Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Kovács Adrienn: Hermész
A motívumok különféle variációja Róma terjeszkedésével a legtávolabbi provinciákig is eljutott, ennek emlékét az ott épített templomok és kápolnák őrzik. Rómában Merkúr isten ünnepnapja május hónap közepére esett, tiszteletére elsősorban a kereskedők áldoztak. Földrajzilag is nyomon követhető a kultusz terjedése: keleten és délen inkább Hermész maradt az uralkodó, de nyugaton - így Pannóniában is - a római Merkúr alakja kiszorította görög elődjét. A pénzes zacskót tartó, kereskedelmet patronáló Mercuriusnak hazánkban is számos emléke maradt fenn. A Hermész- és Merkúr-mítoszok kölcsönösen gazdagították egymást, a latin népek további történeteket szőttek a már meglévőkhöz, különféle mítoszok szólnak például szerelmi kalandjairól és az így született leszármazottairól.69 A Hermésszel azonosított Merkúr istennek azonban volt egy ősibb itáliai előzménye. Erről tanúskodik az a történelmi tény, hogy Mercurius tiszteletére már Kr. e. 495-ben templomot építtetett Marcus Laetorius az Aventinuson.70 Több mint valószínű tehát, hogy az istenség már korábban is létezett a latin kultúrkörben, elsősorban a gabona és gabonakereskedelem megszemélyesített alakjaként.71 Ebből válik aztán lassanként az egész kereskedelemnek, az üzleti szerencsének és a szerencse adományainak istenévé, arcképét még korabeli pénzérmékre is rávésték: a Kr. e. 350 körül árkádiai fizetőeszközként használt pheneos egyik oldalán Maia, másikon fia, Hermész látható. A néphitben lappangó Mercurius csak később azonosult a hellén kultúrából érkező Hermész-alakkal, és vette fel annak tulajdonságait és attribútumait a Kr. e. 5. század körül. A latin Merkúr istenség tisztelete aszerint erősödött vagy gyengült, hogy a császárság vagy a köztársaság eszméje hatotta-e át jobban a mindennapi római életet. A görög mintára létrejött, de latin vonásokkal is bíró Merkúrt a római mitológia saját isteneivel hozta kapcsolatba, így válik Maia közönséges halandóvá, Júnó pedig a kis Hermész isteni dajkájává. Ábrázolásokban gyakran jelenik meg egyszer fekete, másszor aranyszínű arccal vagy fekete-fehér petaszoszban. Az ellentétes színpárok Merkúr égi-földi követi és hírközlő szerepére utalnak. Mint isteni szónok alakjához kapcsolódik a retorika tudománya, de patrónusként tisztelik a sportokban és testedzésben is. Gyorsasága miatt majdnem minden sportcsarnokban ott állt a szobra, és az olimpiai játékokon is az ő alakja fogadta a látogatókat. Emellett Merkúr gondot fordít a gyermekek, tágabb értelemben véve az ifjúság nevelésére is. Már a görög mitológiában is találunk több történetet, amelyekben Hermésznek isteni eredetű gyermekeket kellett megvédenie, elrejtenie és biztos helyre kísérnie. Az egyik legismertebb ezek közül a Dionüszosz-mítoszhoz kötődik. A gyermek Dionüszoszt a mitológia szerint maga Zeusz hozta világra, miután a gyermek anyja, Szemeié Hermészt ábrázoló árkádiai fizetőeszköz elő- és hátoldala, Kr. e. 350 “Hermész talán legismertebb fia Pán, a félig kecske, félig ember természetisten, valamit Hermaphroditosz - akit a történet szerint Hermész Aphroditéval nemzett -, a női és férfi nemi jegyeket egyszerre magán viselő istenség. Más források Hermész gyermekeként említik Mürtiloszt is, a tragikus sorsú kocsihajtót. A legenda szerint Hermész fia, Mürtilosz képmását a csillagok közé emelte: ez az Auriga vagy Szekeres csillagkép. 70Marcus Laetorius: centurio, római légió vezetője. Az Aventinus a mai Róma történelmi központja. 71 Hermész latin neve is innen ered, a latin merx szó jelentése főnévként ám vagy portéka. Igeként használva azt jelenti: kereskedni, árut cserélni. Ebből ered a merces - jutalom - szó is, mely utal a hermészi szerzés ősi hagyományára. 147
