Hírközlési Múzeumi Alapítvány, Évkönyv, 2008

Bartók Ibolya: Az önálló magyar posta fejlődése 1867 és 1944 között

villamos jelzők felállítása, berendezése és üzemben tartása az állam kizárólagos joga. A törvény értelmében Puskás Tivadarral is szerződést kötöttek, amely szerint a budapesti telefonhálózat a kincstár tulajdonába ment át amellett, hogy 30 évig még Puskás Tivadar bérelhette. Ezt követően az állam új távbeszélővonalak létesítésébe kezdett. Összegzésként elmondható, hogy Koller Lajos az egyesített intézmény fejlesztésével éppen olyan elhivatottsággal foglalkozott, mint amilyen kötelességtudóan és nagy buzgalommal korábban a távírót szolgálta. A kitűnő mérnökszakember, a jeles vezető pályafutását 53 éves korában, 1891 végén bekövetkezett halála törte derékba. így 1896-ban már nem vehetett részt a Budapesten megrendezett nemzetközi távíróértekezleten, amelyet éppen az ő közbenjárásának köszönhetően tartottak hazánkban; s a Baross miniszter által létrehozott postamémöki karral sem tudott szorosabb érintkezésbejutni, amelytől többekkel együtt a magyar posta fellendítését remélte.

Országos posta- és távírdafőigazgatónak 1892. január 1-jétől az utókor által csak nagy reformernek nevezett Heim Pétert5 (1834-1904) nevezték ki, akit 1867-ben még Gervay vett maga mellé minisztériumi fogalmazóként, s aki Gervay nyugalomba vonulása után Koller Lajossal a posta és a távíró egyesítését végrehajtotta. Heim tehát 1887-től Koller Lajos felülvizsgálati hatásköre alatt, 1892-től pedig önállóan irányította a magyar posta, távíró és telefon ügyeit. Érdemei között nem hagyható említés nélkül, hogy postai reformeszméihez Baross Gábor támogatását is el tudta nyerni. Heim Péternek köszönhető ugyanis, hogy 1887-ben hazánk felmondhatta az 1868-as magyar-osztrák postaegyezményt, s helyette 1888-ban olyan posta- és távíróegyezményt írhatott alá Heim kidolgozásában, amely a belföldi forgalomban a rég óhajtott függetlenséget, a nemzetközi forgalomban az egyenjogúságot biztosította a magyar postának. Az egyezmény értelmében Heim Péter Baross Gábor felhatalmazásával s az ún. külön osztály kiváló munkatársaival - mint Demény Károly, dr. Hennyey Vilmos, dr. Baló Géza, Vater József - látott hozzá a magyar posta- és távírószolgálat megreformálásához. Az eredményes átalakítások a külföldi országok elismerését is kivívták, az újítások közül többet átvettek, például az általa bevezetett zsákzár, az amerikai lakat alkalmazását. Kortársa, Demény Károly szerint e reformkorszak ugyan Baross Gábor, a vasminiszter nevéhez fűződik, mert az ő bizalma és

5 Heim Péter: 1834. augusztus 4-én Nagyszentmiklóson született egy hatgyermekes, kékfestőiparos család elsőszülött fiaként, akitől az apa, Heim Henrik az üzem átvételét remélte. A fiú azonban másra vágyott, ifjúkorában amellett, hogy apja kékfestő üzemében dolgozott, szorgalmasan olvasott és tanult, hogy sorsa irányítását saját kezébe vehesse. A posta szolgálatába 16 évesen lépett, amikor elszegődött hivatali kisegítőnek apja jó barátjához, a bánátkomlósi postamesterhez. Az expeditori vizsgát Temesváron tette le, ahol postakiadói munkája mellett elvégezte a középiskolát, majd Budapesten a jogi egyetemet. 1866-ban ügyvédi vizsgát tett, s 1867-ben Gervay Mihály a minisztérium postaszakosztályának fogalmazójává nevezte ki. Az ekkor már rendkívül sokoldalú, francia, német és angol nyelven is beszélő Heim Pétert 1871-ben Németországba és Svájcba küldték tanulmányútra, 1874-ben pedig Gervay Mihályt kísérhette el az Egyetemes Postaegyesület berni alakuló ülésére. Személyében 40 évi szigorú és fáradhatatlan munkásságának eredményeként az utókor a modem magyar posta alapkövének letevőjét tiszteli. Érdemes munkásságáért a Lipót-rend lovagkeresztje és a Szent István-rend kiskeresztje kitüntetésben részesült. Rendszeresen publikált, szakcikkei a Budapesti Szemlében és külföldi lapokban is megjelentek. 1904. július 20-án Budapesten hunyt el, földi maradványait 22-én a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra (29/3-4-17), azonban 1914. március 21-én áthelyezték az 1906. december 31-én eltemetett Heim Pétemé sírjába (29/3-3-58). Sajnos ez a sír ma jeltelen. A házaspár síijaira vonatkozó információt a Kerepesi temető munkatársától, Kovács Árpád úrtól kaptam, akinek e helyen is köszönetemet fejezem ki. Megjegyzendő még, hogy fiuk, dr. Heim Pál (1875-1929) híres gyermekgyógyász, egyetemi tanár szintén a Kerepesi temetőben nyugszik (36/2-1-26). Unokájuk, Heim Ernő (1904— 1980) neves építész pedig a Farkasréti temetőben (6/16.(6/B)-l-ll), védett sírban.

96