Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Szabó Jenő: Volt egyszer egy Konecsni-centenárium
Sokoldalúságot tükröző életművét személyes sorsának és a huszadik század magyar történelmének alakulása jelentősen befolyásolta. Képzőművészi karrierje kezdetén nyilván maga sem hitte volna, hogy „római iskolás”, népi romantikus, szocreálos, aztán onnan elhajló, majd a kegyvesztettség állapotából visszafogadott bárány lesz belőle. A politika béklyói - amelyek ellen dicső elszántsággal küzdhet a művész, s termel a fióknak, műterem sarkának, vagy keresi a nem megalkuvás, de életben maradás keskeny mezsgyéjét, vagy a kurzus kegyeltjeként sütkérezik a jelen ingatag dicsfényében, de megmaradt énje mélyén retteg az utókor ítéletétől - az ő útját is meghatározták. Ha nincs egyik vagy másik fordulat (akadt Konecsni rövid életében túl sok is), talán sosem próbálkozik meg egyik vagy másik műfajjal. Politikai groteszkjeivel bizonyosan szegényebbek lennénk, de talán rézkarcokat sem készít, ha az egzisztenciális ellehetetlenülés szorítása ehhez a szépséghez nem tereli. Viszont minden valószínűség szerint nem egyetlen évtizedet ölelne át a bélyegtervezői pályaszakasz, és más alkalmazott grafikai elképzelései (hanglemezborítók, naptárak) is hétköznapjaink részévé emelkedhettek volna. Váratlan halála pedig az éppen csak útnak indult könyvillusztrátori tevékenységét akasztotta meg. Ami a tárlókban nem látható, azokról a művekről és magáról az életműről az ősz folyamán sorra kerülő emlékülés alkalmával kaphatnak szakszerű értékelést. Október 28-án (ez utóbbi napot egyúttal a művésznek filatéliai emléket állító bélyegek ünnepélyes forgalomba bocsátása koronázza meg a múzeumban) a szülőföldhöz való magánemberi és művészetében tükröződő viszonyáról, plakátművészetéről, bélyeggrafikai munkásságáról éppúgy elhangzanak előadások Konecsni György tevékenységével régóta behatóan foglalkozó szakemberektől, mint visszaemlékezések a tanítványok részéről, és megtudhatják, hogyan látja a fiatal művésznemzedék képviselője és a művészettörténész az életművet. Életrajzi vázlat Konecsni György 1908. január 23-án született Kiskunmajsán. Parasztpolgári családban nevelkedett, ahol a tanulásnak becsülete volt, az előbbre jutás zálogát látták benne. Apja hentesüzlete egy balul végződött kezességvállalás következtében tönkrement a 20-as évek végén, s az akkor már kiskunmajsai ösztöndíjjal a Képzőművészeti Főiskolán tanuló fiú elkezdett kisebb grafikai munkákkal foglalkozni, hogy megélhetését biztosítsa a fővárosban. Az 1930. szeptember elsejei tüntetésben való részvétele miatt négyhavi fogházra ítélték, ami az ösztöndíj elvesztését vonta maga után. Gyógyszeres dobozok tervezésével kereste első pengőit. A főiskolán Rudnay Gyula volt a mestere, s az ő késői romantikája végigkísérte művészi pályáján. A gazdasági világválság idején a festői karrier lehetősége úgyszólván minimális volt, a napi megélhetés az alkalmazott grafika irányába vitte, s a hozzá legközelebb álló plakátpályázatokon aratta első sikereit. Gyógyvízben fürödj! című plakátja 164 Konecsni György mesterjegye
