Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Nádasi Tersztyánszky Ákos
Tersztyánszky Ákos államtitkár, postavezérigazgató személyes hagyatékát a Postamúzeum gyűjteményében ez idáig 12 dokumentum és 1 olajfestmény képezte. Ma, miután dr. Tersztyánszky Ödön és dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva a család birtokában őrzött, az egykori vezérigazgatóra vonatkozó anyagot előbb kutatásra rendelkezésünkre bocsátotta, majd a Postamúzeumnak ajándékozta, 121 darabot számlál. A számunkra felbecsülhetetlen értékű ajándék 34 dokumentumot és 74 dokumentumértékű fotót tartalmaz (előbbiből 30 eredeti és 4 digitalizált, utóbbiból 36 eredeti és 38 digitalizált változatot). Ezúton is hálás köszönetét mondunk az ajándékozóknak, akiknek csupán azt ígérhetjük, hogy a Postamúzeum a hagyaték méltó őrizője lesz, Tersztyánszky Ákos emlékének pedig örökös ápolója marad.85 ígérjük ezt Tersztyánszky Ákos keresztfiának, Alkér Andrásnak és feleségének, Quirin Máriának is. Tesszük ezt azért, mert amikor a hagyaték feldolgozása és a múzeum könyvtárában fellelhető szakirodalom áttanulmányozása után a fenti tanulmány elkészült, a hagyatékfeltárás újabb szerencsés fordulatot vett. írás közben ugyanis számtalan kérdés maradt megválaszolatlan, illetve merült fel az egykori postavezérigazgató életével és munkásságával, de legfőképpen családjával, postamester szüleivel kapcsolatban. A válaszokat keresve a Tersztyánszky házaspárnál tett újabb látogatásom alkalmával e témában folytatott beszélgetés közben, a vezérigazgató szüleiről és testvéreiről beszélve jegyezte meg dr. Tersztyánszky Ödön, hogy a rájuk vonatkozó adatokat talán Tersztyánszky Ákos Ilona nevű testvérének unokája, a szintén Budapesten élő Alkér András ismeri a leghitelesebben. Fel is hívta telefonon, és találkozót is kért tőle a nevemben. S valóban, az Alkér családnál tett látogatás igen eredményes volt, a keresztfiú nemcsak szóban közölt információkat Tersztyánszky Ákos felmenőiről, szüleiről és két nővéréről, hanem azokat dokumentumokkal, fényképekkel is alátámasztotta. Az általa őrzött hagyatékrészt - elmondása szerint - Tersztyánszky Ákos halála után Tersztyánszky Jolán, a vezérigazgató felesége adta át megőrzésre neki, mint a legközelebbi vérszerinti rokonnak. Az összesen 17 dokumentumot és 11 történeti értékű fotót (előbbiből 16 eredeti és 1 fénymásolt, utóbbiból 3 eredeti és 8 digitalizált változatot) tartalmazó, többnyire 1806 és 1943 között keletkezett hagyatékrészt Alkér András és felesége, Quirin Mária szintén a Postamúzeumnak ajándékozta. Nekik is hálásan köszönjük! így a teljes hagyaték a múzeumba régebben bekerült (13), a Tersztyánszky családtól (108) és az Alkér családtól (28) most begyűjtött anyagnak köszönhetően 149 darabot számlál. Az utóbbi hagyatékrész a fennmaradt kérdések többségére is válaszul szolgál, mind a munkásság, mind a család tekintetében. Ebből nádasi Tersztyánszky Ákos felmenőiről is képet kapunk, 6 generációra visszamenően.86 Első ismert őse az 1681-ben I. Lipóttól nemesi kiváltságlevelet szerzett Tersztyánszky Pál, akinek Pál (1685-?) nevű fia Ákos szépapja volt. A szintén Pál (1723-1782) nevet viselő ükapja Lőcsén hunyt el. Dédapja, a sorrendben a negyedik Pál (1770-1838) ügyvéd volt, Nagypalágyon87 keresztelték, Iglón 85 Ahogyan a Postamúzeumról ezt bizonyára ő maga is feltételezte, amikor annak ápolását, gyűjteményeinek gyarapítását az 1945 előtti első számú postai vezetőkhöz hasonlóan szívügyének tekintette, amit többek között első gyarapodási naplónk vonatkozó bejegyzései (1137-1146) bizonyítanak. “Tersztyánszky Ákos felmenőinek levezetése egy töredékes ügyirat hátoldalán. Nagyfalu, 1806. november 11.; Hiányosan kitöltött származási táblázata. Budapest, 1930-as évek vége. 87 Keresztelési anyakönyvi kivonat. Nagypalágy, 1847. március 22. 153
