Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009

Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Nádasi Tersztyánszky Ákos

Tersztyánszky Ákos vezérigazgatói kinevezésekor igen nehéz örökséget kapott, rövid négyévi működése alatt a megoldandó feladatok sokaságával találta szembe magát, tehát külön érdeme, hogy ilyen körülmények között is maradandó értékeket hagyott örökül mind szociális, mind műszaki téren. Ebből az időből nevéhez fűződik a Magyar Királyi Postáról szóló 1936. évi XXXV. törvénycikk kihirdetése is, amely Magyarország első postatörvénye. Kiváló műszaki szakemberként a műszaki szolgálat óriási fejlesztését érte el. Többek között átépíttette a központi távírdahivatalt, s modern távírógépekkel szereltette fel, aminek előnyei Felvidék és Kárpátalja visszacsatolásakor, forgalomba való bevonásakor mutatkoztak meg. Az újjáépült, új helyiségbe költözött, korszerű berendezésekkel felszerelt rádió-üzemközpontot 1938. március 30-án adta át a forgalomnak. Hivatalának utolsó évében fejeződtek be az Erzsébet Távbeszélő Központ szerelési munkái, amelynek épületében nyert elhelyezést a Budapesti Postaigazgatóság, a Budapest 7. számú postahivatal és a Bélyegmúzeum is. Eredményei között említhetjük a postaszállítás fejlesztését, a vidéki postaházak építésének folytatását és az automata központok bővítését is. S történt mindez akkor, amikor az I. világháború után megcsonkított országunkban a megváltozott viszonyoknak megfelelően a Magyar Királyi Posta intézményét is át kellett alakítani mind szolgálati, mind műszaki szempontból. Azt a hatalmas, nemzetgazdasági szempontból is rendkívül nagy jelentőségű munkát, amely a Magyar Királyi Posta racionalizálását jelentette, s amely végül az 1930-as évek második felére a közönség lényegesen jobb kiszolgálását eredményezte, Tersztyánszky Ákos 1937. április 23-án a

Az épülő miskolci postahivatal szemléje dr. Kiss Ödönnel és Tichtl Györggyel, 1936

137