Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008
Makkai-Várkonyi Ildikó: Évfordulók nyomában – 50 éves a magyar televíziózás
A kezdeti eredményeket a világháború semmissé tette, s 1945 után szinte mindent elölről kellett kezdeni.21 A gyökeresen megváltozott társadalmi és politikai klímában az 1950-es évek elejére értek meg a feltételek a televíziózás tárgyi és szellemi infrastruktúrájának létrehozásához. 1952. december 27-én kormánydöntés született a Magyar Televízió Vállalat létrehozásáról. A grémium ténylegesen 1953. február 1-jén kezdte meg működését Hódos Rezső igazgató, Zima Károly szervezőmémök és Marót Zoltán főmérnök közreműködésével.22 A Magyar Televízió Vállalat egyik legfontosabb feladata a fővárosban megépítendő televízióadó helyének kijelölése, engedélyeztetése, a tervek elkészítése s a munkák koordinálása, valamint a műsorszóró tevékenységet végző vállalat, a stúdiók működési területének és telephelyének kiválasztása volt. Szakvélemények bekérése és elemzése után a megépítendő adóállomás helyszínéül a budai Széchenyi-hegyet választották. A kérdésben a Távközlési Kutató Intézet, a Műszaki Egyetem Híradástechnikai Tanszéke és a Posta Kísérleti Intézet foglalt állást.23 Az ország 1945 utáni politikai elkötelezettsége miatt az adóállomás eszközszükséglete nyugati importból nem volt biztosítható, így azt saját erőből kellett előállítani. A feladatot a - későbbiek során a Magyar Televízió Vállalatba beépülő - Posta Kísérleti Állomás rádióosztálya kapta, ahol Molnár János osztályvezető és mérnökcsapata - Nemes Tihamér, Horváth Lajos, Horváth Kázmér, Horváth Miklós, Visontai Péter, Boti László, Bugyi József, Walter Kornél, Bátai Endre, Köteles József, Istvánfí Sándor, Lovász Gyula24 - 1953 őszére elkészítették a leendő tv-adóállomás képbontó rendszerét. Az új berendezést 1953. december 16-án próbálták ki, amellyel a Posta Kísérleti Állomásról sugárzott képet az Orion- gyárban sikerült vételezni.25 A stúdió-berendezéseket 1954 januárjában szállították a Posta Kísérleti Állomásról kijelölt új helyére, a Hargita stúdióba, a Széchenyi-hegyi Agancs utca 30-32. szám alá. A stúdió-berendezés üzembe helyezésére és az első kísérleti adásra 1954. január 20-án került sor a Mágnás Miska daljáték részleteinek közvetítésével.26 Két évvel később, 1956. január 13-án a minisztertanács korszerű adótorony építéséről hozott határozatot, s elrendelte, hogy az új adóállomáshoz az NDK-ban kifejlesztett 30 kW-os RFT gyártmányú adóberendezést kell megrendelni. Addig a Hargita stúdió kísérleti adásait 1956. május 1-jétől a Beloiannisz Híradástechnikai Vállalattól (BHG) rendelt 1 kW-os ideiglenes adó közvetítette mintegy 40 km-es hatósugarú körzetben. A pesti oldalon a volt tőzsdepalotában - a kiköltözött Lenin Intézet helyén - alakították ki az új televízióstúdiókat. A Szabadság téri épület napjainkig a magyar közszolgálati televíziózás központja s egyben szimbóluma. 21 „Az ígéretes fejlődésnek a második világháború vetett véget. Nemes Tihamér berendezése szinte teljesen tönkrement a Kísérleti Állomást ért bombatámadás miatt. ” Lajtha György (főszerk.) Postamémöki szolgálat második 50 éve 1938-1988. Budapest, 1991, Távközlési Könyvkiadó, 219. p. 22Kalmár János i. m. 1. p. 23 „A Posta Kísérleti Intézet a sugárzási szempontok, valamint az állomásnak elektromos árammal, vízzel való ellátásának lehetőségét figyelembe véve, nemkülönben a megközelítés lehetőségére való tekintettel is, telepítésre a Széchenyi-hegyet tartotta legalkalmasabbnak. Véleménye szerint ezt indokolja az a körülmény is, hogy ez a hegy 220 m-rel magasabb a Gellért-hegynél, és az esztétikai szempontok is ilyen megoldás mellett szólnak. ’’ A posta rádió- és televízióműszaki szolgálat 25 éve. Budapest, 1970, Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 77. p. “Kalmár János i. m. 1. p. 25 „Az első magyar tévéadás napja. A PKl-ból sugárzott Láng Éva vegyészmérnök képét az Orion fejlesztési osztályvezetője, Laszip Sándor is igazolta. ” Kalmár János i. m. 1. p. “Kalmár János i. m. 1. p. 77
