Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008-2009
Bartók Ibolya: Nagy elődeink: Nádasi Tersztyánszky Ákos
1926. március 10-én a vezérigazgatóság 9. Távíró és távbeszélő üzemi osztályának vezetőjévé nevezték ki.17 1929. július 1-jétől, amikor a vezérigazgatóságnál szervezett üzemi osztályokat újból önálló igazgatóságokká alakították, a dr. báró Szalay Gábor vezérigazgató által visszaállított Budapesti Távíró és Távbeszélő Igazgatóság vezetésével bízták meg.18 1932. november 1-jétől az újra átszervezett vezérigazgatóság B jelű Távíró és távbeszélő műszaki főosztályának volt a vezetője.19 Közben 1907. február 28-án20 posta- és távírdasegédmérnökké, 1911. január 30-án21 posta- és távírdamérnökké, 1912. február 21-én22 posta- és távírdafőmérnökké, 1918. november 18-án23 végleges minőségű posta- és távírdaműszaki tanácsossá, 1922. július 13-án24 posta- és távírdaműszaki igazgatóvá, 1930. február 18-án25 címzetes és 1931. július 20-án26 tényleges postaműszaki főigazgatóvá nevezték ki. Tersztyánszky Ákosnak már pályája kezdetén számos nemzetközi kiküldetésben volt része, tanulmányainak bővítése, illetve a műszaki fejlődés megkívánta szakmai ismeretek elsajátítása érdekében beutazta Olaszországot, Németországot, Svájcot, Ausztriát, Palesztinát, Törökországot, Egyiptomot és az Amerikai Egyesült Államokat is. Nem hiába, hiszen amint a fentiekből is kitűnik, szaktudásának köszönhetően pályája során végig bizalmi állásokat töltött be, ennek megfelelően különleges, felelősségteljes megbízásoknak kellett eleget tennie. 1924-től például többek között a budapesti távbeszélőközpontok automatizálása megkívánta hálózatátépítési munkálatok terveinek felülvizsgálata, kivitelezésének ellenőrzése tartozott hatásköre alá, majd a Budapest és Bécs közötti távkábel üzembe helyezése, a budapesti távbeszélő-hálózat bővítése és automatizálása. Megjegyzendő, hogy az automata központok üzembiztos működtetését biztosító vezetékhálózat átépítését, amely feladatot a Kol Ferenc műszaki főigazgató elnöklete alatt 1924-ben felállított rekonstrukciós bizottság Tersztyánszky Ákos műszaki igazgató és Rimótzy Mihály műszaki tanácsos tervei alapján valósított meg, a távbeszélő-szolgálat addigi legnagyobb teljesítményének tekintették. Érdekessége, hogy a bizottság munkája nemcsak a hálózat üzembiztonságára terjedt ki, hanem a korábban használt építési elemek áttervezésével, a jobb műszaki elgondolások megvalósításával gazdaságosabb építési módszereket teremtett. Tersztyánszky Ákos 1930-tól, amikor a műsorszolgáltatás javítása érdekében Kol Ferenc műszaki főigazgató kezdeményezésére egy 120 kW-os központi műsorszóró adóállomás és egy közvetítőállomás tervezése indult el, a lakihegyi nagyadó létrehozása és üzembe helyezése során szerzett elévülhetetlen érdemeket. Az állomás felépítése, amelynek új óriásadóját 1933. december 1-jén helyezték üzembe, Tersztyánszky Ákos és Véghely Dezső műszaki főigazgatók nevéhez fűződik.27 17Rendeletek Tára, 1926. 12. szám, 79. p. nRendeletek Tára, 1929. 22. szám, 263. p. 19 Rendeletek Tára, 1932. 38. szám, 319. p. 20Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1907. 14. szám, 119-120. p. 21 Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1911. 18. szám, 140. p. 22Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1912. 13. szám, 114. p. 23 Garami Ernő kereskedelemügyi miniszter kinevezési okmánya. Budapest, 1918. november 18. 24Posta és Távírda Rendeletek Tára, 1922. 50. szám, 215. p. 25Rendeletek Tára, 1930. 8. szám, 74—75. p. 26Rendeletek Tára, 1931. 35. szám, 317. p. 27Rimótzy Mihály (főszerk.): A postamérnöki szolgálat 50 éve. 1887-1937. 2. kiadás. Budapest, 1990, Távközlési Könyvkiadó, 16-17. p. 132
