Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Schüller Ágnes: Magyar–japán jubileumi év a Bélyegmúzeumban
Akisív japán tervezője, Morita Motoharu grafikusművész 1974-ben diplomázott a Tama Képzőművészeti Egyetem grafikus tervező szakán. 1976-ban a japán Posta- és Távközlési Minisztériumban bélyegtervező grafikusként kezdett dolgozni, ahol első bélyegterve a következő évben készült el. Témáját a japán posta Egyetemes Postaegyesületbe (UPU) történő belépésének centenáriuma adta, a bélyegképeken pedig postagalambok, valamint az UPU emblémája kapott helyet. A japán grafikus nevéhez azóta számos alkalmi és forgalmi bélyeg megjelenése fűződik, nemcsak mint tervező, hanem mint művészeti vezető, illetve a Japán Posta Bélyegtervezési Osztályának vezetője. A sokoldalú művész a bélyegeken kívül számos egyéb grafikai munkával is dicsekedhet, hiszen az ő nevéhez köthető a 2001-ben Japánban tartott nemzetközi bélyegkiállítás lógójának és bélyegének megálmodása, ő tervezte a japán posta által használt elektromos autók külső megjelenését, valamint ő volt a grafikusa a 2008-as sanghaji világkiállítás Japán Ipari Pavilonjának. A kisívek forgalomba bocsátása kapcsán kapta a Bélyegmúzeum azt a felkérést, hogy készítsen a két tervező munkáiból egy kamarakiállítást. A tárlat tervezésekor arra a döntésre jutottunk, hogy a két grafikusművész munkáin keresztül és a párhuzamosan kiadott kisívek tematikájához igazodva nemcsak magukat az alkotókat mutatjuk be, hanem a japán és a magyar kultúra és természet bélyegen is megörökített kiemelkedő értékeit is. így lett a kiállítás kiemelt anyaga az a forgalmi bélyegsor, amelynek tizennyolc címlete segítségével Japán védett flóráját és faunáját mutattuk be. Emellett pedig helyet kapott a bemutatott anyagban a Japán világörökségi helyszíneit és kulturális, művészeti emlékeit megörökítő tíz kisívből álló sorozat, amelynek segítségével megismerhettük például a régi Kiotó szent helyeit vagy éppen Shirakawa-go és Gokayama történelmi falvait. A japán tervező elismertségét pedig mi sem példázhatta volna jobban, mint az a portugál bélyeg, amellyel Louis Fóris szerzetesnek állítottak emléket, vagy Chile kiadása, ami a két ország diplomáciai kapcsolatfelvételének centenáriumán jelent meg. A magyar tervező, Berky Péter munkái között, a japán témákra mintegy felelve, szintén megjelentek a magyar védett növényeket - így például a magyar kökörcsint vagy a pilisi lent - ábrázoló bélyegek vagy éppen a Művészetek Palotáját és a budapesti Szent István-bazilikát megjelenítő blokkok, de helyet kaptak kiemelkedő történelmi személyeinket (gróf Batthyány Lajos) és eseményeinket (1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója) megörökítő kiadások is. A kiállítás megvalósítása során jó kapcsolatot és sikeres együttműködést tudtunk kialakítani a Magyarországi Japán Nagykövetség, valamint a Shokokai (Magyarországi Japánok Szervezete) munkatársaival. Utóbbiak anyagi támogatásával sikerülhetett a kiállítást néhány forgalmas metrómegállóban plakátok elhelyezésével hirdetni, ami megfelelő alkalmat teremtett számunkra a múzeum szélesebb körben történő megismertetéséhez. A több ezer ember által nap mint nap látott plakát terveit, a kisívet is jegyző Berky Péter készítette, akivel a kiállítás elkészítése során szintén sikeresen együttműködtünk. A Magyarországi Japánok Szervezetének pályázatán elnyert összeg másik feléből öt darab kétoldalas állótárlót készítettünk, amelyekben a japán postától kölcsönkapott, Morita Motoharu által tervezett bélyeggrafikákat és bélyegíveket helyeztük el a kiállítás ideje alatt. A kisív forgalomba bocsátása alkalmából 2009. október 16-án rendezett ünnepséget, valamint a kamarakiállítás megnyitóját megtisztelte jelenlétével Szűts Ildikó, a Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója, Kitamura Norio, a Japán Posta elnök-vezérigazgatója, Ito Tetsuo 176
