illés Lajost (LEHE), titkárnak Bauer Bélát (Hungária) választották. Az összes erről szóló cikk és feldolgozás azt állítja, hogy a Belügyminisztérium késlekedése volt az oka annak, hogy a Magyar Bélyeggyűjtő Egyesületek Szövetsége ténylegesen csak 1925-ben kezdhette meg működését. Én ezt a Magyar Országos Levéltárban talált iratok alapján nem tartom valószínűnek. A Belügyminisztérium valóban kért kisebb javításokat az 1923. január 4-én benyújtott, 73.531/23. számú beadvány mellékletét képező alapszabályokon, de ezek kiigazításához nem volt szükség annyi időre, hogy a javított változatot csak 1924. november 27-én lehessen újra benyújtani.9 Sokkal valószínűbb, hogy újra nézeteltérések támadtak a szövetkezni vágyók között - talán a Bélyeg Klubház Rt. működési problémái miatt10 -, amit alátámasztani látszik az a tény, hogy az elnökség és a tisztikar az 1924. december 16-ra összehívott rendes közgyűlésen lemondott, új elnökké pedig Khayll Elemért, főtitkárrá Bán Bélát választották. Az alapszabályok jóváhagyásáig, ami végül csak 1925-ben következett be, fenntartották az egyesületközi bizottságot.

A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége másodszor benyújtott alapszabályainak mellékletét képező közgyűlési jegyzőkönyv szerint elnöknek Khayll Elemért, alel8MOL K 150 1941-VII-5; 1938-VII-5; 1925-VIII-l iratok egyben.

’Leginkább olyan jellegű kifogásai voltak, hogy pl. a Magyarországi helyett Magyar legyen a név.

101924. július 29-én megalakul a Bélyeg Klubház Rt. Cégbírósági végzés: Cs.23 916/1925, mert az alakuló ülésen elfogadott alapszabályokat a cégbíróság nem vette tudomásul, módosítást kért. Második közgyűlés 1924. december 29-én, megváltoztatott alapszabályok jóváhagyva. Vállalat alapszabályszerű tárgya: „Klubház létesítése éspedig megfelelő helyiség bérlete, vagy építkezés útján, amely klubház elsősorban a magyar- országi bélyeggyűjtő egyesületek összejövetele és céljaira szolgálna. Továbbá a klubház fenntartásával járó összes üzletek teljesítése úm. vendéglői, kávéházi és szállodai üzem folytatása, a klubot látogató egyesületeknek és azok tagjainak otthonszerű ellátása, helyiségek bérbeadása, bélyeg és műtárgyak kiállítása, ezek árverezése, megőrzése, ilyenekre előleg nyújtása, bélyegtőzsde létesítése, bélyeggyűjtő és más egyesületek adminisztrálása, szakkönyvek és lapok kiadása, valamint bélyeggyűjtő segédeszközök gyártása és mindezekkel való kereskedés.” A részvénytársaság alaptőkéje papíron 50 millió korona volt, mely 5000 db egyenként 10 000 K névértékű, névre szóló részvényre oszlott. Az első igazgatóság tagjaiul Endrényi Sándort, Horváth Artúrt, Khayll Elemért, Lányi-Lindner Gusztávot, dr. Marzloff Camillót, Szabó Imrét és Vigadi Virgilt választották (a LEHE, a Hungária és a Pannónia tagjaiból). Üzlet bukott, részvényesek pénze úszott.

192