Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Kovács Adrienn: Hermész

művész munkája, amelyet dr. Vajda Endre múzeumigazgató felkérésére készített. Az egyméteres műalkotás sokáig része volt a dr. Vajda Endre által újjászervezett s 1955-ben a Postavezérigazgatóság épületében megnyílt önálló Postamúzeum állandó kiállításának. Az 1956-os károkat követően a helyreállított és 1958. szeptember 6-án megnyitott új kiállításon az előtér jobboldali sarkában kapott helyet. A belépő látogatókat így egyenesen Hermész fogadta, hogy - stílusosan és rendkívül találóan - kísérőjük legyen a posta történetét felvonultató termeken. A szobor a későbbi kiállításokon is szerepelt, jelenleg azonban rossz állapota miatt a raktárban várja restaurálását és újabb küldetését. A múzeum állandó kiállítása azonban itt, a Saxlehner-palotában sem maradt Hermész nélkül, a tükörterem kandallóját egy 2001-es gyarapításé, Merkúrt formázó bronz kandeláber díszíti.

A görög posta a mai napig szívesen él antik örökségével, az 1905-ös megjelenésű, első görög távírókalauz címlapján is Hermész látható teljes isteni díszben. Az illusztráció szimbolikája könnyen megfejthető: a távíróvezetékeken végigfutó jelek ugyanolyan láthatatlanul és villámgyorsan érnek el a világ bármely pontjára, mint hajdanán az olümposziak szárnyas hírvivője. A magyar kiadású Posta- és távíróévkönyvek lapjain is gyakran találkozunk Hermész-illusztrációval, a fejlécek díszítőelemein a szárnyas hírvivő leginkább a vasút és a hajózás jelképeivel együtt szerepel. Hermész vagy Merkúr alakja a hírközlés nyomtatott formájával, a sajtó megjelenésével is összekapcsolódott. Az első magyarországi hírlap is róla kapta nevét. A Mercurius Hungaricus első száma 1705 áprilisában jelent meg. Ali. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc félhivatalos tájékoztatója elsősorban a külföldnek szánt, hadi eseményekről szóló tudósításokat tartalmazta. A latin nyelvű, nyolcadrét alakú, négy-hatlapos újságból nyomtatásban mindössze hét szám jelent meg.77

Az első görög távírókalauz címlapja, 1905

77Példányai rendkívül ritkák, csupán elvétve található belőlük egy-egy példány Európa könyvtáraiban. Sajnos az Országos Széchényi Könyvtár sem rendelkezik teljes sorozattal belőle, a gyűjteményből hiányzó, más könyvtárakban lévő példányok azonban mikrofilmen tanulmányozhatók.

150